A “DEVIZÁS” SZERZŐDÉSEK LÉTREJÖTTNEK TEKINTHETŐK? – AVAGY MI VOLT AZ ÜGYFÉL VALÓDI SZERZŐDÉSES AKARATA?

A "DEVIZÁS" SZERZŐDÉSEK LÉTREJÖTTNEK TEKINTHETŐK? – AVAGY MI VOLT AZ ÜGYFÉL VALÓDI SZERZŐDÉSES AKARATA?

Kérjük a megosztást!

Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda

Dr. Handó Tünde

elnök asszony

Dr. Bánáti János

elnök úr

r é s z é r e

[cn-social-icon]

Tisztelt Elnök Asszony, és Tisztelt Elnök Úr!

A PKKB elnökének címzett levelem ugyan eseti ügyekben tapasztalt alkotmányos kifogásokat vetnek fel, de ezekből általánosan lehet – és kell is – levonni következtetéseket.

Az un. deviza alapú hitelekkel kapcsolatban a napi politikai érdek és a jogalkotás olyan megoldást keresett, melyek alkalmasak lehetnek több százezer, avagy több millió ügy egy kaptafán való kezelésére. A cél természetszerűleg lehetetlen, mert ez annyit jelentelen, hogy a jogalkotó elveszi a felek alkotmányos jogát a perbevitt jogviták egyedi eldöntésére. Sajnos a félelmem beigazolódni látszik.



Egy konszenzuál ügylet alapján létrejött szerződés esetében mindegy, hogy annak mi a tárgya. Vagy van a feleknek akarata, vagy nincsen. És az akarat létrehoz-e szerződést, vagy sem. Ha igen, az fakaszt kötelmet, vagy sem. A jogalkotó soha nem mondhatja meg azt, hogy anno a félnek mi volt az akarata, a szerződés létrejött, vagy sem, és annak mi a tartalma.

A bíróságok ítélkezési gyakorlatában tömegével kezd megjelenni az a szándék, mely szerint – állítólag – a jogalkotó kötelezte a bíróságokat arra, állítsanak fel valamilyen vélelmet azzal kapcsolatban, hogy a „devizás” szerződések létrejöttek, és azok részévé vált az az általános szerződéses feltétel, mely besorolja a jogvitát a 2014. évi XXXVIII. és XL. törvények hatálya alá.

A perekben hiába tesz ügyfelem tényállítást, a bíróság jogi képviselőként engem arra kötelezek, ügyfelem tényállításával ellentétes tényállításokat tegyek, és ahhoz igazítsam jogállításaimat.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Amennyiben ezt megteszem, súlyosan vétek az ügyvédi törvény és az etikai kódex tartalma ellen. Ugyanis a megbízás felvételekor ügyvédi tényállást veszek fel, melyben a megbízó előadja, mikor mi történt, kinek milyen akarata volt, mit cselekedett, etc. Ezen történeti tények alapján tudok egy polgári pert megindítani és a megbízó tényállítása köt engem. Rám nem vonatkozhat valamilyen vélelem, és úgy gondolom, a törvényei vélelmen kívül a bíróságnak nincsen joga arra, hogy önszántából állítson fel – perbeli adatok nélkül – vélelmeket.

loading...

A legsúlyosabb eset az, amikor a per előkészítése során egy bíró elkezd levelezni egy bankkal és iratokat szerez be onnan, hogy majd annak tartalma alapján sorolja be a pert a két törvény hatálya alá.

Ez annyit jelent, hogy ha a felperes nem hivatkozik egy közokiratra, mint bizonyítási eszközre, akkor a bíró felhívja a bankot, csatolja be a közjegyzői okiratot. Függetlenül attól, hogy a Ktv. 131.§ alapján az okirat közokiratnak minősül, vagy sem, a félnek nem ad lehetőséget az okirattal szemben bizonyítani, hanem a „hivatalból beszerzett” közokirat alapján besorolja a pert azonnal D1 és D2 törvények hatálya alá. Majd ennek alapján felszólítja aFejléc 1z ügyvédet, mint képviselőt, változtassa meg a felperes tényállításait.



Azt gondolom, ez nem csak a jogállam végét jelenti, hanem az ügyvédi hivatás végét is. Ha betartom a rám vonatkozó szakmai előírásokat, akkor a pert a bíróság megszünteti, vagy a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. Ha ráveszem az ügyfelemet a hamis tényállításra, akkor bűncselekményt, egyben fegyelmi vétséget követek el.

Azt gondolom, ezen a ponton ügyvédi lehetőségeim megszűntek, csak veszíthetek.

Kérem, hogy az OBH adjon választ arra a kérdésre, az igazságügyi tárca mely adott cselekménye korlátozza a bírói függetlenséget.

Kérem a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az ügyvédi működés alkotmányellenes korlátozása miatt indítson vizsgálatot, és képviselje a perekben eljáró ügyvédek alkotmányos jogait annak érdekében, hogy a több millió állampolgárt érintő ügycsoportban hivatásunkat a jogszabályoknak megfelelően gyakorolhassuk.

Mély tisztelettel:

Dr. Marczingós László  ügyvéd [cn-social-icon]

Facebook hozzászólások

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM