Kérjük a megosztást!

Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda

Dr. Handó Tünde

elnök asszony

Dr. Bánáti János

elnök úr

r é s z é r e

Tisztelt Elnök Asszony, és Tisztelt Elnök Úr!

A PKKB elnökének címzett levelem ugyan eseti ügyekben tapasztalt alkotmányos kifogásokat vetnek fel, de ezekből általánosan lehet – és kell is – levonni következtetéseket.

Az un. deviza alapú hitelekkel kapcsolatban a napi politikai érdek és a jogalkotás olyan megoldást keresett, melyek alkalmasak lehetnek több százezer, avagy több millió ügy egy kaptafán való kezelésére. A cél természetszerűleg lehetetlen, mert ez annyit jelentelen, hogy a jogalkotó elveszi a felek alkotmányos jogát a perbevitt jogviták egyedi eldöntésére. Sajnos a félelmem beigazolódni látszik.

Egy konszenzuál ügylet alapján létrejött szerződés esetében mindegy, hogy annak mi a tárgya. Vagy van a feleknek akarata, vagy nincsen. És az akarat létrehoz-e szerződést, vagy sem. Ha igen, az fakaszt kötelmet, vagy sem. A jogalkotó soha nem mondhatja meg azt, hogy anno a félnek mi volt az akarata, a szerződés létrejött, vagy sem, és annak mi a tartalma.

A bíróságok ítélkezési gyakorlatában tömegével kezd megjelenni az a szándék, mely szerint – állítólag – a jogalkotó kötelezte a bíróságokat arra, állítsanak fel valamilyen vélelmet azzal kapcsolatban, hogy a „devizás” szerződések létrejöttek, és azok részévé vált az az általános szerződéses feltétel, mely besorolja a jogvitát a 2014. évi XXXVIII. és XL. törvények hatálya alá.

A perekben hiába tesz ügyfelem tényállítást, a bíróság jogi képviselőként engem arra kötelezek, ügyfelem tényállításával ellentétes tényállításokat tegyek, és ahhoz igazítsam jogállításaimat.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Amennyiben ezt megteszem, súlyosan vétek az ügyvédi törvény és az etikai kódex tartalma ellen. Ugyanis a megbízás felvételekor ügyvédi tényállást veszek fel, melyben a megbízó előadja, mikor mi történt, kinek milyen akarata volt, mit cselekedett, etc. Ezen történeti tények alapján tudok egy polgári pert megindítani és a megbízó tényállítása köt engem. Rám nem vonatkozhat valamilyen vélelem, és úgy gondolom, a törvényei vélelmen kívül a bíróságnak nincsen joga arra, hogy önszántából állítson fel – perbeli adatok nélkül – vélelmeket.

A legsúlyosabb eset az, amikor a per előkészítése során egy bíró elkezd levelezni egy bankkal és iratokat szerez be onnan, hogy majd annak tartalma alapján sorolja be a pert a két törvény hatálya alá.

Ez annyit jelent, hogy ha a felperes nem hivatkozik egy közokiratra, mint bizonyítási eszközre, akkor a bíró felhívja a bankot, csatolja be a közjegyzői okiratot. Függetlenül attól, hogy a Ktv. 131.§ alapján az okirat közokiratnak minősül, vagy sem, a félnek nem ad lehetőséget az okirattal szemben bizonyítani, hanem a „hivatalból beszerzett” közokirat alapján besorolja a pert azonnal D1 és D2 törvények hatálya alá. Majd ennek alapján felszólítja aFejléc 1z ügyvédet, mint képviselőt, változtassa meg a felperes tényállításait.

Azt gondolom, ez nem csak a jogállam végét jelenti, hanem az ügyvédi hivatás végét is. Ha betartom a rám vonatkozó szakmai előírásokat, akkor a pert a bíróság megszünteti, vagy a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. Ha ráveszem az ügyfelemet a hamis tényállításra, akkor bűncselekményt, egyben fegyelmi vétséget követek el.

Azt gondolom, ezen a ponton ügyvédi lehetőségeim megszűntek, csak veszíthetek.

Kérem, hogy az OBH adjon választ arra a kérdésre, az igazságügyi tárca mely adott cselekménye korlátozza a bírói függetlenséget.

Kérem a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az ügyvédi működés alkotmányellenes korlátozása miatt indítson vizsgálatot, és képviselje a perekben eljáró ügyvédek alkotmányos jogait annak érdekében, hogy a több millió állampolgárt érintő ügycsoportban hivatásunkat a jogszabályoknak megfelelően gyakorolhassuk.

Mély tisztelettel:

Dr. Marczingós László  ügyvéd 

Szólj hozzá

Hozzászólás