Durva devizahiteles csomagra számít a piac
Nem húzza már sokáig az időt a kormány a devizahiteles csomag összeállításával. Hogy mennyire radikális intézkedések várhatók, az nagyban függ a Kúria (legkorábban hétfői) döntésétől. Ennek a legnagyobb tétje az, hogy az árfolyamréshez hasonlóan hozzányúlnak-e az egyoldalú kamatváltoztatásokhoz is. Elemzőket és alapkezelőket kérdeztünk arról, mire számítanak. Piaci konszenzusunk azt mutatja, hogy a bankszektorra 150-400, az OTP-re 25-90 milliárd forintos egyszeri veszteség vár. Ez nem apokaliptikus méretű, de akár a végtörlesztésével felérő hatás lenne.
A megkérdezettek közel fele, 10 elemző és alapkezelő válaszolt kérdéseinkre a közelgő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatban, többen a nagyfokú bizonytalanság miatt hárították el a kérdéseket. A Kúria akár már most hétfőn megjelenő döntése a lakossági devizahitelek háromféle aspektusát érinti: 1. az árfolyamrést, 2. az egyoldalú szerződésmódosításokat (elsősorban kamatemelések), 3. az árfolyamkockázatok ügyfélre terhelését. Döntés akár már hétfőn várható.
Amennyiben valamelyiket semmisnek találja a Kúria, azzal visszamenőleges fizetési kötelezettséget róhat a bírósági perekben érintett bankokra, negatívan befolyásolva eredményüket. A piac abban tűnik leginkább megosztottnak, hogy csak a biztos áldozatnak tűnő árfolyamrésről, vagy az egyoldalú szerződésmódosításokról is negatív hatású döntést hoz-e a Kúria a bankok számára. Csak egy elemző számít arra, hogy a legnagyobb tételt, az árfolyamkockázatok ügyfélre hárítását is megbolygatja a legfelsőbb bírói testület.
Abban viszont már majdnem egészen biztos a piac, hogy a Kúria egyébként bíróságon lévő ügyeket érintő döntései alapján a kormány továbbmegy, és az összes lakossági devizahitelre kiterjeszti a Kúria döntését. A kormány (parlament) tehát élni fog azzal a jogával, amelyet márciusban az Alkotmánybíróság tett egyértelművé számára: belenyúlhat akár a hosszú évekkel ezelőtt megkötött devizahitel-szerződésekbe is.
Már csak a kormány bejelentésének az időpontja kérdéses: négyen úgy vélik, hogy még július vége előtt, öt válaszadó szerint pedig valamikor augusztusban vagy szeptemberben jelenti be intézkedéseit a kormány. Az időzítést tekintve tavaly októberben már tévedett a piac: bár minden válaszadó arra számított, hogy 2013-ban összeáll egy átfogó devizahiteles csomag, ez a függőben lévő bírósági ügyek miatt az idei évre csúszott.
A bankszektor számára az a legnagyobb kérdés, mekkora veszteség várhat rá a döntések miatt. A válaszadók nagy része becslési sáv formájában adott előrejelzést, ami alapján valahol 150 és 400 milliárd forint körül lesz a bankszektor egyszeri vesztesége a Portfolio konszenzusa (a becslések mediánja) szerint. Ez az összeg a jogtalan folyósítási és törlesztési összegek részleges visszatérítéséből származhat. Összehasonlításképpen: a 2011 szeptember és 2012 februárja között zajló végtörlesztés során közel 370 milliárdos közvetlen, egyszeri veszteség érte a bankszektort, ami az akkor lehetővé tett bankadó-kedvezményt figyelembe véve is 260 milliárd forint körül volt. A bankszektor mostani vesztesége tehát ezt is meghaladhatja.
Az egyszeri veszteség mellett tartós bevételkiesés is sújthatja a bankokat, például amiatt, hogy a jövőben egyetlen lakossági devizahitel esetében sem használhatnak árfolyamrést, vagy azért, mert a jövőben kisebb kamatot számíthatnak csak fel ügyfeleiknek. Hasonló hatása lehet annak is, ha a meglévő árfolyamgát konstrukciót az ügyfelek számára kedvezőbbé tenné a kormány. A bankszektor jövőbeni évi vesztesége a konszenzus szerint 50-60 milliárd forint lehet, ami a hitelállomány természetes olvadása miatt az első év után valószínűleg csökkenne. – Portfolio
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM