DEVIZAHITEL-ÉRVÉNYTELENEK A SZERZŐDÉSEK, VISSZA A TÚLFIZETETT KAMATOKAT ÉS AZ ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZETET!

loading...

DEVIZAHITEL-ÉRVÉNYTELENEK A SZERZŐDÉSEK, VISSZA A TÚLFIZETETT KAMATOKAT ÉS AZ ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZETET!

Email


Milyen következményekkel jár az, ha a bank nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztókat a szerződésekben rejlő kockázatokról?

 

A válasz egyszerű, és logikus: a fogyasztók nem megfelelő tájékoztatása (eseténként megtévesztése/tévedésbe ejtése) miatt a fogyasztóvédelmi alapjogok értelmében a pénzintézet visszafizeti a túlfizetett kamatokat és természetesen az árfolyamkülönbözetet is.



A jogállamban így működnek a dolgok.

Most az Üzlet című gazdasági magazin számolt be arról, hogy érvénytelenek a Svájci frankban kötöt szerződések – a horvátoknál

 

Ennek következtében 120 EZER ADÓS KAPHATJA VISSZA A TÚLFIZETETT KAMATOKAT ÉS AZ ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZETET.

Semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról – írta a Vecernji List című horvát napilap csütörtökön.

A bíróság 70 oldalon indokolta döntését, amelyet internetes oldalán hozott nyilvánosságra. A testület elutasította a bankok fellebbezését, és helybenhagyta a frankhitelesek érdekvédelmi szervezete kollektív vádemelését a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, amelynek következtében a hitelfelvevők törlesztőrészlete a duplájára nőtt a kiindulásinak.

Hazánkban korábban a Magyar miniszterelnök mondta el, hogy miként verték át a bankok a Magyar devizakárosultakat (A videó után a cikk folytatódik):



2013-ban Zágrábban a kereskedelmi bíróság jogszerűtlennek ítélte mind a svájci frank alapú hitelek konstrukcióját, mind a bankok egyoldalú kamatemelését hét banknál, a nyolc érintett közül, amelyek ellen az eljárás folyt.

 

Később a legfelsőbb kereskedelmi bíróság ezt a döntést felülbírálta és csak a változó kamat egyoldalú megemelését ítélte jogszerűtlennek és tisztességtelennek. A döntés felülvizsgálatát kérték a bankok és a hitelesek is.

Az alkotmánybíróság 2016-ban új tárgyalást rendelt el, mert a legfelsőbb kereskedelmi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A testület most megerősítette a 2013-ban hozott elsőfokú ítéletet. A döntés szerint a perelt bankok megsértették a kollektív érdekeket és a hitelfelvevők jogait azzal, hogy nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitelek magas kockázatáról, valamint semmis és tisztességtelen szerződést kötöttek ügyfeleikkel. Aláhúzták, hogy az említett pénzintézetek az akkor hatályos fogyasztóvédelmi törvénnyel ellentétesen jártak el.

Később a miniszterelnök már saját magát is cáfolta(A videó után a cikk folytatódik):



Goran Aleksic és Ivan Lovrinovic parlamenti képviselő, a frankhitelesek egyesületének aktivistái, valamint Nicole Kwiatkowski ügyvéd szerdai sajtótájékoztatóján (a hivatalos közzététel előtt) elmondta: 120 ezer adós kaphatja vissza ezzel a döntéssel a hitelei után túlfizetett kamatok és a devizaárfolyam közötti különbséget.

 

A bankoknak több mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forint) kell megtéríteniük ügyfeleiknek, de minden hitelesnek egyéni pert kell indítania a pénzintézetek ellen. Ebben továbbra is segítségükre lesz az egyesület – szögezték le.

A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) és Szberbank ellen. Az említett intézetek habár jelezték, egyelőre nem reagáltak az ítéletre.

Email

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás