KILAKOLTATÁSOK: MÉG EGY KIS HALADÉK!

A devizahitelekkel összefüggésben: őszig nincs kilakoltatás

[cn-social-icon]

Szeptember 16. előtt nem lehet az utcára tenni egyetlen devizahiteles adóst sem az elszámolási törvény módosítása értelmében – írja a Magyar Nemzet.

A hivatalos indoklás szerint erre azért volt szükség, mert folyamatban van a magáncsőd szabályozásának előkészítése. A KDNP a héten nyújtja be az erről szóló javaslatot.

Habár az eredeti tervek szerint a banki elszámolásokat követően 30 nappal újraindulhatnak a végrehajtási eljárások, az ingatlan- alapú jelzáloghitelek esetében a kilakoltatásokra csak szeptember 16-tól kerülhet sor az elszámolási törvény nemrég elfogadott módosítása alapján.

Ennek indoklása éppen az volt, hogy a családi csődvédelem intézményének szabályozása folyamatban van.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Az Igazságügyi Minisztérium lapunknak megerősítette, hogy valóban a bajba jutott devizahitelesek jelentik a családi csődvédelem fő célcsoportját. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a magáncsőd szabályozásáról szóló törvény mikor léphet hatályba, az viszont az elszámolási törvényben meghatározott dátumból kikövetkeztethető, hogy a magáncsőd intézményét szeptember 16-a előtt be kell vezetni.

Az sem egyértelmű, hogy pontosan hány család áll kilakoltatás előtt, ugyanis erre vonatkozóan nincsenek adatai a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának. Kérdésünkre viszont a köztestület közölte, hogy a devizahiteles törvények alapján összesen 210 ezer végrehajtási ügyet kezelnek szünetelőként. Ha ezeknek az ügyeknek csupán a töredékében várható kilakoltatás, akkor nem kizárt, hogy ez a veszély több száz, akár több ezer családot is érinthet.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője tegnap a parlamentben elmondta: a héten frakciója benyújtja a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatát, amely a második esélyt biztosítja a rászorulóknak. Az intézmény kapcsolódik az adósmentesítési szabályokhoz, célja a fizetőképesség helyreállítása. Harrach a javaslat legfontosabb elemének nevezte, hogy az ötéves futamidő végén akár a tartozás 60 százalékát is elengedhetik, kivételt képeznek a jelzálogjoggal érintett ingatlanok. Az eljárást az adós kezdeményezheti, feltételei pedig azok, hogy a tartozás minimum 2, de legfeljebb 60 millió forint legyen.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az elmondottakat azzal egészítette ki, hogy részletes előkészítés előzte meg a javaslat megírását, ugyanis tizenegy európai ország példája állt mintaként, de figyelembe vették az ország különleges adósságszerkezetét is. Kiemelte, hogy először a legkritikusabb helyzetben lévőkön segíthet a javaslat, azokon, akiknek a hitelszerződését már felmondta a bank, a végrehajtás pedig az egyetlen ingatlanjukat veszélyezteti.

Ugyanakkor egyes szakértők szerint a magáncsőd a leginkább rászorulók részére nem jelenthet kiutat a hitelcsapdából. A Blikknek nyilatkozott Lázár Dénes, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület vezetője, aki szerint azok, akiknek nincs jövedelmük vagy túl nagy a vagyonukhoz képest a tartozásuk, a magáncsőddel sem tudnak megmenekülni. [cn-social-icon]