ÁRFOLYAMKOCKÁZAT-A SZERZŐDÉSI FELTÉTEL TISZTESSÉGTELENNEK NYILVÁNÍTHATÓ.
[good_old_share]
Bár sokan védik a bankokat, mégsem könyvelhetik még el hosszútávra a "nyereséget".
A megmaradt nagyszámú károsult és a sorozatos állami intervenciókat amúgy is sokallók egyaránt felkapták a fejüket: ez a bizonyos állásfoglalás egy magyar hitelügy kapcsán született.
Eszerint a tagállami bíróságok vizsgálhatják, hogy az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre terhelése kellően világos volt-e az eredeti hitelszerződésben. Ha nem, akkor tisztességtelen feltételnek minősíthető, és mint ilyen, nem kötelezheti később a hátrányosan érintett hitelfelvevőt.
A főtanácsnoki véleménytől nem vezet egyenes út az esetleges újabb perek kimeneteléig, korai akár a reménykedés, akár egy újabb jogi megrázkódtatástól való félelem. Viszont a nem jogászoknak is fontos az ügynek az a vonatkozása, hogy a fogyasztóvédelmi szempont a szerződések betartatásának klasszikus követelményével láthatóan egyenrangú lett. Ha a szóban forgó hitelszerződések megkötésekor nem vált elég világossá az árfolyamkockázat ténye, vagyis az, hogy a hitelfelvevő viseli a forint és a frank vagy euró árfolyamának ingadozásából fakadó kockázatot, akkor ez a szerződési feltétel tisztességtelennek nyilvánítható.
A fogyasztóvédelmi szempont kiemelése jogos, amikor igen eltérő pénzügyi tudatosságú és jártasságú százezreket érintenek szerződések. Ám éppen ezért roppant nehéz igazságot tenni konkrét ügyekben. Mifelénk ugyanis – és ezt a magyar viszonyokban járatlan hozzászólók talán nem tudják – hosszú előtörténete van a más valutában való fizetésnek és megtakarításnak.
Amikor a kelet-európai turisták „Jugóba” mentek, bizony schillingben, márkában vagy dollárban fizettek a szállásért, mert a háziak rá sem néztek a dinárra, hiába volt az a törvényes fizetőeszköz. Majd változtak a viszonyok, de a kemény valutákat ma is naponta használjuk, és még csak át sem kell lépnünk az országhatárt.
Ingatlanbérlés esetén például elég gyakori az euró, sokaknak van euró- vagy dollárszámlája, az árfolyamok alakulása köznapi téma. Nehéz volna tehát azt igazolni, hogy valaki a svájci frankban vagy euróban vezetett kölcsönszerződésének árfolyamkockázatáról nem tudott. Ám hagyjuk meg ezt a tudásszociológiai kérdést a bíróságoknak.
De ne feledjük, hogy százezrek nem kizárólag a fránya piaci árfolyamkockázat miatt kerültek bajba a pénzügyi válság éveiben. A lakás- és autóhiteleknél az árfolyamkockázat mellé a kamatkockázatot is rájuk terhelték a hitelintézetek, állami tudomásulvétellel. De a kormányzat ennél mélyebben is érintett.
Mert miért is kellett a bankoknak a már futó szerződéseik kamatait megemelni, és miért is gyengült akkorát a forint a kölcsönszerződés valutáihoz képest?
Egyebek miatt azért, mert a magyar állam nemzetközi hitelkockázati besorolása a válság előtti A szintről több lépésben romlott, a 2012-es bóvliba esésig. Míg a világ nagy részén nulla körüli szintre csökkentek az irányadó kamatok, a magyar kamatszint magas volt, és még így is sokat gyengült a forint – tetézve a devizaadósok baját.
A kereskedelmi bankok forrásszerzésének feltételeit nagyban érinti az ország hitelképességi besorolása, államunkat pedig a hitelminősítők még jó sokáig a befektetőknek nem ajánlott kategóriában tartották; ma is csak egy fokozattal vagyunk a bóvli kategória határa felett.
A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
A térség valutái inkább erősödtek az euróval szemben, a mienk pedig annak ellenére gyengült, hogy történelmileg példátlan mennyiségű deviza dől be az EU-tól. Ma az euró-forint árfolyama mégis jóval 300 felett mozog, holott tíz éve még 230-nál is kedvezőbb volt. Az állam, mely a megmentő pózában tetszelgett mindezen éveken át, valójában a cikcakkos gazdaságpolitikájával súlyosan nehezítette azon százezrek életét, akik tíz éve megfizethető kondíciójúnak remélt devizahiteleket vettek fel.
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM