Dr.Szabó V. László ügyvéd: Otp Faktoring ellen fontos vizsgálni azt, hogy a kölcsönszerződés felmondásának időpontjában az adós már túlfizette-e a felvett hitelt?
Ugyanis az árfolyamrésből származó tisztességtelenül felszámított összeget is figyelembe kell venni és ez esetben már lehet,hogy nem állt fenn hátraléka az adósnak a felmondás pillanatában.
A bíróság ezért az Otp Faktoring keresetét elutasította az alábbi indoklással:
A bíróság megítélése szerint különös jelentősége van annak, hogy a felmondás idején valóban fennállott-e az alperes részéről olyan súlyos szerződésszegés, ami a felmondást megalapozta.
Vizsgálta ezért a bíróság, hogy a felmondás napján az alperesnek valóban volt-e a felperes jogelődje felé fennálló tartozása. E körben a felperes nem vitatta az alperesnek azt az állítását, hogy a tisztességtelenül felszámított összeget alapul véve az alperesnek valójában ekkor xxxxxx CHF túlfizetése volt.
Ez az összeg meghaladta a felperesi jogelőd által hivatkozott, xxxxxxxx CHF hátralékot. A bíróság megítélése szerint az alperes a felmondás idején nem volt abban a helyzetben, hogy felismerje azt, hogy a felperes vele szemben tisztességtelenül számította fel az elszámolásban is megjelölt összeget, ez csupán később jutott az alperes tudomására.
Tény azonban, hogy akkor a felperes jogelődje részére az alperes nyilvánvalóan a kölcsöntartozás törlesztése céljából – a felperes által sem vitatottan – xxxxxx CHF túlfizetésben volt.
A rPtk. 293.§-a egyértelműen szabályozza a pénztartozás teljesítésének elszámolását. Ezen jogszabály szerint, ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.
Ezért a bíróság megítélése szerint a rPtk. 293.§-a alapján, minden külön beszámítás nélkül a kötelezett alperes által teljesített befizetéseket a rPtk. 293.§-a szerint kell elszámolni. Az ilyen módon történt elszámolás eredményeként azonban a felmondás idején az alperesnek hátraléka a felperessel szemben nem volt, ezért nem követett el olyan súlyos szerződésszegést, amire hivatkozással a felperes jogelődje a szerződést felmondta.
Így a bíróság meggyőződése az, hogy a felperes jogelődjének a felmondása az alperessel szemben érvénytelen, ezért arra a továbbiakban jogot alapítani nem lehet. Erre tekintettel a bíróság a felperes keresetét elutasította. Dr.Szabó V. László ügyvéd
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
