Jobb tájékoztatást, rugalmasabb feltételeket és nagyobb védelmet kíván nyújtani a jelzáloghitelek felvevőinek Európa-szerte az az irányelv-tervezet, amelynek szövegéről múlt héten állapodott meg a Tanács az Európai Parlamenttel.
Az EU-ban is sokan elvesztették otthonaikat a pénzügyi válság következményeként, mert nem voltak képesek visszafizetni a felvett jelzáloghiteleket. A Tanács és az Európai Parlament között múlt héten tető alá hozott irányelv-tervezet az ilyen és ehhez hasonló esetek jövőbeni előfordulásának esélyeit igyekszik mérsékelni. Ez az első eset, hogy európai szinten, egységes szabályok alapján szabályozzák majd a jelzáloghitel-piacot.
„A pénzügyi válság az úgynevezett subprime sztorival indult az Egyesült Államokban, ahol anélkül nyújtottak jelzáloghiteleket, hogy meggyőződtek volna arról, a fogyasztók valóban megengedhetik-e maguknak, mitöbb nem kaptak tisztességes tájékoztatást és a sebezhető fogyasztókat sokszor túlzott kockázatvállalásba hajszolták. Ez az irányelv segít majd véget vetni ezeknek a túlzásoknak és hozzá fog járulni a felelős hitelnyújtáshoz. A fogyasztók végre abban a védelemben részesülnek majd, amit megérdemelnek. Jobb tájékoztatást kapnak majd, hogy könnyebben kiválaszthassák azt a jelzálogterméket, ami a legjobban megfelel a szükségletüknek, mindezt a legkedvezőbb áron és teljesen tisztában lesznek azzal, milyen kockázatokat vállalnak” – kommentálta a megállapodás hírét Michel Barnier, belső piaci biztos, aki több mint két évvel ezelőtt, 2011. március 31-én terjesztette elő a javaslatot.
A két éven át tartó jogalkotási folyamat végéhez érkezve az uniós jogalkotók számos új szabályban egyeztek meg, amelyek a jövőben meghatározzák majd az európai jelzálogpiacot.
A felelőtlen hitelezés megelőzése érdekében a Tanács és a Parlament által elfogadott megállapodás értelmében a jelzáloghiteleket nyújtó intézmények csak hatósági engedéllyel működhetnek, regisztráltatniuk kell magukat a nemzeti hatóságoknál, amelyek felügyelik majd, hogy megfelelnek-e a szigorú szakmai követelményeknek.
Az irányelv előírja, hogy bárkinek, aki jelzáloghitelt kíván felvenni, összehasonlítható információkat kell kapnia a rendelkezésre álló termékekről; és tisztában kell lenniük a költségekkel és a hitel felvételének hosszú távú pénzügyi következményeivel. A fogyasztóknak felajánlott hitelkondícióknak tekintettel kell lenniük a hitelfelvevő aktuális pénzügyi helyzetére és annak előrelátható jövőbeni alakulására is, az esetleges negatív perspektívákat is beleértve. A vásárló hitelképességét is szigorúbb szabályok alapján kell majd felmérni, biztosítandó, hogy csak azok vehessenek fel jelzáloghitelt, akik ezt meg is engedhetik.
Az új rendelkezések első ízben tiltják majd azt, hogy a hitelhez való hozzáférést biztosítás vagy más pénzügyi termék megvásárlásától tegyék függővé (nem lehet tehát többé árukapcsolás). A tiltás nyomán a fogyasztók könnyebben válthatnak majd hitelező intézetet.
A kölcsönszerződés aláírása előtt kötelezően hétnapos gondolkodási időt kell, hogy kapjanak a vásárlók, és az aláírástól számított 7 napon belül visszaléphetnek a szerződéstől.
Rugalmassági szabályok hivatottak szavatolni a fogyasztóknak azt a jogát, hogy a határidő lejárta előtt visszafizessék a hitelt (a tagállamok által megállapított feltételek mellett), és hogy a hitelező tisztességes kompenzációt kapjon a hitel idő előtti visszafizetése esetén. Az adósokat ugyanakkor a jövőben nem lehet majd pénzbírsággal sújtani a hitelek határidő előtti visszafizetéséért.
A devizahitelesek bizonyos feltételek mellett, és a kölcsönszerződésben előre rögzített árfolyamon átválthatják majd a hitelüket más devizára. Ha a konverzióra nincs lehetőség, akkor a vevőt még a szerződés aláírása előtt figyelmeztetni kell arra, hogy a havi törlesztőrészletek emelkedhetnek, vagy az árfolyamkockázatoknak korlátokat kell szabni.
A fogyasztók nagyobb fokú védelmében a képviselők kívánságára egy új szabály rögzíti, hogy a hitel fedezeteként megállapított vagyontárgy (például ház vagy lakás) elégséges lesz a kölcsön visszafizetéséhez, feltéve, hogy a hitelnyújtó és a hitelt felvevő erről a szerződésben külön is megállapodik.
Ha a fogyasztó esetleg nem képes visszafizetni a kölcsönt, egy rendelkezés szerint az ingatlant a „lehető legelőnyösebb” áron kell értékesíteni és úgy kell rögzíteni a fennmaradó visszafizetési feltételeket, hogy azok ne taszítsák hosszú távon is súlyos eladósodásba a vevőt.
A direktíva az összes jelzáloghitelre vonatkozik, legyen szó ingatlanvásárlásról vagy –felújításról, valamint olyan hitelről, amelyet – egy másik – jelzáloghitel garantál. Bizonyos előírások tükrözni fogják majd a tagállami jelzálog- és ingatlanpiacok közötti különbségeket, de a főszabályokat az egész EU-ban alkalmazni fogják, és a vásárlók számára hozzáférhető információkat egyen formátumban tálalják majd mindenhol. Ez az európai sztenderd információs lap, amely az ügyfelek számára testre szabott információkat tartalmaz a különböző pénzintézetek hitelkonstrukcióival.
A parlament szerint egyetlen nyitott kérdés van még, amiről nem állapodtak meg a jogalkotók, ez pedig azoknak a dokumentumoknak a mibenléte, amelyek révén ellenőrizni fogják az irányelv rendeltetésszerű végrehajtását.
A mostani megállapodásra még az EP plenárisának is rá kell bólintania, amelyet követően a tagállamok ütik rá a pecsétet a direktívára.
Barnier úgy véli, hogy a jelzáloghitelezők is profitálhatnak az új szabályokból. Hiszen a direktíva biztosítani fogja, hogy a hitelezők a legigényesebb szakmai követelményeknek feleljenek meg, és ösztönözni fogja a versenyt a piacon. Végül egységes keretet hoz létre az európai jelzálogpiac számára, egy európai útlevél révén lehetővé téve, hogy 500 millió fogyasztónak kínálják termékeiket az EU-n belül. A biztos arra is emlékeztetett, hogy a kölcsönök kétharmada jelzáloghitel.
„A megfelelő rendelkezések hiánya miatt egyes országokban túl sok család veszítette el az otthonát. A megállapodás első számú prioritása a fogyasztók védelme volt” – szögezte le Philippe De Backer, az európai liberális frakció képviselője.
forrás: BruxInfo
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
