A JÖVŐBE MUTATÓ JOGEGYSÉGI DÖNTÉS
[good_old_share]
Az alábbi írás a Hiteles Mozgalom oldalán jelent meg. Azt változtatás nélkül közöljük.
Dr. Madari Tibor: Jövőbe mutató jogegységi döntés előtt állunk
I. A Kúria egyik tanácsa a Pfv.I.21.1156/2015/5. számú, felülvizsgálati eljárásban meghozott ítéletében a következőképp döntött:
„Deviza alapú bankkölcsön esetében a kölcsönszerződésnek tartalmaznia kellett volna a kölcsön főtárgyát: a kölcsön tárgyát képező devizát, mégpedig pontos, összegszerű megjelöléssel vagy legalábbis magából a kölcsönszerződésből egyértelműen kiszámítható módon. A kölcsönszerződés e hiányosságát a Bank utólag megküldött folyósítási értesítője nem pótolja.”
II. A Bankszövetség az – elsősorban az Otp Bank Nyrt-t sújtó- ítélet miatt eddig ismeretlen tartalmú levelet ( iktatószáma: MBSZ/70/1/2016, ügyintéző: dr. Auer Katalin) küldött a Kúria polgári kollégiumvezető bírájának, dr. Wellmann Györgynek, aki arra ismert tartalmú (2016.EI.II.J.37 iktatószámú) levelében így válaszolt:
"Tisztelt Alelnök Úr, Tisztelt Főtitkár Úr!
A Kúria Pfv. I. 21156/2015. számú ítéletével kapcsolatos jelzésüket köszönöm, az abban foglaltakkal teljes mértékben egyetértek: az ítélet sajnálatos módon valóban ellentétes a 6/2013.PJE határozat indokolásával. Korábban már a bírói szervezeten belülről is jelezték számomra, hogy ez az ítélet nincs összhangban a Kúria által követett gyakorlattal. A Kúria a döntést természetesen nem tartja irányadónak, így intézkedésemre az már nem szerepel a Kúria honlapján. Az érintett ítélkező tanács a jövőben igazodni fog a jogegységi határozathoz és az azon alapuló ítélkezési gyakorlathoz."
A levél létére úgy derült fény, hogy azt bankokat képviselő jogászok olyan bírósági eljárásokban csatolták be, amelyekben a Bankszövetség és a dr. Wellmann Gyögy által sajnálatosnak tekintett ítéletre hivatkoztak, hogy azt mintegy "hatástalanítsák".
A levél az adósok képviseletét ellátó ügyvédek és az adósok körében nagy felzúdulást keltett, mivel egyrészt a bírói függetlenség és pártatlanság- jogszabályba foglalt- illúziójának szétfoszlását, másrészt a gazdasági/ politikai erőtér jogalkalmazásra gyakorolt közvetlen befolyását látták benne. A felzúdulás, nyílt levél, tüntetés, tiltakozás nyomán a Kúria érdemben nem nyilatkozott, azonban a még tavaly novemberben a Kúria elnöke által hangoztatott álláspont, miszerint nem indokolt ezen a területen újabb jogegységi határozatot hozni, a levél napvilágra kerülését követően hirtelen megváltozott, és jogegységi eljárás megindítására vonatkozó hírek jelentek meg.
III. Dr. Wellmann György a következő jogkérdésben indítványozott a fenti előzmények után jogegységi eljárást a Kúriának: "Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?"
A kérdésfeltevés maga jelzi, hogy az OTP Bank Nyrt által alkalmazott szerződési technika jogi megfelelősége a kérdés tárgya – nyilván nem kevés múlik a kérdés megválaszolásán. A kérdés felevetése azt is jelzi, hogy a Kúria rendben lévőnek tekinti dr. Wellmann György és a Bankszövetség közötti szoros kapcsolatot, és a helyzetből úgy lép ki, hogy a hivatkozott ítéletről kívánja bebizonyítani, hogy az hibás, ellentétes a 6/2013 PJE határozattal, egyezően a levél kijelentésével, mintegy utólag hozza meg a Bankszövetség számára már megelőlegezett állásfoglalást.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
IV. A jogegységi eljárás oka és célzott eredménye
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény szabályozza a jogegységi eljárásfogalmát, megindításának feltételeit, meghozatalának módját. A jogegységi eljárás ebben az esetben azért indult, mert az indítványozó ( dr. Wellmann György) által vezetett ítélkező tanács a fentiekben megfogalmazott jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának ( dr. Harter Mária) elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől.
Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy dr. Wellmann György szerint érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza, és a jogegységi eljárás ennek kimondását készíti elő.
Ez nyilvánvalóan annak érdekében tett lépés, hogy dr. Wellmann György a Bankszövetségnek tett ígéretét (A Kúria a döntést természetesen nem tartja irányadónak, az érintett ítélkező tanács a jövőben igazodni fog a jogegységi határozathoz és az azon alapuló ítélkezési gyakorlathoz) beváltsa.
Ha dr. Wellmann György a jogegységi eljárás kezdeményezését követően tette volna ezt a kijelentést, akkor legfeljebb az volna kifogásolható, hogy a Kúria egyik főbírája nem szokott civil szervezetekkel jogegységi kérdéseket megvitatni, így a Bankszövetség, mint egyesület kivételezett elbánása sérti az egyenlő elbánás elvét.
De mivel dr. Wellmann György ezt a kijelentését a jogegységi eljárás kezdeményezése előtt tette, okkal feltételezhető ok-okozati összefüggés a Bankszövetségnek tett ígéret, és a jogegységi eljárás megindítása között, ami viszont súlyosan sérti minimum a törvény előtt egyenlőség, a bírói függetlenség elvét, és alkalmas az igazságszolgáltatás pártatlanságában vetett közbizalom megingatására, mert azt a gyanút kelti, hogy erős gazdasági érdekcsoportok közvetlenül befolyásolják a jogalkalmazást, melyre a gyengébb érdekérvényesítési képességgel bíró fogyasztók, az érdekeiket képviselő fogyasztóvédelmi szervezetek, egyesületek nem képesek, így a fegyveregyenlőség elve sérül a bírósági eljárásban.
Ezt a gyanút sajnos a 6/2013 PJE határozat megjelenése ( mely banki jogászok jogértelmezési eszmefuttatását szinte szó szerint átvéve, gyakorlatilag jogszabályokat módosított, és megdönthetetlen vélelmeket állított fel, azaz áttévedt a jogalkotás mezsgyéjére azáltal, hogy a bíróságokra nézve kötelezőek előírásai) óta született kúriai döntések, majd az azokra legitimációs céllal hivatkozó jogalkotási döntések ( melyeket az adósok következményei miatt csak bankmentő törvénycsomagként aposztrofálnak) csak megerősítik: láthatóan az a cél, hogy az adósi érdekérvényesítést korlátozzák, vagy még inkább, képtelen feltételek támasztása révén ellehetetlenítsék ( ennek szép példája az a módosítás, melynek egyfajta értelmezése azt eredményezi, hogy egy érvényes és egy érvénytelen szerződés esetén ugyanaz az eredménye a felek közti elszámolásnak: ez pedig a banki elszámolás). Ezt eredményezik azok a banki érdekeket képviselő jogászok hathatós közreműködésével folyamatban lévő kodifikációs eljárások is, amelyek az eddigi igényérvényesítés lehetőségeit kívánják szűkíteni ( pl. végrehajtás megszüntetés és korlátozási perek vonatkozásában).
Ezzel szemben hiszünk abban, hogy a bírói kar túlnyomó többsége csak a jogszabályoknak, és saját lelkiismeretének alárendelten, központi megrendelések és utasítások nélkül hozza meg az adott eseti ügyben, a bizonyítás eredményeként a döntését, mely eljárásban nem speciális, csak az érvénytelenségi perekben alkalmazott, a bankok számára testre szabott jogértelmezés, hanem a több százados jogfejlődés eredményeként kikristályosodott elvek érvényesülnek.
Ennek jegyében jelezzük, hogy a bíróságok gyakorlata a jogegységi eljárásban feltett kérdésben szinte egyöntetű: nem tekinti a szerződés részének azt a dokumentumot ( értesítő levél, folyósítási értesítő törlesztési terv stb.), amely nem a szerződéskötéskor keletkezett, és nem a felek együttes jognyilatkozata, hanem az egyik fél egyoldalú jognyilatkozata csupán. Ha e tárgykörben a joggyakorlat elemző csoport vizsgálódna, azt találná, hogy a bíróságok túlnyomó részének meggyőződése szerint a csak egyik fél által kiállított, egyoldalú jognyilatkozat esetén fogalmilag kizárt, hogy az a szerződés részét képezze, függetlenül attól, hogy a felek a szerződésben így nyilatkoztak-e vagy sem.
Ha a jogegységi tanács ezzel ellentétes eredményre jut, az azt jelzi, hogy egyes nagybankok rosszul megfogalmazott szerződéses konstrukcióit kívánja megmenteni a kialakult joggyakorlat és jogértelmezés ellenében, az adósok rovására, az európai fogyasztóvédelmi joggyakorlattal szöges ellentétben. Ebben az esetben már csak a törvényhozásnak kell megtennie a záró lépést az "adósmentési" folyamatban, egy egyetlen paragrafusból álló törvény meghozatalával: A pénzügyi szolgáltató a deviza elszámolású kölcsönszerződésekkel összefüggő ügyekben nem perelhető. Ekkor zárul majd le az adósrabszolgaság totális kiépülése, melynek sok más állam látja majd hasznát, a fellendülő kivándorlás nyerteseként.
De ki fizeti majd a révészt? Budapest, 2016. május 8.
PSZLF Egyesület
dr. Madari Tibor, elnök
FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát, ezért a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldalon a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
