Senki ne írjon alá drága kényszerhitelt!
Nem csak a bankok, hanem például a közműcégek is egyre magasabb összegeket terhelnek azokra, akik amúgy sem tudnak fizetni. Igazán durva azonban az, ha a hitelintézetek a hátralékot extra drága kölcsönnel „váltatják” ki. Ezt ráadásul igen erőszakosan teszik.
Június elsejétől a fizetési felszólítás díja a mostani nem egészen hétszáz forint helyett már 750 forintot kóstál a Magyar Telekom ügyfeleinek. A szolgáltatás korlátozása (amire szinte mindig fizetési hátralék miatt kerül sor) után a visszakapcsolás díja már 5250 forint lesz. Részletfizetést a tartozás egy százalékáért, de minimum 8000 forintért engedélyeznek. Sokkal több címen szednek azonban pénzt a bankok azoktól, akik nem tudják hitelüket fizetni, vagy negatívba fordult a folyószámlájuk. A költségek pedig ezen a téren is egyre nőnek.
A banki kondíciós listákban egészen meghökkentő díjak is akadnak, de ezeket általában még „kedvezményesen” nem kell megfizetni. Devizás gyorskölcsön esetében találkoztunk 45 ezer forintos rendkívüli monitoring díjjal is.
Sokan nem értik, hogy viszonylag kisebb összegre rúgó tartozásuk miként emelkedhet a hónapok során elviselhetetlen nagyságúra. Ennek oka részben a büntetőkamatokban keresendő, de nem elhanyagolható az sem, hogy a megcsúszott adósokra folyamatosan extra költségeket terhelnek. Ezek pedig az eredeti hátralékot növelve kamatosan kamatoznak tovább. Szinte áttekinthetetlen– mint arról már korábban is írtunk –, hogy hányféle címen (például ügyfélmegkeresési, különeljárási, tartozáskezelési díj) vesznek le pénzt a bankok azoktól, akik bajba kerültek.
Minden levél, telefon, ránézés is növelheti a hátralékot
A leglendületesebben a hitelkártyás tartozások nőhetnek (nem véletlenül kerül szóba legtöbbször az adósságspirál éppen a plasztikpénzt használóknál). A tranzakciós illeték bevezetése óta a megcsúszottak sarca egyre magasabb. A Citibank a késedelmi díjat tavaly ősszel emelte 3,8 ezer forintról 4,4 ezerre. Május 5-étől ez a költség már 4566 forintra rúg. A hitelkeret túllépése is többszöri emelés után lesz már több mint négyezer forint. Az Erste ehhez képest igen visszafogott, de a díj június elsejétől itt is nő. A késedelemért ezután 2105 forintot számláz a bank.
A különböző egyéb kölcsönöket nem fizetők is döbbenten láthatják, ahogy pörög a hátralékuk számlálója. A bankok a hátralékosok figyeléséért minden egyes hónapban felszámíthatják az úgynevezett monitoring díjat. Összeszámoltuk, hogy például az FHB Flexibilis hitele esetében a bajban levőkkel kapcsolatos ügyintézés, levelezés és felmondás költségeként a bank 10355 forintot számít fel (ez korábban 9800 forint volt). Az MKB már nem tekint (akciósan) el attól, hogy 13,5 ezret kérjen el akkor, ha egy hátralékos adóssal személyesen kell foglalkozni. Számos pénzintézetnél minden egyes levél, telefon darabonként is növeli a hátralékot. Léteznek még például behajtási, felmondási, rendkívüli értesítési, letiltási díjak.
Mindez semmi ahhoz a gyakorlathoz képest, amiről több olvasónk is beszámolt. Például egy lakáshitelével megcsúszott ügyfelet arra vettek rá (sokszori, meglehetősen erőszakos zaklatással), hogy a hátralékra vegyen fel egy „speciális” kölcsönt. Utóbbinál a teljes hiteldíj (THM) meghaladta a 35 százalékot. Az ilyen gyakorlattal találkozókat nyomatékosan kérjük, hogy semmiképpen se írjanak alá ilyen szerződést. Előbb mindenképpen tisztázzák, milyen más lehetőségek állhatnak a rendelkezésre. Ehhez érdemes a felügyeleti hatóság fogyasztóvédelmi segítségét is kérni. Érdemes felidézni, hogy április közepétől a pénzügyi panaszok a megyeszékhelyek kormányablakainál is beadhatók. – Azenpenzem.hu
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
