DEVIZAHITELEK-SZÜKSÉGES AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS?

DEVIZAHITELEK-SZÜKSÉGES AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS?

DEVIZAHITELEK-SZÜKSÉGES AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS?

[good_old_share]


HOGYAN KELLETT VOLNA FORINTOSÍTANI?

Még mindig az igazukat keresik a "deviza"-károsultak.- Ti küldtétek.

SZÜKSÉGES AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS?

A DN február 25-i számában olvastam, hogy vannak cégek, amelyek lelkiismeretet nem ismerve kihasználják a bajba jutott devizahitelesek hiszékenységét, és jelentős összeggel károsítják meg ezeket az embereket – kezdi levelét olvasónk.



Sok devizahiteles ismerősöm van, akik már több esetben előálltak azzal, hogy az ilyen cégek megmentik őket az utcára kerüléstől. Elmondtam ezeknek az embereknek, hogy ne higgyenek az ilyen jellegű csodákban.

A bankkal vagy egyéb pénzügyi intézménnyel ők közvetlenül is egyezkedhetnek. Ha nem sikerül megegyezni, akkor az igazságukat peres eljárás útján is kereshetik. Több olyan, korrekt szaktudással rendelkező ügyvéd is praktizál, akik vállalják a bajba jutott devizahitelesek jogi képviseletét. Hallani, hogy a devizahiteles szerződések sok esetben ezer sebből véreznek.

loading…


Ugyanakkor több érintett panaszkodik arra, hogy nem sikerült pert nyerniük a bankkal szemben. Ezeknek az embereknek az egyik legfőbb vágyuk az, hogy az illetékesek érvényt szerezzenek a jogszabályoknak. A devizahitelesek nem azért indítanak pert, mert ők nyerészkedni akarnának. Egyszerűen arról van szó, hogy csak a bizonyíthatóan jogszerű követelést tartják elfogadhatónak.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A devizahitelesek problémáját nem a perekkel lehetne megoldani, hanem egy új elszámolási törvényt kellene alkotni, amely szerint csak a ténylegesen felvett forintösszeget és kamatait fizesse meg az adós. Véleményem szerint a forintosítást nem a 256,47 Ft/CHF-el kellett volna megoldani, hanem úgy, hogy az adós a ténylegesen felvett kölcsönösszeget a mindenkor aktuális BUBOR érték, plusz egy tisztességes kamatfelár figyelembevételével fizesse vissza.

A kamatfelár mértékét a hitelcéltól függően 3–6% között kellett volna meghatározni. Szerintem így ki lehetett volna zárni azt, hogy az egyik fél aránytalanul magas jövedelemre tegyen szert, a másik felet pedig aránytalanul nagy veszteség érje! N. J. Ki tehetne pontot az ügy végére? Vajon kinek a kezében van a megoldás?



loading…


Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM