SZEREZZÜK MEG AZ ADÓSOK INGATLANJAIT: BÉRLAKÁS PROGRAM

Bérlakás program a devizahitelesek felhasználásával!? Megmentésnek álcázott devizaadós átverés

Mára kirajzolódott egy módszeresen felépített kormányzati stratégia, amiről az életbe lépett XXXVIII. törvény, és XL. Elszámoltatási törvény rántotta le a leplet a szakértő jogászok számára.

A Youtube oldalán is látható felvételen Dr. Damm Andrea nyilvánosság előtti beszámolójában beszélt ennek részleteiről. (videó alább)

Elmondta azokat a részleteket, amik egymásra épülésének következménye >>egy bérlakás program kivitelezése a devizahitelesek ingatlanjainak felhasználásával!

Ijesztő, borús előrevetítések láttak napvilágot, amelyeket most a Hitelsakkmatt összefoglalóan ír le, hogy mindenki átlássa, mivel is állunk szemben? Amire talán zsigerből mindenki védekezésképpen elutasítóan, de legalábbis megrökönyödve reagál. De lássuk a tényeket, miről is van szó?

"Jogász szemmel nézve a történéseket, ez még nagyobb baj, mint amit egy laikus gondolhat. Tragikus képet fest az, aminek az eszköze a XXXVIII. törvény.

A veszélye a dolognak az, hogy ez azt a célt szolgálja, hogy az állam megszerezze az adósok ingatlanait.

Ha az adósok érdekeit szolgálná egy "erre született" törvény, akkor az nem ebben a formában jött volna létre.

Miért most jött el annak az ideje, hogy a devizahitel problémára törvényt hozzanak? Azért, mert az volt a cél, hogy az árfolyam minél magasabb legyen. Azt látták, hogy már 4 hónapja stagnálnak egy az árfolyamok, ezért jött el az ideje egy forintosítási törvénynek.

Most kell forintosítani, mert olyan mértékben emelhetik fel az eddig a számvitelben nem szerepelt követeléseket, ami miatt most a számvitelekben megjelennek a fedezetlen követelések. Eddig azért nem voltak fedezetlen a követelések, mert az  eredeti forint összegek szerepeltek a bankok számvitelében, s annak megfelelően megvolt a kellő nagyságú fedezet.

A bank, a bankod miután már a mérlegébe be kell tegye az elszámoltatási törvényben megadott svájci frank, euró illetve jen árfolyamával  felszorzott összegeket, hiányozni fog az adósok döntő többségénél a hitelösszeg mögötti fedezeti érték, hiszen a hiteltartozások megugrottak 2-2,5 szeresére, az ingatlanok értéke pedig lezuhant kb. a felére.

A törvény kötelezi a bankokat, hogy az aktuális forint hitel összegét az aktuális árfolyammal felszorozza, és ezeket a követeléseket betegye a mérlegébe, s a gond az, hogy nincs ott a másik oldalon a követelés összegének megfelelő fedezet.

Az MNB 2015. terve:

2015. február 01-jén, ahogy leforintosodik az összes ügylet az MNB kötelezni fogja a bankokat arra, hogy 48 órás teljesítéssel készítsenek statisztikát, közöljék egyenként az aktuális ügyletnek a forint értékét, és állítsák mellé a fedezetnek az értékét.

Ekkor kiderül, hogy a bankok legtöbb követelése fedezetlen.>>az MNB kötelezi majd a bankokat, hogy pótfedezetet nyújtasson az adósokkal, vagy tőkét vonjon be (de ezt a tulajdonosok nem akarják, hiszen akkor már megtették volna). Az ügyletek kb. 10-15 %-kánál van meg a megfelelő fedezet: egy példa erre: ha valaki 80 milliós ingatlanjára 20 milliós hitelt vett fel, ez még fedi az ügyletet.

Óriási hullám indul el, s pótfedezet híján, amennyiben az adós nem tud ezzel szolgálni a bankjának, a banknak kötelessége lesz felmondani a hiteleket, és a tartozás egy összegben válik esedékessé!

S amikor Varga Mihály azt mondja, hogy kivezetik ezt a hitelfajtát a piacról, akkor ennek ez a módszertana. Ebből következően:

felmondja a bank a fedezetlen szerződéseket -ahol nem tud az adós pótfedezettel szolgálni-, így a tartozás egy összegben esedékessé válik,
Pár dolgot tehet a bank:

1. vagy tőkét von be, amit nem fog megtenni, mert akkor eddig is megtette volna,

2. vagy eladja ezeket a követeléseket, kitakarítja az üzleti életéből,

3. vagy ha olyan nagyságú követelésekről van szó, amire nem tud megfelelő ellenértéket kapni, -és ez azoknál a bankoknál valószínű, ahol nagyon nagyszámú a szerződés állománya-  az máshonnan von be tőkét, azaz eladja a bankot.

Magyarországon ilyen nagyságrendű pénzt képes fizetni, az a magyar állam és az MNB!

Amit mondott miniszterelnökünk, hogy jövő év végére 6 magyar bank lesz, az így lesz: leállamosítják az adósok ingatlanját, és ezáltal valósítják meg a bérlakás programot!

Ezek a logikus lépések az előzmények tükrében. Nagyon sötét jövő rajzolódik ki.

Milyen kiút van ebben a helyzetben?

 Azok, akik perelnek, kikerülhetik mindezt, nem darálják be őket ebbe a folyamatba. Addig, amíg per van folyamatban, nem tehetik ezt meg velük!"

Mi is, a Hitelsakkmatt is mondja egy ideje, hogy az adósok érdekeit a per szolgálja:

akár a tartozásodat akarod csökkenteni a jogos, bankok által jogosan követelhető szintre,
akár meg akarod óvni ingatlanodat (ingatlanjaidat), a kiút: per beadása a szerződésed alapján. 

Dr. Damm Andrea: "A jogos kérdés: miért nem az elmúlt 3-4 évben csinálták meg a törvényi lépéseket a devizahitelekkel kapcsolatosan? A válasz: a bankrendszernek eddig nem volt érdeke.

Hol vannak a mozgalmak, a szervezetek, akik a civileket, az állampolgárokat védik? Kimennek-e az utcára a hatalmas tömegek, hogy megállítsák ezt a borzalmas folyamatot?

Nem lépnek a fiatalok a devizahitel ügyében, az apjuk, anyjuk érdekében nem mozdulnak meg. A kormány 4 éven át figyelte, hogy miért hajlandóak az emberek kimenni az utcára, és azt látták, hogy a Kásler ügyön kívül, nem mozdult meg jelentős tömeg a témában. Most sem fog várhatóan.

A 256 Ft átváltásnak nincs más indoklása sajnos, mint a fent leírtak.

Látom az ördögi oldalát a folyamatnak: azt mondani az embereknek, hogy megvédünk, megmentünk Titeket, s tulajdonképpen csak felhasználják az adósokat egy globális vagyonszerzési elképzelés megvalósításához >>> ez kritikán aluli.

400 ilyen hitelt adó intézmény van, és csupán 8! mindössze a bankszövetség tagja! Azokat a szerződéseket, amiben a bankszövetség nem tag, az milyen módon hathat ki egy törvényalkotásra?

S, hogy választások lesznek  2018.-ban, s nem fog szavazni senki a jelenlegi kormányra? Hol érdekli az őket? Már a dédunokáiknak sem kell dolgoznia, akkora tőkét tudhat mindegyikük magáénak. Nem érdekli őket a magyar emberek sorsa, ez is már kiderült más dolgok kapcsán.

Most azt mondom mindenkinek, -mondja Dr. Damm Andrea,  hogy a törvény hatályba lépése után pár mondatot fogalmazzon a bankjának:

ne merje leforintosítani a hitelét, mert a szerződése semmis – mindegyik szerződés semmis! Jogszabálysértő rendelkezések vannak benne.
nem tartozik a XXXVIII. törvény, sem a XL. forintosítási törvény hatálya alá. Mivel a meg nem tárgyalt kérdésekre vonatkozik ez. (Önök megtárgyalták a bankkal.)
kérjük, hogy el se számoljon velünk a bank>>igaz ugyan, hogy nem kérünk vissza semmit, (árfolyamrés, árfolyam módosítás >>amúgy ezek kicsi összegek) de nem kérjük a forintosítást, azaz nem akarjuk, hogy X millióval magasabb tartozást tartsanak a nevünk alatt nyilván!
Így folytatódnak a perek, aki ezt megírja, már nem tartozik a szerződése a fenti két törvény hatálya alá, továbbra is a semmisség az indok, én megtárgyalta a bankjával a részleteket, az , hogy ő rosszul vette bele a feltételekben, az az ő hibája. >>tehát a megtárgyalt szerződési feltételek alapján mentesül az a bizonyos szerződés a fenti két törvény hatálya alól!
Ha a bank azt mondja, hogy: "én nem tárgyaltam az árfolyamrésről az ügyféllel, akkor hurrá! mert akkor a Kúria döntése az irányadó, hogy az árfolyamkockázat felvilágosítása nem volt átlátható, érthető, akkor az árfolyamrés is semmis.!

Van technikája annak, hogy lehessen bizonyítani a valótlan tájékoztatást >> ehhez a bankszövetségi tanulmány magáért beszél. Ezt mutogatták az adósoknak a hitel megbeszélésénél. Ha viszont nem, akkor a kérdés, hogy miért nem?

Pertárgyalásra érdemes behívni a banki ügyintézőt, s az ügyvédnek megkérdezni tőle: volt-e valamilyen tematika, amely szerint tájékoztatni kellett az ügyfeleket?

Ügyintéző: "Igen, egy protokoll mentén haladtunk végig."

Még több adós is ezt támasztja alá >> nincs miről beszélni >> mindenki azt mondja, hogy ezzel biztatott, azt mondta, stb. 

Gazdasági Versenyhivatal: Vélelmezni kell, hogy a szerződő fél ésszerű kockázatot vállalt.

Ha azt állítja valaki, hogy ő korlátlan, ésszerűtlen kockázatot vállalt, akkor bizonyítani kell a másik félnek ezt.

Miután mindenki vélelmezetten ésszerű kockázatot vállalt, senki nem vállalhatott magasabb terhet, mint amennyi a jövedelmi képessége volt >> ezt igazolni kellett. Ott egy fedezet, amit nyújtott, hogy a kölcsönt visszafizesse. Ha a fedezeti érték,és a jövedelem szintje lehetetlenné tette, hogy bizonyos nagyságrendű törlesztő összegnél magasabbat törlesszen, azaz van egy kockázatvállalási határ. A banki papírokból kiderül, hogy kit, mennyire kalibrált be a banki ügyintéző, kit, milyen, mekkora tehervállalással soroltak be.

Mindenkit be kellett minősíteni a banknak.

Megvolt a kockázatvállalás határa. >>a banknál is, és az adósnál is.

Egy nagyon fontos elem van: több ország pénzpiaci hatósága megállapította, hogy az elmúlt 5 évben manipulálták az árfolyamokat. Egy világszínvonalú árfolyam manipuláció következményét nem viselheti Gipsz Jakab! Nem tudja a piaci folyamatokat befolyásolni>>egy bűnös tevékenység eredményeként kialakuló árfolyam, amit az egyén nem tud befolyásolni, nem viselheti annak terheit!

Jelenlegi perek száma: 12 ezer, és kb. 470 ezer jelzáloghitel van."

Dr. Damm Andrea előadása nyomán készítette Buczkó Andrea – HitelSakkmatt

Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.