"DEVIZAHITELEK"-ÚJABB MÓDOSÍTÓ A PARLAMENT ELŐTT!

A bankok számára újabb nagy bevételkiesést okozó módosító javaslat jelent meg csütörtökön este a parlament honlapján.

Ha elfogadják a keddi parlamenti szavazáson a fideszes indítványt, akkor

– a devizahitelesek döntő többségének tényleg nem nő a havi terhe a forintosítás miatt,
– a bankok kénytelenek lesznek beérni akár 1%-os kamatfelárral is az eddig tervezett 2%-os minimumszint helyett,



– az árfolyamgátasok törlesztőrészlete pedig a jelenlegi szinten maradhat a rögzítési időszak végéig, de a ki nem fizetett összeg ezentúl egy az egyben a tartozást növeli.

A kamatfelár-csökkentés negatív, az árfolyamgát ily módon történő átalakítása viszont némileg pozitív hír a bankok számára. Mindezekhez képest az már csak érdekesség, hogy az is maradhat (további feltétel nélkül) a devizahitelében, akinek 2020 vége előtt jár le a hitele.

A Törvényalkotási bizottság által csütörtökön este benyújtott módosító indítvány több változtatást is javasol a hétfőn benyújtott forintosítási törvénytervezetben. Mivel fideszes indítványról van szó, amelyről csütörtökön már Rogán Antal frakcióvezető is beszélt, nagy valószínűséggel megszavazza kedden az Országgyűlés a változtatásokat. Ezek a lényege a következő.

Minden forintosított devizahitelre vonatkozik:

változatlanul a devizahitel eredeti (pl. CHF-LIBOR-hoz képesti) felára lesz a forintosított hitel (BUBOR-hoz képesti) felára, de
a kamatfelár minimuma az eddig hitt 2% helyett 1% lesz,
maximuma pedig lakáshiteleknél az eddig hitt 5,5% helyett 4,5%, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 7% helyett 6,5% lesz,
és a kamat továbbra sem haladhatja meg a kezdeti kamatot, kivéve, ha a kamatfelár ezáltal 1% alá esne (vagyis a jelenlegi BUBOR alapján 3,1% a kamatminimum),
egyértelműsítik, hogy a forintosításra február 1-jei hatállyal fog sor kerülni,
még ha visszamenőleges hatállyal is, hiszen a tájékoztatás március-áprilisban érkezik majd, az elszámolással egyidejűleg,
a kamatfelár mértékét nem a mostani, hanem az eredeti induló kezelési költség mértékével csökkentve kell figyelembe venni és
akkor is élhet valaki a devizában maradás lehetőségével (további feltétel nélkül), ha a hitele 2020 végéig lejár.

Árfolyamgátasok: maradhat a törlesztőrészlet, de…

a forintosítással érintett árfolyamgátas hitelek törlesztőrészlete az árfolyamrögzítés eredeti, 5 éves időszaka alatt nem emelkedhet a jelenlegi, rögzített szinthez képest (kivéve a kamatváltozások miatti emelkedést).
Ahogy az korábban ismert volt, az árfolyamgátasoknak az elszámolás során visszajáró összeget (amit csökkentenek a bankok által már elengedett összeggel) elsősorban a gyűjtőszámla terhére kell elszámolni, és csak a maradékot a devizahitelre, azonban, ha marad a gyűjtőszámla-hiteltartozásból valamennyi, akkor az tovább (a szokásos BUBOR-kamatozás kivételével) nem növelhető, vagyis megszűnik a rögzített árfolyam feletti tőketartozás gyűjtőszámlára helyezése, a jelenlegi törlesztőrészlet feletti tőke- és kamattartozás azonban (így olvasható ki a javaslatból) tőkésedni fog. 

Így a rögzítés időszaka után (kb. 3 év múlva) a be nem fizetett kamattörlesztés is növeli majd a törlesztőrészletet,
az árfolyamrögzítés eredeti, 5 éves időszakát követően azonban így sem emelkedhet a törlesztőrészlet 15%-nál nagyobb mértékben, az ehhez szükséges futamidő-hosszabbítás részletes szabályait pedig egy NGM-miniszteri rendelet határozza majd meg.

Ha azonban az ügyfelek nem kérnek ebből a tőkésedésből és későbbi törlesztőrészlet-emelkedésből, kérhetik, hogy az elszámolás során elért hiteltartozásnak megfelelő (futamidő-hosszabbítás nélküli) törlesztőrészletet fizethessék. – Portfolio