A DEVIZÁS KÜZDELEM FOLYTATÓDIK.

A DEVIZÁS KÜZDELEM FOLYTATÓDIK.
loading...

A DEVIZÁS KÜZDELEM FOLYTATÓDIK.


A „deviza”-károsultak pontosan tudják, hogy nekik van igazuk. Pontosan tudják, hogy a bankok csapdába csalták őket, és tisztában vannak vele, hogy a bankjuk nem tájékoztatta őket a szerződésben rejlő valós veszélyekről.

 

Azt is tudják, hogy az évek alatt összesen 734 milliárd forinttal rövidítette meg a károsultakat a bankszektor, melyet a jogalkotók „tisztességtelenségnek” tituláltak azért, hogy a bankároknak ne kelljen büntetőjogi felelősséget vállalniuk.



De szerencsére a „deviza”-károsultak nagy része nem hajlandó kiszolgáltatni a családját a bank önkényuralmának és nem hajlandóak önként átadni nekik az ingatlanjaikat. Harcolnak a jogaikért és az igazukért.

Most a károsultak számára Soltész Sándor igyekszik szellemi muníciót nyújtani.

loading...

Soltész Sándor – A küzdelem sajnos folytatódik, elsősorban a bíróságokon, ezért, az adósok és ügyvédjeik segítéséhez előveszem újra a korábbi jogelemzéseket, hiszen azok ma is, sőt ma még inkább aktuálisak.

Korábbi felvétel:



Pénztartozáshoz.

A zajban nem mindig tűnik fel, hogy mind a bankoldali jogászok, mind a Kúriai határozatok, mind az azt megalapozó Gárdos-Nagy tanulmány a deviza alapú kölcsönviszonyban elsősorban a pénztartozást szabályozó Ptk 231§-ra hivatkoznak. Egy néhány adósoldali hang azt kiabálja: de hát emberek, itt nem tartozás van, hanem kötelezettség. Ezt persze elnyomják, hiszen azt mondják, az azonos a tartozással, tehát lényegtelen. Azonban ha megvizsgáljuk jobban a tartozás gondolatvilágát érdekes dologra bukkanhatunk. Nézzük hát!

A pénztartozás. A kamat.

231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni. (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani. (3) 

232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. (2) A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

1, Amit látunk itt az már a megnevezésében sem a kölcsönviszonyról szól, hiszen az majd csak később, az 523 §-ban kerül szabályozásra, külön fejezetben, vagyis a Ptk logikája szerint a pénztartozásra vonatkozó szabályok vonatkoznak a kölcsönviszonyra is, ez azonban nem azt jelenti, hogy kifejezetten csak arra vonatkoznak és abból kell kiindulni.

De hát mire vonatkoznak akkor? Ez a szakasz az áru és csereviszonyokhoz tartozóan szerződéses kapcsolatokban lévő felek „általános” (Sui generis) kötelezettségeire vonatkoznak.



Mikor keletkezik pénztartozás? Akkor, amikor az egyik fél már teljesített, a másik pedig majd csak később fog. Így ez a kölcsönre hasonlít, azonban, míg az áruviszonynál az egyik fél valamiféle terméket, szolgáltatást nyújt és annak pénzbeli ellenértéke a tartozás,(vagyis fizetési kötelezettsége az, hogy kifizeti az ellenértéket, tartozik azzal,) addig a hitelviszonyban keletkező termék, a pénzügyi szolgáltatás ellenérték nem a kölcsön értéke, hanem a kamat.

„7. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék.”

A kölcsön értéke esetünkben az a szolgáltatás nyújtásának sajátos tárgya, a pénzösszeg, mely egyben a kamat, a szolgáltatás ellenértékének számítási alapja is.

232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. (2) A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal.

A pénztartozáshoz tartozóan a kamat egy kiegészítő kötelezettség, melynek mértékét a Ptk meg is határozza (2) bekezdés) míg a kölcsönviszonyban, a kamat maga a főszolgáltatás ellenértéke, melynek mértékét,(lévén az megnevezésében is ügyleti kamat, az ügylet pedig a felekre tartozik) a felek megegyezésére bízza!

A pénztartozás kamatszámítása egyszerű, az ellenértéket meg kell szorozni a kamatlábbal és az ahhoz tartozó időmértékkel.
A kölcsöntartozás esetében viszont mindez disztkont számítással történik. Esetünkben a kölcsönből eredő pénztartozás, mint kamatérték kiszámításának alapja a kölcsön összege, a meghatározott kamatláb és a törlesztési periódusszám és azt bonyolult, (igaz, a mai világban már technikával könnyen kivitelezhetővé vált)számítással történik.

loading…


Mindez azonban nem akadálya annak, hogy a törlesztési kötelezettségen belül ne lenne határozottan megkülönböztethető a tőkerész, vagyis a kölcsön tárgya és a kamatrész, vagyis a főszolgáltatás ellenértéke. Két alapvető komponense van a kölcsönszámításnak és ez nem a véletlen műve, hanem a dolgok funkcionális különbözőségéből eredő különbség.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Ennek a különbségnek nincs jelentősége azonos pénznemű kölcsönviszony esetében. Deviza alapúnál azonban jelentőségre tesz szert., ugyanis kölcsönviszony esetében míg a kölcsön tárgyát az árfolyam érintetlenül hagyja,( hiszen az nem a főszolgáltatás ellenértéke, hanem mindössze annak sajátos, pénzösszegben meghatározott, de ettől még nem ellenértékként szereplő tárgya) , addig a kamat összege, melynek értékszámítása alapja a kölcsön összege, és mivel az árfolyam a főszolgáltatás része, így annak hatásán keresztül az egyész kölcsönviszony számítása különös szerepet kap.

A bankoldaliak nem véletlenül azonosítják tehát a pénztartozást a kölcsönkötelezettséggel! Ugyanis ezzel lehet eltüntetni a különbséget a kölcsönösszeg, mint a kölcsönnyújtás tárgya és a kamat, mint a szolgáltatás ellenértéke között és a kamathoz tartozó árfolyamhatást rá lehet vetíteni az egész kölcsönviszonyra és annak átértékelésével megahaszonra lehet szert tenni.
Kár, hogy az adósjogászok ezt nem fedezték fel, de még nagyobb baj, ha ezt nem akarják megérteni. Nincs további időhúzásra lehetőség. Soltész Sándor.

loading…


Read previous post:
KÁRTÉRÍTÉST! HATALMAS PÉNZÜGYI CSALÁS-ELINDULT AZ ÁLLAM ELLENI PER!
KÁRTÉRÍTÉST! HATALMAS PÉNZÜGYI CSALÁS-ELINDULT AZ ÁLLAM ELLENI PER!

KÁRTÉRÍTÉST! HATALMAS PÉNZÜGYI CSALÁS-ELINDULT AZ ÁLLAM ELLENI PER! Majdnem kétezer ember összeállt, és közösen érvényesítik jogaikat.    A pénzügyi felügyeleti...

2018-DEVIZAHITELES JOGÉRVÉNYESÍTÉS MAGYARORSZÁGON.
2018-DEVIZAHITELES JOGÉRVÉNYESÍTÉS MAGYARORSZÁGON.

2018-DEVIZAHITELES JOGÉRVÉNYESÍTÉS MAGYARORSZÁGON. Ha nem a saját szemünkkel látnánk, akkor nem hinnénk el. Jogállam? Jogérvényesítés? Itt tartunk 2018-ban! Videó alább!  ...

Close