A BANKOK TÉNYLEG BETARTOTTÁK A SZERZŐDÉSBEN VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEIKET?

loading...

A BANKOK TÉNYLEG BETARTOTTÁK A SZERZŐDÉSBEN VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEIKET?

Email


Lehull a lepel a „deviza”-hitelekről! Alaposan olvasd végig! Ezzel nem lehet már tovább "játszani"! A "deviza"-csalás már így is több ezer áldozatot szedett!

 

Az alábbi „deviza”-hitelekkel kapcsolatos rendkívül fontos gondolatokon érdemes elgondolkodni, és azokat megosztani mindenkivel.



Főleg azokkal a parlamenti pártokkal, és országgyűlési képviselőkkel, akik megszavazták a bankmentő „forintosítási” törvényeket!
Ha csöndben maradunk, akkor szépen sorban a „deviza”-szerződésekkel rendelkező családok úgy fognak az utcára kerülni, ahogy azt a korábbi videokban már láthattuk. (IDE KATTINTVA, az oldal alján!)

Ne legyenek kétségei senkinek! Egyenként lesznek „levadászva” azok, akik fizetési nehézséggel kerülnek szembe!

Az pedig az előttünk álló  évek során bárkivel, bármikor előfordulhat!

Számon kell kérni a képviselőkön azt, hogy az alábbi szakértői gondolatokat miért nem képviselik a parlamentben? Eljött az ideje annak, hogy ha nem akarnak az utcára kerülni, akkor az átvert károsultak végre a sarkukra álljanak!

Eljött az ideje annak, hogy a parlamenti jogalkotó képviselők tényleg az átvert népet képviseljék a bankok extraprofitja, és a saját érdekeik helyett!



Hol a turpisság a devizahitelekben? Vezér-Szörényi László, a német kormány bankjának volt tanácsadója, Banki informatikus, pénzügyi rendszermérnök.

A devizahitelek történetét két időszakra lehet felosztani: a forintosítás előttire és az az utánira. A DH törvények csak a forintosítás utáni időszakra írták elő a kamatnak a referenciakamathoz való igazodását, míg a devizás időszakra csupán az egyoldalú kamatemelés elhagyását írták elő.

A bank által a szerződésekben vállalt kamatcsökkentés pedig valahogy "elsikkadt" a törvénykezés során. Pedig a svájci frank kamata 2008 után nullára esett vissza.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy mennyire fontos ez a tényező, meg kell néznünk a számokat!

Egy hosszú lejáratú deviza hitel elsősorban "kamatérzékeny", míg a rövid lejáratú inkább "árfolyam érzékeny". A legtöbb DH 20 éves vagy még hosszabb futamidejű.

Ilyen esetekben pl. 4% kamatemelés durván a duplájára emeli a törlesztőrészletet. VAGY: 4% kamatcsökkentés a felére csökkentette VOLNA a törlesztőrészleteket.

VOLNA, HA a bankok a vállalt kötelezettségeiket betartották VOLNA.

loading…


Könnyen belátható, hogy így nemhogy megemelkedtek, hanem csökkenhettek volna a törlesztőrészletek.

Csak akkor a banknak nem lett volna rajta akkora nyeresége. Az árfolyam nyereség (illetve a veszteség az adós oldalán) nem a kereskedelmi banknál, hanem a jegybanknál (MNB) jelentkezik. A kereskedelmi bank csak a kamatokkal tud nyereséget realizálni.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Tehát a kamatokban van a turpisság elrejtve, melyet a későbbi DH törvények szentesítették – utólag.

Az is megérne egy "külön misét", hogy hová lett az a gigantikus árfolyamnyereség, ami a devizahiteleken keresztül a Magyar Nemzeti Bankban csapódott le. Vezér-Szörényi László, a német kormány bankjának volt tanácsadója, Banki informatikus, pénzügyi rendszermérnök.

Az alábbi videóban a Bankszövetség főtitkára erősíti meg Vezér-Szörinyi László szavait! Kell ennél több bizonyíték? Melyik parlamenti párt vállalja fel ennek képviseletét???



A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

Email

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás