Kinek fáj, ha megmentik a devizahiteleseket?
(NCK: Nem megmenteni kell a "deviza"-"hiteleseket", hanem a bankoknak hatályos törvényeket betartani, és az adófizetők pénzéből finanszírozott állami szerveknek pedig betartatni azokat. Ez ennyire egyszerű!)
Nem jó az olyan devizahiteles mentés, ami a bankokat terheli , mert ez a forinthitelesek és betétesek érdekeit is mélyen sértené.
Az árfolyamgát általánossá tétele jó megoldás lehetne a devizahitelesek problémájára, bár a bankszektornak nagyon sokba kerülne – mondta a Napi Gazdaságnak Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség áprilisban újraválasztott elnöke.
Patai Mihály a hétfőn megjelent interjúban kiemelte: a Kúria ősszel várható döntését, amikor a testület kiegészíti a meglévő jogegységi határozatát, "mindenkinek, minden gazdasági szereplőnek el kell fogadnia". A bankszövetség olyan döntésre számít, amely pénzbe kerül majd a bankoknak, és amely szektorszinten több milliárd forint visszatérítést jelenthet.
Ha a bankokat ütik, a betéteseknek fáj
A devizahitelesek problémájának megoldásával kapcsolatban elmondta, nem számítanak "huszárvágásszerű álmegoldásra", de tudomásul veszik, hogy akármi lesz is, pénzbe fog kerülni.
Hozzátette: olyan megoldásokban nem hasznos gondolkodni, ami mindent a bankokra terhel, azokat üti, mert ez a forinthitellel rendelkezők és a négy és fél millió magyarországi betétes érdekeit is mélyen sértené.
Négy éve buknak a bankok
Úgy vélte, a kormány számára ma egyértelmű, hogy tartós gazdasági növekedést nem lehet normálisan, aktívan működő bankrendszer nélkül fenntartani. A tavalyi volt sorrendben a negyedik olyan év, amikor a reálhitelezési volumen csökkent, és 2013-ban 38-40 százalékkal volt kisebb, mint 2008-ban. Patai Mihály szerint ez hosszú távon nem tartható.
Kitért arra is, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatása szerint tavaly 67 milliárd forint hasznot termelt a magyar bankrendszer, a külföldi osztalékfizetés és a tőkeemelés nélkül vizsgálva 78 milliárd forint valós veszteséget szenvedett el, így zsinórban a negyedik súlyosan veszteséges évet hagyta maga mögött.
Idén lehet növekedés
Elmondta, 2014-ben a növekedés első jelei már megjelenhetnek: egyrészt a jegybanki hitelprogram hatására, másrészt számolnak azzal is, hogy a válság végre kifárad. Ugyanakkor történhetnek olyan gazdaságpolitikai lépések, például a devizahiteles probléma megoldása, amelyek felemészthetik a szektor növekedésfinanszírozási lehetőségeit – mondta Patai Mihály.
Az elnök közölte: a bankszektor elfogadta a bankadó létezését, hiszen időközben számos más országban bevezették, persze jóval kisebb mértékűként. Így az a reális cél, hogy az adó mértéke csökkenjen – vélekedett az elnök.
Nem vonulnak ki?
Úgy vélte, az MNB vezetése sikeres egy évet tudhat maga mögött, két fontos vívmányuk is volt: az egyik az alapkamat csökkentése, a másik pedig a növekedési hitelprogram, ami beindította a hitelezést, és már a gazdasági növekedésre is hatással volt. A kéthetes kötvény kéthetes betétté alakítása pedig nemcsak teljes mértékben elfogadható, hanem érdeke is azoknak a bankoknak, amelyek Magyarországon működnek, a hazai gazdaságot hitelezik, és itt, Magyarországon vállalnak kockázatot – mondta.
Patai Mihály arra a kérdésre, hogy hogyan látja, valóban kivonulhat-e több bank Magyarországról, kifejtette: szerinte az a négy-öt bank, amelyik nehéz helyzetben van, mert jelentős veszteségeket szenvedett el és emiatt nagyon sok tőkét kellett emelnie, a kivonulás helyett inkább jelentősen visszafogja működését, és kisebb kockázatvállalással, fókuszáltabb ügyfélkörrel működik majd. Ez átrendeződést hozhat, és ha ezzel párhuzamosan más bankoknál új növekedésekkel találkozhatunk, akkor még ebben a kormányciklusban megvalósulhat a legalább 50 százalékos magyar hányad a bankrendszerben.
Arra a kérdésre, hogy számítanak-e egyéb adóterhekre, Patai Mihály elmondta: bízunk abban, hogy a kormány kreativitása a pénzügyi szektort illetően kimerült, és a nemzetgazdaság növekedésére koncentrálhatunk. / Privátbankár
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM