CSALÁSSOROZAT, MEGTÉVESZTÉS, MANIPULÁCIÓ. DEVIZAHITELEK – AVAGY A LÓVÁ TETT ORSZÁG.
[good_old_share]
A “lóvá tesz” szólás eredete a boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmekben található. Régen úgy tartották, hogy a boszorkányok kiszemelt áldozatukat lóvá változtatva képesek rajta orgiáik helyszínére repülni. A hiedelem szerint az, akit lóvá tettek, vagyis elvarázsoltak, az teljesen ki volt szolgáltatva a boszorkánynak, aki azt tehette vele, amit akart, kénye-kedve szerint kínozhatta.
Mai modern formájában ugyanez történik, ahol a boszorkányoknak a pénzintézetek, a lóvá tett, megkínzott áldozatoknak pedig a devizahitelesek tömege felel meg, vagyis a fél ország.
De mégis, hogyan tudták ezt megcsinálni, átverve és tönk szélére taszítva családok és vállalkozások százezreit?
Sokan nem értik hogyan fordulhatott elő, hogy valaki felvesz 15 millió forintnak megfelelő svájci frank alapú hitelt, majd 17 millió forint törlesztés után 10 év múlva még mindig van 15 millió forintnak megfelelő tőke(!) tartozása, plusz a kamatok.
Pedig a képlet egyszerű: a “deviza alapú hitel” nem hitel, és a devizához sincs sok köze. Úgy fogalmaznék, csalássorozat, megtévesztés, manipuláció.
Lássuk akkor a “medvét”, vagy inkább a “medvéket” egyszerűen és közérthetően, hogy vajon mitől csalás a “devizahitel”:
1. Hamis törlesztőrészlet kalkuláció.
A bankok (a legtöbbje, de nem mindegyik), hamis képlet alapján számolták a törlesztőrészleteket. Miután a törlesztés folyamán változott a svájci frank árfolyama, azt visszaszámolták a folyosítás idejére, és az ezáltal megnövekedett tőke alapján kalkulálták a törlesztőrészletet és a tőketartozást. Magyarul: olyan pénzt (tőkét) követeltek vissza és olyan tartozás után szedtek kamatot, amit sohasem folyósítottak!!!
Az ilyen pénzintézetek nyilvánvalóan megsértették a “Hitel- és Pénzintézeti Törvény” (HPT) ide vágó paragrafusait, csaltak.
2. Az árfolyamrés miatt megnövekedett tőketartozás és törlesztőrészlet.
A bankok rendelkeznek valuta- vagy devizaárréssel, amit a devizahitelek folyósítása folyamán érvényesítettek, de mindezt úgy, hogy semmiféle deviza nem jelent meg soha az ügylet folyamán. A hitel folyósítását ELADÁSI árfolyamon, a törlesztést pedig VÉTELI árfolyamon számolta el a hitelintézet. A kettő közötti árfolyamrés extra hasznot biztosított a bank számára. Ilyen esetekben a középárfolyam lett volna mérvadó.
3. A devizahitel valójában NEM HITEL, hanem egy hitelnek álcázott származtatott csereügylet (SWAP transaction).
Anélkül, hogy mélyebben belemennénk annak elméletébe, attól kezdve, hogy egy deviza ügylet (=hitel) egy előre nem kalkulálható árfolyam függvényében változhat, nem beszélhetünk hitelről, hanem csak határidős deviza csereügyletről.
Minden ilyen ügylet esetén kötelező (lenne) a felek számára árfolyambiztosítást kötni (CDS), hogy csökkentsék az árfolyamkockázatot. Erre nemhogy nem került sor, hanem a pénzintézetek ügyfeleik számára meg sem említették ennek fontosságát.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
Még sok banki kollégámnak sem volt nyilvánvaló, hogy egy kombinált származtatott csereügyletről van szó, akkor pláne mit várhatunk az ügyfelektől, akik nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi ismeretekkel. Akik viszont kitalálták és engedélyezték a “devizahitelt”, azoknak pontosan kellett tudniuk, hogy mit tesznek vele. (Bankszövetség, PSZÁF, MNB)
4. Az összes kockázatot az adósra hárították.
[good_old_share]
Ez talán a legszembetűnőbb etikátlanság az összes közül. Még egy laikus számára is nyilvánvaló, hogy egy olyan ügylet, ahol csak az egyik fél köteles vállalni az összes kockázatot, nem lehet tisztességes. Nyilvánvaló, hogy jogilag (is) támadható, ilyen szerződést semmiképp nem lett volna szabad jogerőre emelni. Ennek ellenére a magyar joggyakorlatban a közjegyzők minden esetben a hitelező érdekében jártak el, ezáltal cinkostársaikká váltak az etikátlan hitelintézeteknek.
5. Tájékoztatás elmaradása.
Ehhez nem kell különösebb magyarázatot fűzni, a pénzintézetek szinte minden esetben elhanyagolták a tájékoztatást, az ügyfelek nem voltak tisztában azzal, hogy mit vállaltatnak el velük a devizahitel szerződések aláírásával.
Összegzés
Véleményem szerint az összes devizahitel szerződés SEMMIS, és jogi úton kell rendezni az adósok kártalanítását! – Vezér-Szörényi László pénzügyi informatikus mérnök, gazdasági szakértő, digitális pénzek, banki szoftverfejlesztő. [good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
