BORULNAK A BANKOK? KÉSZÜL A NAGY DEVIZÁS ÍTÉLET? ELŐVESZIK AZ ÁRFOLYAM KÉRDÉSIT IS?
[good_old_share]
A "devizahitelek" kapcsán jó eséllyel komoly változások várhatóak a jöbőben. A portfolio által közölt cikket változtatás nélkül tesszük közzé.
Nagy devizahiteles ítélet készül: mégis belenyúlnak az árfolyamokba?
Újabb magyar devizahiteles ügy került a napokban a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság asztalára. Többek között az árfolyamkockázat viselésének kérdéskörét is feszegeti friss beadványában a Fővárosi Ítélőtábla. Tárgyalásra valamikor az év második felében kerülhet sor, ítéletre még később. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a bankokra hárítanák utólag az árfolyamkockázatokat (ez több ezer milliárd forintot mozgatna meg), de jogi tanulságai miatt mindenképpen érdemes figyelemmel követni az ügyet.
Két devizahiteles ügy is az Európai Bíróságnál van, az újabbal kezdjük.
Záporoznak a beadványok: Újabb ügy
2014-2015-ben rendezte az Országgyűlés, a kormány és az MNB az egyoldalú szerződésmódosítások kérdését, így 2015-ben sor került az árfolyamrés és a kamatemelések miatt jogtalanul felszámított törlesztőrészletek kamatos kamat figyelembe vételével történt visszafizetésére. Bár a forintosítás is megtörtént, érdemben nem változtatták meg a devizahitel-szerződések azon rendelkezéseit, amelyek szerint a deviza árfolyamának a fogyasztó kárára történt megváltozásából előálló többletköltségeket egyedül a fogyasztó köteles viselni.
A Fővárosi Ítélőtábla egy előtte folyamatban lévő ügyben azt vizsgálta, hogy a szerződésekben az árfolyamkockázat kizárólag a fogyasztó általi viselése az uniós fogyasztóvédelmi szabályok (93/13/EGK irányelv) által tiltott, és így a fogyasztó számára kötelezettséget nem jelentő tisztességtelen feltételnek minősülnek-e.
Ezzel összefüggésben a magyar bíróság több kérdést is feltett az Európai Bíróságnak az irányelv értelmezésével kapcsolatban:
Miután az irányelv kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a szabályai nem alkalmazhatóak a törvényi rendelkezéseket átvevő szerződési feltételekre, a Fővárosi Ítélőtábla szeretné megtudni, hogy az elszámolási törvény (mivel fenntartotta az árfolyamkockázat áthárításának lehetőségét) kizárja-e az e szerződések árfolyamkockázatra vonatkozó feltételei tisztességtelenségének az irányelv alapján történő vizsgálatát.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
A magyar bíróság azzal kapcsolatban is iránymutatást vár, hogy a pénzügyi intézmények a devizahitel-szerződések megkötésekor eleget tettek-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének azzal, hogy a fogyasztóknak csupán általános jellegű tájékoztatást adtak a devizában való eladósodás kockázatairól, anélkül hogy, egyrészről, például "a svájci frank vonatkozásában tájékoztatták volna őket e deviza azon sajátosságáról, hogy árfolyama pénzügyi válságok idején a tapasztalatok szerint jelentősen felértékelődik, vagy, másrészről, információkat szolgáltattak volna a világ pénzpiacain 2007-től tapasztalható azon, általuk ismert bizonytalan helyzetről, amely egy ilyen válság kirobbanásához vezethetett."
E kérdés megválaszolása egyrészt annak eldöntéséhez szükséges, a tisztességtelen jelleg egyáltalán vizsgálható-e az irányelv fényében, mivel az uniós jogszabály a szerződések fő tárgyával kapcsolatban csak akkor engedi meg a tisztességtelenség vizsgálatát, ha az e tárgyra vonatkozó feltételek nem világosak és/vagy nem érthetőek. Másrészt pedig a fogyasztó tájékoztatása minőségének és mélységének kihatása van annak megítélésére, hogy az árfolyamkockázat egészének az adósokra történő hárítását előíró szerződéses rendelkezés tisztességtelennek minősül-e.
Végül a Fővárosi Ítélőtábla arra a kérdésre is választ vár, hogy az árfolyamkockázatnak, az árfolyamrésnek és a pénzügyi intézményeket megillető egyoldalú szerződésmódosítási jognak a devizahitel-szerződésekbe való egyidejű beépítése azzal a hatással járt-e, hogy a fogyasztó – az irányelv követelményeivel ellentétes módon – ténylegesen nem láthatta előre a fizetési kötelezettségeit.
Az esetekhez kapcsolódó cikkek:
Ez az ügy csak pár napja érkezett az Európai Bírósághoz, jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban, amelynek keretében a magyarországi alapügy peres felei, az uniós tagállamok és a fontosabb uniós intézmények írásbeli észrevételeket tehetnek. A tárgyalásra majd valamikor az év második felében kerülhet sor – tájékoztatott minket Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóreferense.
A Portfolió igy vélekedik:
Ha a bankok utólag az árfolyamkockázat viselésére kényszerülnének, annak földcsuszamlásszerű, több ezer milliárd forintot megmozgató következményei lennének, vagyis nagyobb horderejű lenne az ügy a több mint 700 milliárd forint visszatérítéséről szóló elszámolásnál is. Az általunk az elmúlt években megismert nemzetközi és hazai bírói gyakorlat alapján ennek nem nagy a valószínűsége, mindenesetre érdemes figyelemmel követni a következő egy-két évben ennek az ügynek a kimenetelét is.
Az eset jól mutatja, hogy a magyar devizahitelek árfolyamkockázatának viselésével kapcsolatos jogi viták nem veszítették el minden alapjukat, a folyamatban lévő perek az adósok számára még mindig nem teljesen reménytelenek. Az mindenesetre biztos, hogy az ilyen ügyek hallatán egyetlen adós számára sem éri meg felfüggeszteni a hiteltörlesztést, mert ha járna is utólag bármilyen kompenzáció (nem valószínű), a nem fizetés csak rosszabb helyzetbe hozza az adóst (negatív KHR-listára kerülés, késedelmi kamatok halmozódása, stb.)
FIGYELEM! Többen is jelezték, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki, valamint a "követed" gombnál állítsd be a "megjelenítés elsőként" opciót, hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
