A BANKI TÁJÉKOZTATÁST IS VIZSGÁLNI FOGJÁK “DEVIZA”-“HITELES” ÜGYBEN

A BANKI TÁJÉKOZTATÁST IS VIZSGÁLNI FOGJÁK "DEVIZA"-"HITELES" ÜGYBEN.

A banki tájékoztatást is vizsgálni fogják devizahiteles ügyben

Nem csak a devizahitelek jogszerűségét, hanem a bankok tájékoztatási gyakorlatát is vizsgálni fogják – mondta a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára.


A magyar bíróság ítélheti meg a devizaügyleteket, s a hitelmegállapodások valamennyi lényeges pontját megvizsgálhatják – nyilatkozta Rétvári Bence a lapnak, emlékeztetve az Európai Bíróság műlt szerdán hozott határozatára. A konkrét hitelfeltételek jogszerűségének vizsgálata mellett, ugyanakkor a tájékoztatás korrektségét is górcső alá kell venni, az ugyanis nem tekinthető megfelelő eljárásnak, ha szerződést mindenféle magyarázat nélkül ismertették az ügyfelekkel – modta az államtitkár. – Napi Gazdaság

A banki "tájékoztatással" kapcsolatban egy példát korábban írtunk:

MIT TITKOLTAK A BANKOK A KOCKÁZATFELTÁRÓ NYILATKOZATBAN?

„Hogy mit kellett volna feltárni a kockázatfeltáró nyilatkozatban? Pld. azt, hogy a 80-as években ausztrál kisvállalkozók és farmerek ezreit tették tönkre azzal, hogy (valódi) CHF hitelt árultak nekik átlag 5 éves futamidőre.
Ezen időszak alatt a CHF kétszeresére emelkedett az ausztrál dollárhoz képest.

Nos, ha ezzel az egyetlen ténnyel, hogy 5 éven belül a CHF a duplájára emelkedhet a Ft-hoz képest, szembesítik az ügyfelet, és kiszámolják neki, hogy mekkora lesz a hiteltörlesztése ill. a visszafizetendő tőke nagysága, már akkor hanyatt-homlok rohantak volna el az ügyfelek a bankból.

Az ausztrál ügy azért vert fel nagy port, mert nyilvánosságra került a Westpac bank ügyvédjének levele (ezek az ún. Westpac-levelek), amelyben az ügyvédi iroda azt javasolja, hogy a bank tagadjon le mindent, hazudja azt, hogy nem várta a CHF emelkedését, és részletes tanácsokat adott az ügyben, hogy hogyan bújjon ki a bank a felelősségre vonás alól.
Az ausztrál hitelesek oldalát itt találjátok meg:
www.bfcsa.com.au/index.php/entry/the-westpac-letters

Az ügy a 90-es évek végén (a magyar CHF hitelek kihelyezése előtt nem sokkal) kulminált.
Erről a botrányról a bankoknak tudniuk kellett. Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy Mo-n az ausztrál példát másolták le, arra számítva, hogy az itteni bíróságok szakértelme is hiányos, és a banki jogászok könnyen átverhetik őket.
Az ausztrál példa abban is hasonlít a magyar helyzethez, hogy
– az AUD árfolyamának lebegővé változtatása előtt 2-3 évvel vezették be a CHF hiteleket,
– az AUD hitelek kamata 25 % körüli volt, míg a CHF-é 5 % körüli,
– olyan ügyfeleknek ajánlották a CHF hitelt, akik nem voltak tisztában a banki derivatívákkal,
– a bankok a banki extraprofit tudatában hajszolták bele az adósokat a CHF hitel felvételébe, arra számítván, hogy az ügyfelek belebuknak
– a CHF hiteleket nem „hedgelték”, azaz nem biztosították árfolyamkockázat ellen
– a bankoknak már ott és akkor is tilos volt nyitott devizapozíciót egy napnál tovább fenntartani: úgy tüntették el a nyitott devizapozciót a könyveikből, hogy éjszakára átküldték a CHF tartozást tengeren túli leánybankjaikhoz, majd reggel újra nyitották a pozíciót, – azt a látszatot keltették a hitelfelvevőkben, hogy a CHF/AUD árfolyam hosszú időn keresztül változatlan marad,
– a szakmai felelősséget a bankok elhárították maguktól, mondván, hogy a hitelfelvevő aláírta a szerződést,
– a jogász szakma „krémjét” bízták meg a bankok a képviseletükkel,
– a bankok jogászai azt javasolták a banki vezetőknek, hogy tagadjanak le mindent, ne adjanak ki semmiféle dokumentációt az adósoknak a CHF hitelükkel kapcsolatban, és húzzák az időt: az ügy olyan komplex és bonyolult, hogy a bíróságok számára túl nagy falat lesz az összes szál felgombolyítása: azt is mondták, hogy csak azokkal az ügyfelekkel egyezkedjenek, akik perbe mennek és nyernek ellenük, ugyanis az adósok többségét a pereskedés ténye és költsége visszatartja
– erős gyanú merült fel, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyes bíráit a bankok megvesztegették
– általános vélemény volt, hogy ez a fajta CHF hitelezés „a vállalati bűnözés” egyik legcsúnyább példája

 

„Nagyon sok ausztrál farm került következményként "idegen" kezekbe. Mexiko, Brazilia szintén "zenész" és még ki tudja hány ország, ez nem lehetett véletlen.
Ez egy tökéletes lenyúlási algoritmus.

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM