AZ ADÓSOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ANNYI! VÉGE! – OSZD MEG! DR. LÉHMANN GYÖRGY

A mellékletben látható Európai Bírósági eljárásban előterjesztett szakértői véleményt az alábbi előzmények után indult eljárásban hozták. FIGYELEM! CSATOLT DOKUMENTUMOK A LAP ALJÁN!

[cn-social-icon]

Mint ahogy az lenni szokott, amikor a bank – a vizsgált esetben az ERSTE Bank – megállapította azt, hogy a vele kölcsönszerződést kötő adós nem teljesítette a bank által megszabott törlesztési részletek fizetését, felmondta a szerződést és közjegyzőtől a bank által bediktált valós, vagy valótlan adatok alapján végrehajtási záradék kibocsátását kérte.

Erre a kérelemre  mint ahogy az lenni szokott, a közjegyző anélkül, hogy az adósnak bármit szólt volna 2011. december 13-án végrehajtási záradékot bocsátott ki. Erről a közjegyzői végrehajtási záradékról az adós akkor értesült a végrehajtótól, amikor a végrehajtó egyidejűleg foglalt.

A végrehajtási záradék törlését ezek után hiába kérte a záradékot kibocsátó közjegyzőtől az adós, tartalmilag az elutasítás során közjegyző azt közölte, hogy forduljon bírósághoz adós, amennyiben valami nem tetszik.

Szófogadó Adós ezek után a Fővárosi Törvényszékhez fordult, és a mellékletben olvasható vélemény 21. pontjában írtak szerint érvelt, állította igazát.

Ebben a Törvényszéki eljárásban fordult az eljáró törvényszéki bíró „bíró kérdez bírót” előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bírósághoz, és a következő kérdéseket intézte az Európai Bíróság felé:

„1) Megfelel‑e a tagállam azon eljárása a 93/13/EGK irányelv 7. cikk (1) bekezdésének,amely során a közjegyző által készített alakiságoknak megfelelő okiratban foglalt kötelezettség vállalásnak a fogyasztó részéről történő megszegése esetén a fogyasztóval szerződő fél a bíróság előtti peres eljárás elkerülésével, úgynevezett végrehajtási záradék kiállításával az általa megjelölt összegre érvényesíti igényét anélkül, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára sor kerülhetne?

2) Kérheti‑e ezen eljárás során a már kiállított végrehajtási záradék törlését a fogyasztó azon az alapon, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor, annak ellenére, hogy a bírósági eljárás során a C‑472/11. sz. ítélet (Banif  Plus Bank ítélet, EU:C:2013:88) szerint a bíróságnak a fogyasztót tájékoztatnia kell az észlelt tisztességtelen feltételről?”

Ezekre a kérdésekre a szakértői véleményt előterjesztő főtanácsnok az alábbi tartalmú válasz szerinti Európai Bírósági ítélet meghozatalát javasolja a vélemény 92. pontjában írtak alapján:

„A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993.április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. és 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal főszabály szerint nem ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás,amely egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó okiratot az alakszerűségi követelmények tiszteletben tartása mellett elkészítő közjegyző számára lehetővé teszi, hogy a kötelezettségeit elmulasztó fogyasztóval szemben úgy indítsa meg a végrehajtási eljárást e szerződés tekintetében, hogy az említett okiratot végrehajtási záradékkal látja el, illetve úgy, hogy megtagadja a végrehajtási záradék törlését, anélkül hogy e két szakasz valamelyikében sor került volna a szerződés kikötései tisztességtelen jellegének vizsgálatára.

Mindazonáltal a közjegyző feladata, hogy az ilyen okirat elkészítésekor felhívja a fogyasztó figyelmét az általa észlelt esetlegesen tisztességtelen szerződéses kikötésekre, valamint a törvény által ráruházott azon hatáskörére, hogy egy puszta alakszerűségi vizsgálat alapján megindíthatja a végrehajtást a szerződés tekintetében, és dönthet az ebből eredő, elsősorban eljárási szintű következményekről.

Ezzel szemben ugyanezen irányelvvel ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a nemzeti bíróságot, függetlenül azon eljárás jellegétől, amelynek keretében hozzá fordultak, megakadályozza abban, hogy a kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartása mellett hivatalból vizsgálja meg a szerződés kikötéseinek tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek, illetve abban, hogy meghatározza ennek következményeit.”

Nincs kétségem aziránt, hogy ennek a véleménynek megfelelő ítélet fog később születni és erre tekintettel az alábbiak szerint állítom azt, hogy devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan közjegyzői záradékkal kezdeményezett végrehajtási eljárás Európai Uniós törvényi rendelkezéseket sért attól függetlenül, hogy jelenleg folyamatban van, vagy már lezárult.

Állításom bizonyítására a mellékletben olvasható főtanácsnoki vélemény 40. pontjától kezdődő  „Elemzésem” fejezet alábbi megállapításaira hivatkozom:

49. Ahhoz, hogy e két kérdésre hasznos választ lehessen adni, a második kérdésben a kérdést előterjesztő bíróság által kifejezetten hivatkozott Banif Plus Bank ítéleten(18) kívül a Bíróságnak a 93/13 irányelvre, és különösen ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére, valamint 7. cikkének (1) bekezdésére vonatkozó releváns ítélkezési gyakorlata főbb megállapításaira kell elsőként emlékeztetni.

52. A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése következésképpen előírja, hogy a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve.

54. A Bíróság ebből több ízben is azt a következtetést  vonta le, hogy a nemzeti bíróság –  amennyiben a rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek – hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozva a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet,(24) mivel fennáll az a nem elhanyagolható kockázat, hogy a fogyasztó tájékozatlanságból nem hivatkozik a vele szemben alkalmazott kikötés tisztességtelen voltára.(25)

57. A Bíróság abban az ügyben úgy döntött, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen. A bíróság mindazonáltal azt is kimondta, hogy a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.(30)

58. Végül a Bíróság azt állapította meg, hogy a 93/13 irányelvet akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely – miközben nem írja elő a jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás keretében a végrehajtási jogcím alapját képező feltétel tisztességtelen jellegén alapuló jogorvoslati lehetőséget –

nem teszi lehetővé az ilyen feltétel tisztességtelen jellegének érdemi elbírálására hatáskörrel rendelkező, eljáró bíróság számára, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzon, és különösen azt, hogy elrendelje az említett végrehajtási eljárás felfüggesztését, ha az ilyen intézkedések elrendelése szükséges végleges határozata teljes hatékonyságának biztosításához.(31)

59. Ugyanezen irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás is, amely nem teszi lehetővé azt, hogy a végrehajtás elrendelésére hatáskörrel rendelkező bíróság a jelzálogjog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás keretében olyan ideiglenes intézkedéseket hozzon,amelyek többek között felfüggeszthetik a végrehajtást, ha az ilyen intézkedések elrendelése szükséges az ezzel összefüggő, az ezen feltétel tisztességtelen jellegének érdemi vizsgálatára hatáskörrel rendelkező bíróság végleges határozata teljes hatékonyságának biztosításához.(32)

66. Annak lehetősége, hogy – az olyan nemzeti szabályozás által teremtett körülmények között, amely a közjegyzőre annak hatáskörét ruházza, hogy szerződést tartalmazó okiratot végrehajtási záradékkal láthasson el, majd később, adott esetben törölhesse e záradékot – a közjegyző olyan hatásköröket gyakorolhasson, amelyek közvetlenül a bíróság funkciói közé tartoznak, gyakorlatilag áthidalhatatlan, az említett bírósági funkció monopóliumának elvéből eredő nehézségekbe ütközik.

67. A Bíróság által értelmezett 93/13 irányelv ugyanis nem járhat azzal a következménnyel, hogy arra kötelezze a tagállamokat, hogy oly módon szélesítsék ki a közjegyzői funkciót, hogy az arra késztesse a közjegyzőt, hogy csatlakozó kontradiktórius jogvitát indítson a szerződés felei között, amely jogvita végén neki kellene döntenie valamely szerződéses kikötés tisztességtelen jellegéről és esetleges semmisségéről.

78. A közjegyzőket illetően a kérdést előterjesztő bíróság fejtegetéseiből, valamint a Bírósághoz benyújtott írásbeli és szóbeli észrevételekből először is az következik, hogy a Kjtv.  amely rögzíti szerepük fontosságát a jogviták megelőzésében és a bíróságok munkaterhének csökkentésében – 1. §‑ában meglehetősen általánosan határozza meg kötelezettségeiket. Feladataik közé tartozik – többek között –, hogy a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segítsék jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

79. A Kjtv. 3. §‑ának (1) bekezdése ezenfelül előírja, hogy a „közjegyző köteles megtagadnia közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. A Kjtv 3. §‑ának (2) bekezdése előírja továbbá, hogy „[h]a a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja”.

80. A valamely szerződésre vonatkozó okirat kiállításának szakaszában a közjegyzőkre a tagállamokat a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében terhelő azon kötelezettség tekintetében, miszerint gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását, különös kioktatási és tanácsadási kötelezettség hárul.

81. Az alapügyben szereplőkhöz hasonló körülmények között a közjegyzőnek egy eladó vagy szolgáltató és egy fogyasztó között létrejött szerződésre vonatkozó okirat elkészítésekor nem csak arra kell különösen ügyelnie,

hogy felhívja a fogyasztó figyelmét az általa észlelt esetleges tisztességtelen szerződéses kikötésekre, hanem arra is, hogy kioktassa a számára a törvény által biztosított azon hatáskörről, hogy az esedékességkor egy puszta alakszerűségi vizsgálat alapján végrehajtási záradékkal láthatja el az említett okiratot, és esetlegesen dönthet e záradék törléséről, valamint az e záradékolásból eredő, elsősorban eljárási szintű következményekről.

86. A fogyasztó ily módon – először is – a végrehajtási záradék kiállítása előtt vagy azt követően bármikor benyújthat a nemzeti bíróságokhoz egy olyan keresetet, amely azon szerződés érvényességét vitatja, amelynek alapján a végrehajtási záradékkal ellátott okiratot elkészítették.

87. A fogyasztó ezt követően, miután a végrehajtási záradékot kiállították, valamint avégrehajtás törlése iránti, már említett lehetőség sérelme nélkül a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására irányuló eljárást indíthat a Pp. 369. §‑ának értelmében, amely eljárás keretében hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére, és kérheti a végrehajtás felfüggesztését a Pp. 370. §‑ának értelmében.

90. Mindazonáltal a közjegyző feladata, hogy az ilyen okirat elkészítésekor felhívja afogyasztó figyelmét az általa észlelt esetlegesen tisztességtelen szerződéses kikötésekre, valamint a törvény által ráruházott azon hatáskörére, hogy egy puszta alakszerűségi vizsgálatalapján megindíthatja a végrehajtást a szerződés tekintetében, és dönthet az ebből eredő,elsősorban eljárási szintű következményekről.

91. Ezzel szemben ugyanezen irányelvvel ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a nemzeti bíróságot, függetlenül azon eljárás jellegétől, amelynek keretében hozzá fordultak,megakadályozza abban, hogy a kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartása mellett hivatalból vizsgálja meg a szerződés kikötéseinek tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek, illetve abban, hogy meghatározza ennek következményeit.

Világos, érthető, tisztességes és törvényes gondolkodás.

–         Abból indul ki, hogy a bankok által szerkesztett, fogyasztói kölcsönszerződéseknek minden olyan szerződési feltételében meghatározott kötelezettség teljesítését nem követelhetik a bankok az adósoktól, mely szerződési feltétel tisztességtelen. (52. pont – 93/13 EGK Irányelv 6. cikk. 1. bek.)

–         Abból indul ki, hogy a bíróságnak akár peres, akár nem peres eljárásában kötelezettsége az, hogy hivatalból az adós megkérdezése nélkül észlelje a bíróság elé került fogyasztói szerződés tisztességtelenségét és levonja az ebből fakadó jogkövetkezményeket.

–         Abból indul ki, hogy abban az esetben, amennyiben nem kontradiktórius – (ellentétes vélemények megvitatására alkalmas peres eljárás) – eljárásban észleli a bíróság kötelezettségének megfelelően a fogyasztói szerződés tisztességtelen szerződési feltételeit, akkor jogkövetkezményeket az eljárása jellegének megfelelően hozhat, de a tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségét csak kontradiktórius  – peres – eljárásban állapíthatja meg.

–         Abból indul ki, hogy a tisztességtelen feltételek miatti jogkövetkezmények megállapítására a bíróságnak monopóliuma van, ezért a közjegyzőnek csupán az a feladata, hogy tájékoztassa az adóst a közjegyző elé került fogyasztói szerződésnek, közjegyző által kötelezően észlelt tisztességtelen szerződési feltételeiről, illetve arról, hogy mindennek ellenére mit fog tenni a bank kérésére.

–         Végül megállapítja azt, hogy a 93/13 EGK Irányelvvel ellentétes az, ha a bíróság előtti nem peres eljárásban a bíróság nem függeszti fel a végrehajtást annak érdekében, hogy a bíróság kontradiktórius – peres – eljárásban hozhasson végleges határozatot.

Ennek megfelelően kell tehát értékelni a főtanácsadói vélemény alábbi végkövetkeztetését:

„Mindazonáltal a közjegyző feladata, hogy az ilyen okirat elkészítésekor felhívja a fogyasztó figyelmét az általa észlelt esetlegesen tisztességtelen szerződéses kikötésekre, valamint a törvény által ráruházott azon hatáskörére, hogy egy puszta alakszerűségi vizsgálat alapján megindíthatja a végrehajtást a szerződés tekintetében, és dönthet az ebből eredő, elsősorban eljárási szintű következményekről.

Ezzel szemben ugyanezen irányelvvel ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a nemzeti bíróságot, függetlenül azon eljárás jellegétől, amelynek keretében hozzá fordultak, megakadályozza abban, hogy a kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartása mellett hivatalból vizsgálja meg a szerződés kikötéseinek tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek, illetve abban, hogy meghatározza ennek következményeit.”

Fentiek alapján megállapítható a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekkel kapcsolatosan az, hogy

–                mivel egyetlen végrehajtási záradékot kibocsátó közjegyző sem tájékoztatta a végrehatási záradék kibocsátása előtt az adósokat semmiről, de különösen nem arról, hogy észlelt-e tisztességtelen szerződési feltételeket, illetve egyetlen végrehajtási záradékot kibocsátó közjegyző sem vizsgálta a végrehajtási záradék alapjául szolgáló ténytanúsítványban megjelölt szerződésnek szerződési feltételeit, megállapítható az, hogy

2004. május 1-től kezdődően kibocsátott minden közjegyzői végrehatási záradék törvénysértő a 93/13 EGK rendelet 6. cikke 1. bek-e és 7. cikke 1. bek-e, valamint a Kjtv. 3. §-ának 2, bekezdésének megsértése folytán.

Valamint megállapítható az is, hogy a végrehajtási záradék törlése iránti eljárásban előterjesztett fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására illetékes bíróság

– Törvényszék –

a közjegyzői záradék törlésére irányuló kérelemnek helyt ad

a közjegyző általi, közjegyzői záradékkal kapcsolatos eljárásban elkövetett 93/13 EGK rendelet 6. cikke 1. bek-e és 7. cikke 1. bek-e, valamint a Kjtv. 3. §-ának 2, bekezdésének megsértése folytán,

tájékoztatja adóst a bíróság által észlelt tisztességtelen szerződési feltételekről,

és tájékoztatja arról, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius – peres – eljárásban vitassák meg ezeket.

Fentiekből következik az, hogy a most még folyamatban lévő egyetlen olyan végrehajtási eljárás Magyarországon nem folytatható, melyet a bankok által kérelmezett közjegyzői végrehajtási záradékkal indítottak meg. Illetőleg sem szeptemberben sem máskor sem lehetséges a korábbi végrehajtási záradékok alapján sem árverés, sem másfajta törvénytelen károkozás. Illetőleg minden, végrehajtási záradék alapján korábban már foganatosított végrehajtási cselekmény törvénytelen a közjegyző törvénysértésére tekintettel.

Ellenben minden érintett adóstól elvárom azt, hogy saját érdekében előbb azonnal, a mellékletben látható „Záradék törlése” című iratom, vagy más irat alapján a törlési kérelmet megfelelő módon, szintén a mellékletben látható iratok alapján ajánlott levélben továbbítsa előbb a záradékot kibocsátó közjegyzőhöz, majd fellebbezés végett a Törvényszékhez.

Természetesen lehetséges az, hogy a közjegyző ellentétes nézete miatt késedelembe esik, akkor a kár elkerülése végett sajnos a végrehajtás megszüntetése végett kénytelenek a pert megindítani a szintén mellékletben küldött iratom alapján, vagy más irat alapján a végrehajtás egyidejű felfüggesztését kérelmezve.

A Főtanácsadói vélemény 85. és 86 pontja alapján természetesen eljött az ideje a szerződési feltétel érvénytelensége iránti olcsó és eredményes perek megindításának is, míg a szerződés egészének érvénytelensége iránti perek megindítására a korábbi C-26/13. számu Európai Bírósági ítélet szakértőjének  (Warm) intelmeire tekintettel ne gondoljanak.

Mint jól látják a mellékletben látható főtanácsadói vélemény megállapításaiból is következően szerződési feltétel érvénytelenségi perekben a jogkövetkezmények kötelező kérelmezése parlamenti pártjaink képviselőinek károkozási szándéka ellenére a 2014. évi XXXVIII törvény dacára a 93/13 EGK Irányelv betartása esetén szóba sem kerülhet.

Egyenlőre ennyi.

Illetve kérem azt, hogy mindazokat az ügyvédeket, akik még most is, ilyen állapotban lévő magyar emberek esetén is gondolnak munkadíjra, sikerdíjra, egyéb anyagi javakra, nagy ívben kerüljék.

Végezetül ide mellékelek egy olyan törvényszéki döntést, melyet várhatunk végrehajtási záradék törlése iránti Törvényszék előtti fellebbezési eljárásban.

Siófokon 2015. június 28-án. Léhmann György

Végrehajtási záradék – főtanácsnoki vélemény I

végrehajtási záradék törlése I  [cn-social-icon]