GARÁZSOKBAN HÚZZÁK MEG MAGUKAT A KILAKOLTATOTT KÁROSULTAK.

[good_old_share]

A VNTV riportját az alábbiakban változtatás nélkül tesszük közzé.

Érdemes elolvasni, és levonni belőle a megfelelő következtetéseket. Például azt, hogy a "deviza"-károsultakat megsegítő javaslatcsomagot a jelenlegi kormány parlamenti bizottsága nem szavazta meg. Ez már sok mindent előrevetít a várható jövővel kapcsolatban.

IDE KATTINTVA láthatod a kormánypárti képviselők szavazását.

A politika még véletlenül sem áll a devizahitelesek mögé – Dr. Ravasz László válaszol.

1. Milyen eredménnyel zárult a választások előtti megmozdulás a devizahitelesek ügyében?

Bíztunk benne, hogy lesz valami politikai változás a választások kapcsán, ami ad némi esélyt a devizahiteles ügyletekhez való hozzáállásban, de gyakorlatilag semmi kedvező fordulat nem történt és remény sincs rá.

2. Milyen egyéb lehetőségek vannak, ha a politika nem áll továbbra sem e mögé az ügy mögé? Mi lehet előrevivő magatartás ebben a helyzetben a devizahitelesek részéről?

Alapvetően amit mi tudunk tenni az az, hogy tovább harcolunk és a kormányzat támogatását kérjük. A devizahitelesek számára marad az egyéni jogvédelem, azaz per útján kell kikényszeríteni a kedvezőbb kondíciókat.

3. Mennyire lehet jó megoldás elengedni az ingatlant?

Ez a lépés egyáltalán nem olyan egyszerű. Egyrészt emocionálisan megélni azt, hogy amiért dolgoztam egy életen át, csak azért, hogy a banknak extraprofitja legyen, mindent odaadni nagyon nehéz. Teljes emberi exisztenciát vesznek el. A mai magyar fizetések nem alkalmasak arra, hogy ha elviszik az ember házát a feje fölül, akkor olyan albérleti díjakat, vagy lakhatási költségeket tudjon kifizetni, amennyibe most az kerül. Egy egyszerű alkalmazottként egy átlagkereset nem fedezi ezt, szemben a tervezett devizahitel törlesztő részlettel, ami jóval ez alatt volt.

Elveszik a lakást, de nincs meg az a szociális bérlakás rendszer, amelyből adódóan az ilyen helyzetbe került emberek meg tudnák oldani a lakhatásukat. Ha most tömegesen, százezrével rakják ki az embereket az utcára, hová fognak menni? Hová fogják a családokat tenni? Ez itt a nagy probléma.

Nem egyszer látom, hogy a devizahiteles emberek, akiket kiraktak az otthonukból, garázsokban laknak, 10 nm-en. A garázsban ott van minden megmaradt ingóságuk, de wc, mosdó már nincs, így a tisztálkodást úgy és ott oldják meg, ahogy éppen tudják. Ezek olyan történetek, amik olyan súlyos társadalmi morális problémák, amiket nem lehet csak úgy lesöpörni azzal, hogy majd ő megoldja. Egyáltalán nincs megoldva! És ez most azért hatalmas probléma, mert a devizahitelek mögött már nem a bankok, hanem követeléskezelők vannak, akik 10-12%-ért vették meg az ügyleteket. Meg kellene nézni, hogy milyen tulajdonosi kör van e mögött, hogy kik veszik meg ezeket az ingatlanokat a követeléskezelőkön keresztül. A bankok már megkapták a pénzüket, nekik nincs veszteségük. Egyetlen bank sem járt el emberségesen devizahitel ügyében. Olyan fogalom, hogy „emberséges bank”, nem létezik.

4. Mi a helyzet a CSOK konstrukcióval?

A mostani hitelek kamatai irdatlan alacsonyak. Az emberek most felveszik a hiteleket ezen az alacsony 2-3% mértékű kamaton és a bankok az emberek előtt ezt a „fix kamatozású” mézesmadzagot maximum 5 évig húzzák.

Ha megnézzük az amerikai jelzálogpiacot, ugyanez a szisztéma volt, és öt év után dőlt be a teljes amerikai hitelpiac. A 2008-as válság erről szólt, akkor jártak le a fix kamatozású lakáshitelek, amit az amerikaiak felvettek és a 2%-ból lett 10%-os hitel. Rögtön bedőlt a piac, azonnal fizetésképtelenné vált az amerikai piac nagy része, aki lakást vásárolt. Akkor omlott össze az egész lakáspiac és a másodlagos jelzálogpiac. Nem kell nagyon messze menni, nem kell nagyon nagy ész ahhoz, hogy átlássuk azt, hogy 5-6 év múlva ugyanez várható Magyarországon is ezekkel a hitelekkel.

A CSOK-nak is az a nagyon nagy baja, hogy a jövedelmek nem emelkedtek ma Magyarországon olyan mértékben, hogy lépést tudjanak tartani azzal a lakásárrobbanással, amely a hitel hatására bekövetkezett. Ha jobban megnézzük, azt a 10MFt-ot, amit a CSOK-ban kapunk az államtól, gyakorlatilag elvitték, elnyelték azok a lakásáremelkedések, amelyek a piacon végbementek pont annak hatására, hogy boldog boldogtalan elkezdett új lakást építeni.

Nézzünk egy példát. Mondjuk veszek egy 50 MFt-os ingatlant, ami már önmagában is extrém eset, hogy van olyan budapesti 50 nm lakás, ami ennyibe kerül. Az 1 MFt-os nm árak már nem kirívók. Ebből az 50 MFt-ból 40 MFt-ot nekem kell előteremtenem, de ha bedől az egész rendszer, ha olyan kamat lesz, hogy nem tudják fizetni az emberek, megint oda fogunk kilyukadni, hogy olyan túlkínálat lesz a piacokon, amelynek hatására zuhanni fognak a lakásárak. Vettem tehát egy 50 MFt-os lakást, felvettem rá a hitelt és azt fogom észrevenni, hogy a lakás már csak 25 MFt-ot ér. Ekkor megint ott vagyok, hogy van egy mínusz 25 MFt értékcsökkenés a nyakamon, egy megemelkedett hiteltörlesztéssel.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Ugyanazt a helyzetet, szituációt kezdi előteremteni, produkálni a magyar ingatlanpiac és a hitelpiac, mint ami Amerikában volt a válság előtt. Minden közgazdász látja ezt, de a politika ezzel nem törődik, csak azt a látszatot akarja kelteni, hogy javul az életszínvonal, és lehet lakást venni. Ugyanazt csinálják, mit a Gyurcsány és a Medgyessy kormány 2002-ben.

A politikának nem célja, hogy jólétben éljünk, mert akkor nem lennénk rabszolgák. A rendszerváltás után nem egy innovatív társadalmat akartak felépíteni, hanem egy nyugati bérmunkásként funkcionáló országot. Idejött az összeszerelő üzem, a nyugati ipar és mi bérrabszolgaként dolgozunk, mondván, hogy ettől majd emelkednek a bérek, lesz némi innováció és ezen keresztül majd megyünk előre. Ebből persze semmi nem lett, maradtunk bérrabszolgás összeszerelő ország. Magyarországról már sajnos elmondható, hogy Európán belül elmaradott ország. Szerkesztette: Horányi Ágnes.

[good_old_share]