A KÖZJEGYZŐ BEISMERŐ VALLOMÁSA – „DEVIZAHITEL”

A KÖZJEGYZŐ BEISMERŐ VALLOMÁSA – „DEVIZAHITEL”.

A KÖZJEGYZŐ BEISMERŐ VALLOMÁSA – „DEVIZAHITEL”

[cn-social-icon]

A bíróságon ismerte el egy közjegyző, hogy 2007-ben annak ellenére foglalt közokiratba egy devizahitel-szerződést, hogy tartalmát jogszabálysértőnek tartotta- írja az MNO.



Bár a törvény szerint a hivatalos személy köteles lett volna jelezni aggályait, inkább hallgatott. Ugyanakkor az adósok hiába indítottak pert az ügyben, a bíróság elutasította a keresetüket.

Ismét felvetődhet a közjegyzők felelőssége a devizaalapú kölcsönök jogszerűségénél, miután a lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint az egyik hivatalos személy lényegében „beismerő vallomást” tett a bíróságon. Az érintett közjegyzőt devizahiteles adósok perelték be egy 2007-ben létrejött közokiratba foglalt hitelszerződés miatt. Arra hivatkoztak, hogy az okiratba foglalt dokumentum tisztességtelen feltételeket és vitás körülményeket tartalmazott, így a törvény szerint nem lehetett volna közokiratba foglalni.

Az adósoknak mindez azért húsba vágóan fontos, mert a közjegyzői okirat alapján úgynevezett végrehajtási záradék állítható ki a bank egyoldalú nyilatkozata alapján, így pedig a pénzintézet bírósági eljárás nélkül is végrehajtást indíthat ügyfelei ellen.

Jeleznie kellett volna az aggályait

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A törvény szerint közjegyző akkor hitelesíthet egy szerződést és foglalhatja közjegyzői okiratba, ha annak tartalma minden törvényi előírásnak megfelel. Ugyanakkor a beperelt hivatalos személy idén májusban azt állította a bíróságon, hogy az okirat elkészítésekor a bank által alkalmazott árfolyamrésről (a vételi és az eladási devizaárfolyamok közötti eltérés) az volt a véleménye, hogy jogszabálysértő. Igaz, a szerződést 2007-ben kötötte meg a bank az adóssal, és a Kúria csak hét évvel később, 2014-ben mondta ki az árfolyamrés tisztességtelen voltát. Csakhogy a közjegyzői törvény szerint az eljáró hivatalos személynek azt is jeleznie kellett volna, ha aggályosnak tart valamit a szerződéssel összefüggésben, márpedig a jogszabálysértőnek tartott feltétel bizonyosan aggályos is.

Mindezek ellenére a közjegyző hallgatott, és nem figyelmeztette az adósokat, akik így többezredmagukkal a devizahiteles- adósság csapdába estek. Kiderült az is, a bank ügyfelei hiába perelték be a közjegyzőt, a bíróság elutasította a keresetüket, lényegében arra hivatkozva, hogy a közjegyzőket nem lehet beperelni. Mindez azért figyelemre méltó, mert a Kúria jogegységi határozatban rendelkezett arról 2004-ben, hogy a közjegyzők közhatalmi tevékenységet gyakorolnak, amikor közokiratot készítenek, és így a tevékenységük során okozott kárért a polgári törvénykönyv szabályai alapján tartoznak felelősséggel. A kártérítést pedig perben lehet kikényszeríteni.

Tisztában kellett lenniük a jogszabályokkal



Nem ez az első eset, hogy a közjegyzők felelőssége felvetődik. Többek közt Róna Péter közgazdász is bírálta már tevékenységüket. Az Oxfordi Egyetem tanára az ATV-ben korábban arról beszélt, hogy azok a hivatalos személyek, akik anélkül foglalták okiratba a hitelszerződéseket, hogy a törvényességüket ellenőrizték volna, megfosztották a jogorvoslat lehetőségétől az adósokat.

Róna Péter kifejtette, a közjegyzőknek tisztában kellett lenniük a jogszabályokkal, és látniuk kellett volna, hogy a bankok által összeállított „tákolmány” nem felel meg a törvényi előírásoknak. Mint mondta, ennek következménye, hogy Magyarországon anélkül tehetnek ki családokat az utcára, hogy a bíróság jogerős ítélete megállapíthatná, a szerződés jogszerű-e. [cn-social-icon]

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM