EU-ELLENES JOGALKOTÁS ÉS JOGALKALMAZÁS MAGYARORSZÁGON – Nagy Éva

1./ ÁRFOLYAMRÉS

A Hpt.213.§.(1.) bek. c.) pontja szerint semmis az a fogyasztói szerződés, amely nem tartalmazza az összes költséget, köztük a THM-et.

A kúria GFv.VII.30.078/2013. közbenső ítélete bár a PITEE esetében kimondta a szerződés semmisségét, túlterjeszkedve saját hatáskörén, és az EU fogyasztóvédelmi irányelveit felrúgva érvénybe helyezte a semmis szerződést.

A Kásler per kapcsán a Kúria más okból, de ismét kimondta a deviza alapú hitel szerződés érvénytelenségét, de ismételten érvénybe helyezte azt.

Ezen túlmenően a kúria jogot alkotott, holott csak csak legfőbb jogalkalmazóként járhatott volna el.

A 2/2014. PJE. határozat 3.pontjában foglaltak szerint a kúria alkotmányellenesen jogot is alkotott, az árfolyamrés címén különnemű árfolyamok alkalmazása esetére.

"A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe."

A kúria 2/2014.PJE sz. jogegységi értelmében minden bank minden szerződése semmis az árfolyamrés tekintetében. 
A tisztességtelen feltételek kikötése a szerződés teljes semmisségét eredményezi mind a Hpt., mind a Ptk, értelmében, arról nem is beszélve, hogy az EU-s jogoknak primátusa van a jogalkalmazás tekintetében, a 2004-es jogharmonizációt követően.

2./ SZERZŐDÉSEK EGYOLDALÚ MÓDOSÍTÁSA, AVAGY A TISZTESSÉGESSÉG KRITÉRIUMAI

A kúria a 2/2014.PJE. határozatának 2. pontjában meghatározta a tisztességesség kritériumait:

"Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012.(XII.10.) PK vélemény 6. pontjában felsorolt elveknek (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve).

Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor."

Ezt követően az Országgyűlés 2014.07.04-én elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt- a Kúria jogegységi határozata alapján.
A jogszabály, semmisnek mondja ki az árfolyamrést, amit a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Alapvetően, az egyoldalúan módosított szerződést is semmisnek mondja ki, hacsak nem tudja bizonyítani a bank, hogy tisztességesen járt el.

A most folyó perek várható végeredményét vélelmezve szerint minden bank és pénzintézet minden devizahitel szerződése semmis a szerződések egyoldalú módosítása következtében.

Ennek ellenére az Országgyűlés a devizahitelesek megsegítését szolgáló 2.sz.törvényében, amit előreláthatólag 2014.szeptemberében fog megszületni, a több okból is semmis, és ezer sebből vérző devizahitel szerződéseket is érvényben fogja tartani azzal a kikötéssel, hogy a bankok kötelesek lesznek a tisztességtelen szerződés módosításból eredő tételeket tőkével szemben jóváírni, évagy a lezárt szerződések esetében visszatéríteni, bizonyos feltételek megléte esetén.

Az Országgyűlés ezzel a törvénnyel megsérti a Ptk. idevonatkozó rendelkezéseit, úgy mint

– Ptk.4.§. Jóhiszeműség és tisztesség követelménye
– Ptk.5.§. Joggal való visszaélés, illetéktelen előnyök kikötése
– Ptk.200.§.Jó erkölcsbe ütköző,tisztességtelen feltételekre alapozott
– Ptk.202.§ . A szerződő másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előny kikötése
– Ptk.205.§. Objektív tájékoztatási kötelezettség elmulasztása
– Ptk.209.§.(5.).1.bek.tisztességtelen feltételek kikötése

Az Országgyűlés ezzel a törvénnyel megsérti a Hpt. idevonatkozó rendelkezéseit, úgy mint

A Hpt 213.§.1.bek. alapvető célja a fogyasztók védelme. A bankok gyakorlatilag minden szerződésben megsértették a Hitelintézeti tv-t.
A Hpt 213.§.1-bekezdésben foglalt tartalmi elemei a szerződés létrejöttének elengedhetetlen feltételei. 
Ennek hiánya, akár az egyik feltétel is, a fogyasztói szerződés teljes semmisségét eredményezi, annak jogkövetkezményeivel.

Az Országgyűlés ezzel a törvénnyel megsérti az EU-s fogyasztóvédelmi szabályozás idevonatkozó rendelkezéseit, úgy mint 93/13.EGK-irányelv, stb.

A hazai jogalkotás és jogalkalmazás nem helyezkedhet szemben az uniós joggal.
Az EU-n belül az EU primátusa áll fönn, ez azt jelenti, hogy amennyiben a nemzeti jog ellentétes az EU-s joggal, úgy csak az EU jogát alkalmazhatjuk.

Magyarország ébresztő!
Ha itthon nem tudunk érvényt szerezni a jognak, el kell mennünk az EU-ig.
De addig is legyünk tisztában a jogainkkal! – Nagy Éva