“DEVIZA”-“HITELES” LEVÉL A KÚRIÁNAK – HITELES MOZGALOM

"DEVIZA"-"HITELES" LEVÉL A KÚRIÁNAK – HITELES MOZGALOM

Tisztelt Kúria!
Tisztelt Dr. Darák Péter Elnök úr!
 
A május 1.-én írt levelünket szeretnénk most kiegészíteni.
Bemutatjuk egy újabb, egy nagyon lényeges banki állításról, most kizárólag jogszabályok alapján, a Ptk. rendelkezései alapján, hogy teljes mértékben valótlan.  Ez most teljesen új megvilágításba teszi az egész deviza nyilvántartású, a deviza elszámolású hitelezést.

A Ptk. a mindennapi kapcsolatainkat szabályozza. A devizaszerződések megkötésekor életben lévő törvényt pontjain szaladunk végig.
 
ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint

az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek,
továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza.
Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat – ha eltérően nem rendelkeznek –
e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.
 
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése
4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során
a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően,
kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

Ez egy általános szabályokat tartalmazó törvény. Állampolgárok, társadalmi és gazdasági szervezetek viszonyait is szabályozza. Az ember születésétől kezdve a haláláig, a vállalatok alapításától kezdve a megszüntetéséig nagyon sok mindent leír, szabályos. Gyámság, gondnokság, tröszt, szövetkezet, tulajdon és talált tárgyak, társasház, földhasználat – minden szabályozva van.

A negyedik rész a szerződéssel kezdődik.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖTELMI JOG

I. cím

A SZERZŐDÉS

XVII. fejezet

Általános szabályok

198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére
és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
 
201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből
vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
 

Szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll, a szerződésből kötelezettség keletkezik mely követelhető. Ezek már a legelején, az általános szabályok között szerepelnek.

Kötelezettség és jogosultság – ezek a legfontosabb kifejezések, leginkább ezeket szabályozza a Ptk.

Később a törvényben a szerződések csoportosítása kezdődik.

XX. fejezet

A szerződés tartalma és tárgya

227. § (1) A szerződésben kikötött szolgáltatás
valamely dolog adására,
tevékenységre,
tevékenységtől való tartózkodásra
vagy más magatartásra irányulhat.
 

Azonban a csoportosítás ezen túl itt nem folytatódik, más általános jellegű szabályozás következik.

A pénztartozás. A kamat

231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában –
a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
 
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást
a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár)
alapulvételével kell átszámítani.
232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban
– ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár.
Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában
kamat csak kikötés esetében jár.
 
A szerződéssel kapcsolatban új fogalom jelenik meg, a pénztartozás, mely meghatározható más pénznemben (más, mint a teljesítés helyén érvényes) vagy aranyban. Nem magánszemélyek esetén a pénztartozás után kamat jár.

Az, hogy mi a pénztartozás, nincs itt meghatározva. Csak annyi van meghatározva, hogy más pénznemben is meg lehet határozni és kamat jár utána.
 
Később a pénztartozás bővebb ismertetése, vagy a vele kapcsolatos szabályozás helyett általános jelentésű tartozás kifejezés következik.
 
XXII. fejezet

A szerződés módosítása. A tartozáselismerés

A tartozáselismerés
242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg,
de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy
tartozása nem áll fenn,
bírósági úton nem érvényesíthető,
vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik
 

Nincs pontosan meghatározva, hogy egyáltalán mi a tartozás.
 
Kötbér, jótállás, zálogjog, óvadék kezesség kerül ezt követően meghatározásra a Ptk.-ban.
Ezt követi a szerződés teljesítésének leírása.
 
XXIV. fejezet

A teljesítés és a beszámítás

A teljesítés
277. § (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően,
a megszabott helyen és időben,
a megállapított mennyiség, minőség és választék
szerint kell teljesíteni.
 
A teljesítés helye
278. § (1) A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve ha…
 
A teljesítés ideje
282. § (1) A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani;
ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap,
 a határidő a következő munkanapon jár le.
(2) A kötelezett a határnapot megelőzően,
illetőleg a határidő kezdete előtt
 csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet.
Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni.
 
A teljesítés módja
283. § (1) A jogosult – ha jogszabály kivételt nem tesz – a körülmények által
lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról,
hogy a teljesítés megfelelő-e.
 
A fajta és mennyiség szerint meghatározott szolgáltatás teljesítése
288. § Ha a felek a szerződés fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgyának minőségét nem határozták meg, a forgalomban szokásos jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni.
 
A pénztartozás teljesítése
292. § (2) A jogosult a határnapot megelőzően,
illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni;
ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár.
A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása
 – jogszabály engedélye hiányában – semmis;
a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki.

Le van írva, pontosan szabályozva van, hogy a szerződés teljesítésekor mit kell teljesíteni, hol, mikor, milyen módon, milyen mennyiségben kell teljesíteni. Végül az is szerepel, hogy a pénztartozást miként kell teljesíteni.

Nagyon fontos az a megállapítás, hogy a fizetési határidőn belüli fizetés esetén kamat nem jár. Az ilyen megállapodás semmis.
 
A teljesítés után közvetlenül a szerződés szegés, ezen belül is elsőként a késedelem ismertetése, szabályzása következik.
 
XXV. fejezet

A szerződésszegés

A kötelezett késedelme
298. § A kötelezett késedelembe esik,
a) ha a szerződésben megállapított
vagy a szolgáltatás rendeltetéséből
kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.
 
301. § (1) Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik –
a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve
akkor is köteles a késedelemmel érintett
naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes
jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni,
ha a tartozás egyébként kamatmentes.
A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
(4) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot
a bíróság mérsékelheti.
(5) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.
 
A szerződéssel kapcsolatban egyrészt az egyik félnek van kötelessége teljesíteni a szerződésben foglaltakat, a másik fél késedelem esetén felszólíthatja őt teljesítésre. Ez a szolgáltatás része a szerződésnek.
 
A szerződés teljesítése után megfordulnak a szerepek, aki eddig jogosult volt követelni a szerződés teljesítését, az már kötelezett lesz, teljesíteni kell az ellenszolgáltatást. Ha késik az ellenszolgáltatással, akkor most őt szólítják fel teljesítésre. Ez az ellenszolgáltatás része a szerződésnek.
 
Ha A és B szerződést kötnek egymással, melyben szolgáltatás és ellenszolgáltatás szerepel, akkor elsőként A köteles teljesíteni, ha késik, akkor B szólítja fel teljesítésre. A szolgáltatás teljesítését követően B köteles teljesíteni az ellenszolgáltatást, ha késik akkor A szólítja fel teljesítésre.
 
A szerződés teljesítésének folyamatában, ahogy a szolgáltatás teljesítését követően már az ellenszolgáltatásra kerül sor, úgy lesz a kötelezettből jogosult, a jogosultból pedig kötelezett.
 
Nagyon lényeges pont, hogy pénztartozás esetén kötelező kamatot fizetni. A kamatot a késedelembe esés időpontjától kell megfizetni. A jogosult, ha kára keletkezett a késedelem miatt, akkor nagyobb összeget is követelhet mint a kiszámolt kamat.
 
A törvényben a késedelem után következnek a szerződésszegés további esetei, a hibás teljesítés, a teljesítés megtagadása. Majd a szerződéssel kapcsolatos egyéb szabályozások, elévülés, engedményezés, tartozás átvállalás, kártérítés, felelősség.
 
  Most következik az, ami korábban félbe szakadt. A szerződések csoportosítása a szerződés tárgya és tartalma alapján.
 

III. cím

EGYES SZERZŐDÉSEK

XXXIII. fejezet

Az adásvétel és a csere

1. Az adásvétel

365. § (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles
a dolog tulajdonát a vevőre átruházni
és a dolgot a vevő birtokába bocsátani,
a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
 

XXXIV. fejezet

A szállítási és a közüzemi szerződés

1. A szállítási szerződés

379. § (1) Szállítási szerződés alapján a szállító köteles
a szerződésben meghatározott dolgot
a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban
a megrendelőnek átadni,
a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni.
 

XXXV. fejezet

A vállalkozás

Általános szabályok

389. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó
valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására,
átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására
vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására,
a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.
 
2. Az építési szerződés
402. § (1) Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
 
3. A szerelési szerződés
407. § (1) Szerelési szerződés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
 

4. A tervezési szerződés

408. § Tervezési szerződés alapján a vállalkozó
műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére,
a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
 
5. A kutatási szerződés
412. § (1) Kutatási szerződés alapján a vállalkozó
kutatómunka végzésére,
a megrendelő pedig díj fizetésére köteles.
A felek megállapodhatnak abban,
hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár.
 
A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés
417. § (1) Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján
a termelő meghatározott mennyiségű, magatermelte terményt, terméket
vagy saját nevelésű, illetőleg hizlalású állatot köteles
 kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába
és tulajdonába (kezelésébe) adni,
a megrendelő pedig köteles a terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni
és az ellenértéket megfizetni.
 

XXXVII. fejezet

A bérlet

1. A dolgok bérlete

423. § Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot

időlegesen a bérlő használatába adni,
a bérlő pedig bért fizetni.
433. §(2) A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot
a bérbeadónak visszaadni…
XXXVIII. fejezet

A haszonbérlet

452. § (1) Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő

meghatározott mezőgazdasági földterület
agy más hasznothajtó dolog
időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult,
és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.
 

Nagyon részletesen csoportosítja a szerződéseket a Ptk.  Az iménti felsorolás természetesen nem teljes, arra azonban elegendő, hogy megmutassa számunkra a szolgáltatás és ellenszolgáltatás formáit.

Adásvételnél a szolgáltatás a tulajdonjog átadása, az ellenszolgáltatás a vételár megfizetése. Szállítási szerződésnél a szolgáltatás egy dolog elszállítása, az ellenszolgáltatás a szállítás árának a megfizetése. Szerelésnél a szolgáltatás a az építési munka elvégzése, az ellenszolgáltatás a szerelési díj megfizetése. Bérletnél a szolgáltatás egy dolog időleges átadása, az ellenszolgáltatás bér fizetése.

Figyelembe véve az eddigieket, megállapíthatjuk, hogy a vételár megfizetése, a szerelési díj megfizetése, a gépkocsi bérleti díj megfizetése mind-mind  szerződésből adódó kötelezettség. Pénz fizetési kötelezettség.

Amennyiben a kötelezett határidőre nem teljesít, nem fizet időben, akkor késedelembe esik. A késedelem miatt pénztartozása keletkezik, mely után kamatot, késedelmi kamatot kell fizetni a jogszabály alapján.

Amennyiben az ellenszolgáltatás 1.000.000 Ft, a megfizetése május 15.-ig esedékes, azonban a kötelezett május 15.-ig csak 300.000 Ft-t fizet, akkor neki 700.000 Ft pénztartozása keletkezik és a korábban ismertetett jogszabályok szerint kamatot kell fizetnie. Késedelmi kamatot kell fizetnie. A jogszabály egyértelműen fogalmaz, pénztartozás után minden esetben kamat jár.

Amennyiben a szerződés teljesítése során, az ellenszolgáltatást határidőre teljesíti a szerződő fél, akkor neki soha nincs pénztartozása. Mivel egyáltalán nem keletkezik neki tartozása, nem keletkezik neki pénztartozása sem. A szerződésből adódóan neki fizetési kötelezettsége keletkezik, melyet fizetési határidőn belül kell teljesítenie.

A szerződések felsorolásából nem maradnak ki a banki kölcsönszerződések sem.

XLIV. fejezet

A bank- és hitelviszonyok

1. A hitel- és a kölcsönszerződés

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező
köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani,
az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelező pénzintézet, – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –
az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).
 

A szolgáltatás egy meghatározott pénzösszeg időleges átadása, rendelkezésre bocsátása, az ellenszolgáltatás pedig kamat fizetése.

Ha az adós mindig határidőre fizeti a törlesztő részleteket, akkor a Ptk.-ban leírtak szerint nincs soha pénztartozása. Az adós azt köteles visszafizetni, amit a rendelkezésére bocsátott a bank és köteles kamatot fizetni a pénz használatáért.
 
Különbség van tehát a pénztartozás között és pénzkölcsön visszafizetésének kötelezettsége között.
 
Az ismertetett  jogszabály szerint aranyban vagy devizában csak a pénztartozást lehet meghatározni. Azt az ellenszolgáltatás részösszeget, illetve bérlet vagy kölcsön esetén, azt az összeget,  amit nem fizet meg határidőre a kötelezett. Ez esetben sem a teljes ellenszolgáltatás aranyban vagy devizában történő meghatározásáról van szó, hanem csak arról az összegről, melynek megfizetésével késedelembe esett a kötelezett.
 
Amennyiben úgy tekintenénk minden pénzfizetésben meghatározott ellenszolgáltatásra, minden vételár megfizetésre, minden szerelési díj megfizetésre, mint pénztartozás, akkor a fizetési határidőn belüli időre is kamatot kellene fizetni, mivel jogszabály szerint a pénztartozás után kamatot kell fizetni.  Ez pedig, könnyen belátható, teljes képtelenség. Nem csak képtelenség, ellent mond az ismertetett jogszabálynak is.
 
Bankkölcsönnél nem azért van kamatfizetés, mert pénztartozás áll fenn, azért van kamatfizetés, mert kamat a szolgáltatás után járó ellenszolgáltatás. Gyakran hívják ezt a kamatot ügyleti kamatnak.
 
A pénztartozás miatti, a késedelmes fizetés miatti kamatot pedig gyakran hívják késedelmi kamatnak, vagy  büntető kamatnak.
 
Annak ellenére, hogy a Ptk.-ban nincsenek ezek a dolgok így szó szerint leírva, egyértelműen adódnak ismertetettek alapján. Ezek nyilvánvaló tények.
 
A bankok teljes mértékben alaptalanul hivatkoznak arra, hogy a pénzkölcsön összegét devizában is meghatározhatják, mivel a Ptk. ezt kimondottan csak a pénztartozás esetén teszi lehetővé.
 
A kölcsönszerződés összegére egyetlen egy kikötés van. Teljesen más előírás van. A bank csak azt az összeget jogosult követelni, amit rendelkezésre bocsátott a kötelezettnek, az adósnak. A kölcsön összegét pedig pontosan meg kell határozni. Nyilvánvalóan azért van ilyen jogszabályi előírás, hogy később ne legyen vita arról, hogy mit is kapott a fogyasztó a banktól.
 
Teljesen egyértelmű, hogy 15.000.000 Ft ténylegesen átadott és szerződésben így meghatározott kölcsön nem teszi lehetővé hogy a bank 100.000 CHF-t követeljen. Az ilyen követelés teljes mértékben jogszerűtlen! Ezt a Ptk. előírásai nem teszik lehetővé. Csak akkor követelhet a bank 100.000 CHF-t, ha 100.000 CHF-t adott kölcsön.
 
Egy bankkölcsön szerződésének aláírásával, vagy a kölcsönösszeg folyósításával az adósnak nem keletkezik pénztartozása! A kötelezettsége a törlesztő részletek határidőre történő megfizetésére keletkezik.
 
A bankok szándékosan keverik a két fogalmat! A pénzkölcsönt keverik a pénztartozással.
 
Hasonlóan, mint ahogy keverték és keverik, a bírósági tárgyalásokon a bankok az árfolyamváltozást az árfolyamréssel, a kölcsönt a hitellel, a devizahitelt a deviza elszámolású hitellel. Ezekről már a korábbi leveleinkben részletesen írtunk a Kúriának.
 
Kérjük a Tisztelt Kúriát, az ismertetett problémát is vegyék figyelembe, amikor a devizahitelezéssel kapcsolatos álláspontjukat kialakítják.
 
Kérjük a Kúria haladéktalan lépését, devizahiteles konferencia létrehozását civilek bevonásával, majd ezt követően átfogó, széleskörű jogegységi határozatok kidolgozását, hogy gyorsabb legyen és tényeken alapuljon a bíróságok döntése.
 
Üdvözlettel     Szabó József ügyvezető    Hiteles Mozgalom