Nem tartozunk – a „deviza-hitelezés” eltitkolt valósága
Hosszú várakozás után megérkezett az első válasz az MNB-nek feltett kérdésekre az alábbi tartalommal:
[cn-social-icon]
Tisztelt XXXX!
Tájékoztatjuk, hogy az Ön által a Magyar Nemzeti Bankhoz „szintetikus devizával” kapcsolatosan megküldött levelét megkaptuk, azonban a válaszunk megküldése hosszabb időt vesz igénybe, ezért kérjük szíves türelmét annak megküldéséig!
Üdvözlettel:
Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ
A feltett kérdéseink a következőek voltak:
Tisztelt MNB!
Köszönöm a 3578-3/2015 iktató számon adott válaszukat, melyben kifejtették, nem jelenthető ki általánosságban, hogy a deviza alapú hiteleket nyújtó pénzügyi intézmények az adósok részére végeztek e befektetési tevékenységet, avagy sem, az egy konkrét eset ismeretében válaszolható meg. Álláspontjuk szerint, vizsgálandó az is, hogy a szerződések tartalmazták-e azt, hogy ez a tevékenység végezhető-e az adós részére.
Az Önök által említett esetkörök nem tartalmazzák azt a lehetőséget, hogy a pénzügyi intézmények ugyan végezték ezt a tevékenységet, egy hitellel vegyes, kölcsönnel vegyes alaptermék, alapszerződés szerves részeként, de az adóssal erre nem szerződtek. Ennek vizsgálatához szükséges egy szempontrendszer, kérném ezért a feltett kérdésekre adják meg a Felügyelet álláspontját:
1. Van-e különbség a klasszikus (a bank devizabetét-állománya, jelzálogpapír-forgalmazás, finanszírozó bank által nyújtott devizaforrás) deviza-forrásokkal ellátott hitel és a szintetikus devizával „fedezett” hitel között?
2. A deviza nyilvántartású hitel esetén hitel tőke összegem miért emelkedett a futamidő alatt annak ellenére, hogy nem kértem a hitelemelést, és a hitel terhére nyújtott kölcsön összege nem emelkedett?
3. Amennyiben szintetikus devizával „fedezett”, valójában ellentételezett hitelt nyújtott a bank, mit jelent a szintetikus deviza? Miben különbözik más, valódi devizaforrástól?
4. A szintetikus deviza eszköz oldali „fedezete” – e a hitelviszonynak, vagy forrás oldalon könyvelik el a számvitel szabályai szerint?
FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.
5. Mit jelent az, hogy szintetikus deviza?
6. Amennyiben az Európai Unió EK (befektetésekre vonatkozó) irányelvei szerint, és a magyar tőkepiaci törvény definíciója szerint is, a szintetikus deviza egy befektetési forma, pénzügyi eszköz, hogyan kapcsolódott és milyen számviteli folyamat formájában a hitelemhez akként, hogy a forinthitel-tőkém növekedését okozta anélkül, hogy én azt kértem volna, vagy hozzájárultam volna?
7. A hitelemhez rendelt szintetikus deviza befektetésnek, pénzügyi eszköznek minősül-e, a 6-os pontban írt szabályok szerint, az ott írt meghatározások és értelmezések szerint?
8. Ha a deviza-nyilvántartású hitelek forrással rendelkező hitelek voltak, most a forintosítás során miért kell devizaforrással ellátni, a még fennálló deviza-nyilvántartású hiteleket a MNB-nak?
9. Ha nem deviza-forrású hitelek voltak, hanem szintetikus devizával ellentételezett forinthitelek voltak a deviza-nyilvántartású jelzáloghitelek, a szintetikus deviza (pénzügyi eszköz) befektetésnek minősült-e?
10. E befektetésnek minősülő szintetikus deviza befektetői kockázattal járt-e következményeiben az adós terhére?
11. Az adóst a bank befektetői kockázatviselői pozícióba helyezte-e a bank a deviza-nyilvántartású hitel adósát?
12. A szintetikus deviza (befektetés) a részemre nyújtott hitellel szervesen összefüggő olyan jogviszony-e, amely nélkül a hitelviszony nem jöhetett volna létre a kölcsön nyújtásakor?
13. Ha a szintetikus deviza egy befektetési ügylet és szüntelenül megújítandó ellentételezése a forinthitelemnek, és ez milyen hatással van a hiteltőke tartozásra?
14. Milyen hatással van ez a szüntelen megújítandó befektetés, rendszer szinten a Ft gyengülésére, a CHF-kal szemben? – a „deviza-hitelezés” eltitkolt valósága [cn-social-icon]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
