A bankok jól tudják, hogy esélyük sincs a hazai bíróságokon megnyerni a devizahiteles pereket. Ennek ellenére kifizetik a tízmilliós perköltségeket, de csak azért, hogy az Európai Bíróság elé kerüljön az ügyük. Forrásaink szerint van még egy esélyük a bankoknak: senki nem szívesen beszél róla, de valószínű, hogy magát a törvényt is megtámadják a közeljövőben az Alkotmánybíróságon, hiszen így is az Európai Bíróság elé kerülhetnek. Ha ott nyernek, akkor az államnak mindegyiküket kártalanítania kell.
A júliusban elfogadott devizahiteles törvény nem ad túl sok esélyt a bankoknak, hogy bebizonyítsák, tisztességesen és a mindenkori hatályos törvénynek megfelelően jártak el a szerződések megkötésekor. A törvény ugyanis vélelmezi, egyik bank vagy pénzintézet szerződése sincs rendben, és a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy nem hibáztak, nem voltak tisztességtelenek. Annak ellenére rendelkezik így a törvény, hogy a Kúria jogegységi döntésében csak annyi szerepel: a bíróságoknak joguk van megvizsgálni az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességét.
Nincs esélyük
Az egyik pénzintézet ügyvéde úgy jellemezte az eljárást, mintha minden állampolgárt gyilkossággal vádolná az állam. A bírósági eljárások során meg csak az alapján dönthetnének a bírók, hogy van-e otthon nálunk 12 centiméternél nagyobb pengeélességű kés. A devizahiteles ügyekben tevékenykedő bírók ugyanis nem vizsgálhatják, hogyan jártak el a bankok a szerződéskötés során, ahogy azt sem, hogy a különálló szerződésekben milyen feltételekkel éltek a felek. Egyedül az általános szerződési feltételek (ászf) számítanak.
Nincs jó ászf
Az eddigi perek tanulsága szerint nagy bajban vannak a bankok, amikor a mindenkori ászf-eiket vizsgálják. Eddig csak egy akadt, amelyik legalább részlegesen megfelelt a törvényi feltételeknek. Az ügyeket jól ismerő szakértő szerint nem is nagyon lehet ilyen jól megírt szerződés. A kisebb pénzintézetek esetén ugyanis inkább az volt a jellemző, hogy az egyedi szerződésekben tisztázták a legtöbb felmerülő kérdést, míg a nagyobb bankoknál túl általános megfogalmazásokkal találkozhatunk, mivel túlságosan sok szerződést igyekeztek egyszerre szabályozni.
Mégis küzdenek a bankok
Valószínűsíthetően a bankok befizetik majd a 8,5 millió forintos illetéket, ami ahhoz kell, hogy első fokról másodfokra, majd a Kúrián keresztül az Európai bíróságra jusson az ügyük. Emellett persze tárgyalásonként több százezres perköltséget is ki kell fizetniük az államnak. Az eddigi perek során, első fokon 300-400 ezer forintot kellett fizetniük. Ezek a költségek persze eltörpülnek az esetleges kártérítésekhez képest, amit mindenképp ki kell fizetniük a bankoknak, ha itthon egy testület előtt sem tudják bizonyítani az igazukat. Ez után jöhet az Európai Bíróság tárgyalása, ami több évig is elhúzódhat, de a várakozások szerint itt már nagyobb esélyük lehet a hazai bankoknak. Ha itt veszít a magyar állam, akkor a költségvetésből kell visszafizetni a nyertes banknak, amit az ügyfelei itthon nyernek.
Van egy másik út is
Értesüléseink szerint a bankok már készülnek rá, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a devizahiteles törvény alkotmányellenessége miatt. Ha itt nem is nyernek, akkor is van lehetőségük tovább vinni az ügyüket az Európai Bíróságra, ahol már újra kedvező ítéletre számíthatnak. Ráadásul egy ilyen ügyben hozott döntés érintené az összes hazai pénzintézetet, így azokat a bankokat is kártalanítania kellene az államnak, amelyek nem nyújtottak be keresetet a Fővárosi Törvényszékre. Értesüléseink szerint a bankok még kis ideig kivárhatnak, megnézik, miként alakulnak a hazai devizahiteles perek. Az ügy közvetlen szereplőinek taktikáját is jól ismerő forrásunk szerint ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy ne indulnának el ezek a perek is hamarosan. – Origo
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
