A BANKOK JELENLEGI VAGYONSZERZÉSÉNEK MÓDJA MINDEN ELVET SÉRT!

[good_old_share]

„…A hitelviszonyok közé szerencsejáték-viszonyok vegyültek!… az ilyen követelést érvényesítő keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja  alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania..”

Ti küldtétek: Mácsay József.

dr. Handó Tünde úrhölgy az Országos Bírósági Hivatal elnöke. E-mail: obh@obh.birosag.hu

Budapest, Pf.: 24. 1363

Tisztelt Bírónő!

Engedje meg, hogy szűkülő hatáskörű hivatalában egy rendhagyó javaslattal zavarjam meg az Alaptörvény – Alapvetés – O) cikkében , illetve Szabadság és Felelősség – XXV. cikkében  írtak alapján. Rendhagyó, mert, bár kérelmemnek formálisan Ön a címzettje, azonban az – egy, a Bszi. 27. § (4)  szerinti jogegységi eljárásban születendő határozatig – valamennyi magyarországi bírónak szól.

Ezért választottam a nyílt levél formát.

1. S rendhagyó azért is, mert a Vht. 9. §  értelmében felhívott Pp 55. §  alapján bejelentem, hogy a végrehajtás alá vont valamennyi adós pernyertessége érdekében

beavatkozom

valamennyi, devizában denominált lakossági hitel- és lízingszerződés alapján indított végrehajtási eljárásba.

Beavatkozásom oka, hogy vagyoni érdekem fűződik ezen végrehajtási eljárások haladéktalan megszüntetéséhez az alábbiak szerint:

Álláspontom szerint a magyar állam hatóságai hatáskörük túllépésével kárt okoznak a szóban forgó adósoknak. Az Alaptörvény – Szabadság és Felelősség – XXIV. cikk (2) bekezdése értelmében fizetendő kártérítés pedig olyan terhet ró az állami költségvetésre, hogy annak egyetlen lehetséges kezelési módja számomra, mint adófizető számára egyértelmű vagyoni érdeksérelmet jelent.

2.1. Mint az közismert, a deviza liberalizációt követően Magyarországon nagyszámú magánszemély vett fel svájci frankban vagy euróban denominált kölcsönöket, illetve kötött svájci frank, illetve euro alapú lízingszerződést. A magyar lakosságnak az elmúlt években exponenciálisan felgyorsuló elszegényedése és a 2008-at követő forint árfolyamromlás miatt mára tömegessé vált a hiteltartozások, lízingdíjak fizetésének elmaradása. Emiatt a hitelezők az állami kényszer alkalmazásával hajtják be követeléseiket.

Ennek kapcsán azonban felmerül, hogy a követelések behajtásának ódiumát hosszabb távon a társadalom egésze lesz kénytelen viselni, tekintettel arra, hogy az állami kényszer alkalmazása miatt a vagyonukból kiforgatott adósoknál kár keletkezik. Magyarország bíráinak történelmi felelőssége, hogy – kizárólag jogi szempontok alapján – kijelöljék a devizában denominált hitel- és lízingszerződésekkel kapcsolatos közhatalmi szerepvállalás határát, s gondoskodjanak a jog társadalmi feladatának érvényre juttatásáról.

Igen rövidre fogva a mondandómat, az alábbiak szerint értékelem a fenti hiteljogviszonyokat.

A Ptk. szerinti típusszerződések esetében a hitelnyújtó szolgáltatása a hitel nyújtásakor megállapodott forint összeg adós rendelkezésére bocsátását jelenti, akár hitelként, akár a lízingelt dolog vételárának megfizetéseként. Adós pedig egyfelől a rendelkezésére bocsátott összeget köteles későbbi időpontokban visszafizetni, illetve másfelől – a hitelnyújtó szolgáltatásának ellenértékeként – kamat fizetésére köteles.

A visszterhes polgári jogviszonyra tekintettel a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak a Ptk. 201. § (1) bekezdésében  megfogalmazottak szerint egyenértékűnek kell lennie, s a pénztartozást a teljesítés helye szerinti pénznemben kell megfizetni a Ptk 231. § (1) bekezdésében  írt diszpozitív szabály szerint.

Pénztartozásról lévén szó a Ptk 231. § (2) bekezdése  lehetőséget ad arra, hogy a felek az értékállandóság kikötése érdekében a kirovó és a lerovó pénznemet egymástól elválasszák, és a kirovó pénznemben meghatározott törlesztő összeget a teljesítés helyén érvényes lerovó pénznemre a teljesítés idején hatályos árfolyam szerint átszámítva rendelkezzenek az ellenérték megfizetéséről.

Ez azonban azt jelenti, hogy a felek – amint a hazai hitelintézeti gyakorlat is mutatja – eltérnek a Ptk diszpozitív szabályaitól.

A fenti hitelviszonyok esetében a forintban számított egyenértékűség csak a hitel folyósításának pillanatában áll fenn. Ezt követően az adós által teljesítendő ellenszolgáltatás (a „törlesztő részlet”) mindkét szerződő féltől független, külső körülmények függvényében változik.

Igen lényeges, hogy sok esetben nemcsak a kirovó deviza árfolyama és referencia kamatának változása jelenti a független, külső körülményeket, de a hitelintézetek által megszerkesztett egyes szerződések szerint akár a jegybanki alapkamatnak, a bankközi hitelkamatoknak, a fogyasztói árindexnek vagy az állampapírok hozamának, sőt a hitelező forrás-költségének, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezőinek hitelezőre nézve negatív változásai is … befolyásolhatják a  törlesztő részlet nagyságát.

Elvileg – az egyes törlesztő részletek összege akár az adós javára, akár az adós hátrányára eltérhet a szerződéskötés időpontjában megjelölt összegtől. Ez a magyarázata annak, hogy az adósok a szerződéskötéskor felvállalták ennek a szerencse-elemnek a szerződésbe való beépítését.

Ami ebből a kívülállók számára lényeges, az az, hogy a szerződő felek az ellenszolgáltatás mértékét egy fogadás-sorozat eredményétől tették függővé a szerződéskötés során, amely fogadás-sorozat a jobb sorsra érdemes adósokat a nyerés esélyével kecsegtette.

A hitelviszonyok közé tehát szerencsejáték-viszonyok vegyültek!

2.2. Tisztelettel előadom, hogy nem vagyok egyedül ezzel az álláspontommal.

Ehelyt hadd hivatkozzam a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének, dr. Járai Zsigmond úrnak az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága „2002-2010 közötti lakossági deviza eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának” 2011. november 3-i ülésén történő meghallgatása során tett előadására:

“Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.

Egyébként abban az időben vezető bankárokkal való beszélgetés is ezt támasztotta nekem alá, hogy maguk a bankok is arra számítottak, hogy tartósan stabil maradhat a svájci frank árfolyama. Komoly bankárok bizonygatták nekem, hogy nem a nagyobb nyereség értelmében, hanem a lakosság alacsonyabb terhei érdekében alakították ki a svájcifrank hitelkonstrukciókat.”

(AIB-DEV-2011 2011. november 3-i ülés jegyzőkönyve, 7. oldal negyedik bekezdés)

Lásd: http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/AIB/A412/1111031.pdf

3. A Ptk 204. § (1) bekezdés a) pontja szerint: „Bírósági úton nem lehet érvényesíteni

a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le;”

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A fogadási engedélyek kiadására illetékes Szerencsejáték-felügyeletnél nincs nyoma a hitelintézetek fogadási engedélyének.

A természetes kötelmek (obligatio naturalis) esetében ezt a körülményt a Ptk 204. § (3) bekezdésére  tekintettel az eljáró bíróságoknak hivatalból kötelességük figyelembe venni.

Erre tekintettel a bíróságnak

•             az ilyen követelést érvényesítő keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja  alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania;

•             ha a bíróság már tárgyalást tartott, a pert a Pp. 157. §-ának a) pontjára  tekintettel meg kell szüntetnie még akkor is, ha az alperes a tartozását a perben esetleg elismerte;

•             az ilyen követelés tárgyában kötött egyezség jóváhagyását a Pp. 148. §-ának (3) bekezdése  alapján meg kell tagadni.

•             folyamatban levő végrehajtás esetén pedig a Pp. 369. § a) pontja  alapján indult végrehajtás megszüntetési perben van módja intézkedni.

A közjegyzőnek természetes kötelmek esetében

•             ha a kérelem fizetési meghagyás kibocsátására irányul, azt hivatalból el kell utasítania (2009. L. törvény 24. § (1) bekezdés h) pontja)  és

•             a közjegyzői okirat végrehajtási záradékolásra pedig nincs lehetősége, mivel a közjegyzői okiratba foglalt követelés nem tartozik bírósági végrehajtási útra. (Vht. 23/C. § (5) bekezdése ).

4. Álláspontom szerint a hitelezők a szerződésben rögzített nyitóállapot szerinti hiteldíjon felül tehát – állami kényszer alkalmazásával – nem érvényesíthetik a fogadásból származó nyereségüket. Ilyen eljárásban az állam egyetlen szerve sem közreműködhet. Ha megteszi, akkor azért jogi felelősség terheli.

Értelemszerűen a nemo plus iuris elve alapján a fentiek irányadók az eredeti hitelezők által időközben engedményezett ilyen követelésekre is.

5. Rendhagyó beadványom végén tisztelettel hivatkozom arra, hogy Magyarország hatályos törvényei értelmében a jelen beadványban írt kérelem előterjesztésére az officialitás elve szerint számos állami szerv (mindenekelőtt az ügyekben eljáró bíróságok , közjegyzők , a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete , az ügyészség , az alapvető jogok biztosa ) lett volna köteles – illetve azt számos, az állami költségvetésből támogatott társadalmi szervezetnek állt volna módjában megtenni.

Erre tekintettel a jelen kérelem kapcsán a magam részéről bármely illeték és költségfizetési igényt ezúton továbbhárítok a magyar állam fent írt szervezeteire, a részemre járó perköltséget ugyanakkor a Nemzeti Eszközkezelőre engedményezem.

Epilógus

A kilakoltatások miatt menekültté váló gyermekekre tekintettel szükségesnek tartom ehelyt rögzíteni, hogy a vagyonszerzésnek az a módja, amellyel az elmúlt időszakban, hazámban voltam kénytelen szembesülni semmilyen normának (ius, fas, mos) sem felel meg.

Összeegyeztethetetlen Jézus tanításaival, ellentétes az erkölcsi normákkal, a fentiek szerint Magyarország törvényeibe ütközik, még a sátánizmus alapelveit is sérti…

Szíves, soron kívüli intézkedését megköszönve, tisztelettel: Mácsay József. joseph@macsay.hu Budapest, (szerk: ezt a beavatkozási kérelmet Mácsay Úr 2012. július 06.-án írta, és Handó Tündéhez már a 2012 nyarán eljutott ez a beadvány)!

HU-1223 Budapest, Lépcsős utca 6.

c/c:        dr. Darák Péter úr – a Kúria elnöke és dr. Wellmann György úr – a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője

E-mail: kuria@kuria.birosag.hu dr. Polt Péter úr – legfőbb ügyész E-mail: lu@mku.hu A jelen kérelem az Interneten nyilvánosságra került: www.macsay.hu.

[good_old_share]