DEVIZAHITELES TÖRVÉNYEK – MA ISMÉT FONTOS TÁRGYALÁS! 2018. FEBRUÁR 22.
[good_old_share]
Összeegyeztethető-e a deviza-alapú hitelek tartalma az Uniós joggal (? ! ?). – Devizahiteles törvények. A korábbi ítéletekből már tudjuk, hogy több Európai Uniós országban nem. Nagy kérdés, hogy ezek után hazánk tekintetében milyen ítéletek születnek a mostani ügy, és a később tárgyalásra kerülő "devizás" ügyek kapcsán ?
A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület az alábbi közleményt adta ki:
Az Európai Bíróság vizsgálja a devizahiteles törvényeket – C-51/17. sz. (Ilyés)
Az Európai Bíróság csütörtökön (2018. február 22-én) tárgyalja a C-51/17. sz. (Ilyés) ügyet.
A Bíróság azt vizsgálja, vajon összeegyeztethető-e a deviza-alapú hitelek tartalma az Uniós joggal.
Az eljárást nagy érdeklődés övezi, mert az eljárás eldöntheti azt a kérdést, hogy vajon a bankok vagy a fogyasztók viseljék-e az árfolyamkockázat okozta költségeket.
A C-51/17. sz. (Ilyés) ügy a második ügy, abból a jelenleg nyolc eljárásból, amelyik jelenleg a deviza-alapú hitelekkel kapcsolatban az Európai Bíróság előtt folyamatban van.
A magyar devizahitelesek kálváriája azért foglalkoztatja az Európai Bíróságot, mert az Alkotmánybíróság nem védi a demokratikus értékeket.
Olvassa el a 2018. február 20. napján közzé tett angol nyelvű sajtóközleményünk magyar fordítását!
FORDÍTÁS
Megfelelnek-e az Uniós jognak a magánjogi szerződésekbe visszamenőleges hatállyal beavatkozó törvények?
A fogyasztók és a bankok már több éve vitatkoznak a magyar bíróságokon az úgynevezett deviza-alapú hitelszerződések érvényességéről. A fogyasztók azért perelnek, mert meggyőző érveik vannak arra vonatkozóan, hogy a deviza-alapú hitelekben rejlő árfolyamkockázatot a bankokra hárítsák. Az Országgyűlés 2014-ben és 2015-ben több törvényt fogadott el e jogviták megoldása szándékával. Ezek a devizahiteles törvények védik jelenleg a bankokat attól, hogy az árfolyamkockázat miatt további veszteségeket szenvedjenek.
A C-51/17. sz. ügy tárgya azok a törvényi rendelkezések, amelyek a deviza-alapú hitelszerződéseket visszamenőleges hatállyal módosították. A 2014. évi XXXVIII. törvény 3.§ 1. bekezdése törli a deviza-alapú hitelszerződésekből 2014-ig szereplő azon szabályokat, amelyek a devizaátváltások költségeivel terhelték a fogyasztókat (árfolyamrés). A törvény megtiltja a külföldi pénznemeknél az eladási- és vételi árfolyamok alkalmazását. A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése pedig egy új rendelkezéssel egészíti ki a deviza-alapú hitelszerződéseket. Ez az új rendelkezés arra kötelezi a bankokat, hogy pénznemek közötti átváltásoknál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát alkalmazzák.
Mivel az Országgyűlés visszamenőleges hatállyal módosította a deviza-alapú hitelszerződéseket, ezért a bankoknak vissza kellett fizetniük a fogyasztóknak a 2014 előtti devizaátváltásokból származó tisztességtelen nyereséget.
Az Alkotmánybíróság több határozatában is jóváhagyta a devizahiteles törvényeket, Az AB álláspontja szerint összeegyeztethető a demokratikus értékekkel, ha az Országgyűlés beavatkozik magánjogi jogviszonyokba, és azokat visszamenőleges hatállyal módosítja.
A Fővárosi Ítélőtábla azzal a kérdéssel fordult a C-51/17. sz. ügyben az Európai Bírósághoz: vajon összeegyeztethető-e a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése az uniós joggal?
A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése egy lényeges szerződési feltétel, mert fontos szerepet játszik abban, hogy a bankok a devizakockázatot a fogyasztókra hárítsák. Ha a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése érvénytelen lenne, akkor a devizakockázat átruházása is érvénytelenné válna, és a fogyasztók megszabadulnának az árfolyamkockázat okozta eladósodástól.
A fogyasztók azzal érvelnek, hogy a devizakockázat átruházásával kapcsolatos valamennyi rendelkezés tisztességtelen, mert azok megfogalmazása nem világos és nem érthető. Emiatt ezek a rendelkezések nem fejtenek ki joghatást. A fogyasztóknak tehát kisebb összeget kell visszafizetniük a banknak ahhoz képest, amit a bankok a forintosítás óta követelnek.
A Bankok azzal érvelnek, hogy az Unió joga nem alkalmazható azokra a szerződési feltételekre, amelyek törvényalkotás útján, utólag, váltak a deviza-alapú hitelszerződések részévé. A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése kógens magyar jogszabály, attól a bankok nem térhettek el. A bankok álláspontja szerint a devizahiteles törvények írják elő, hogy a fogyasztóknak kell viselniük az árfolyamkockázatot. A bíróságoknak nincs joguk vitatni az Országgyűlés döntését azáltal, hogy az uniós jogot alkalmazzák a a devizahiteles törvények rendelkezéseire.
A C-51/17. sz. ügy betekintést nyújt a magyar jogi gondolkodásmód rejtelmeibe. Az Európai Bíróságon dolgozó, a magyar nyelvet nem ismerő jogászok megismerkedhetnek a magyar jogrendszer működésével. A C-51/17. sz. ügy iratai szerint sem a Fővárosi Ítélőtábla, sem az érintett felek nem kérdőjelezik meg az Országgyűlés azon hatáskörét, hogy beavatkozzon magánjogi jogviszonyokba, és visszamenőleges hatállyal módosítsa azok tartalmát. Figyelemre méltó, hogy az Európai Bizottság sem kérdőjelezi meg ezt a magyar joggyakorlatot. A Bizottság jogi képviselői nem idézik az Európai Bíróság visszamenőleges hatályú törvényalkotását tiltó ítéleteit.
A felek csak arról a kérdésről vitatkoznak, hogy az Országgyűlés által beiktatott szerződési rendelkezések eleget tesznek-e az Unió fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek. Tehát köti-e az Országgyűlést az Unió joga, akkor, amikor alkotmányos jogosítványait arra használja, hogy átírja magánjogi szerződések tartalmát. C-51/17. sz. ügyhöz hasonló jogvita soha nem fordulhat elő az Európai Unió azon tagállamaiban, ahol tiszteletben tartják a jog uralmának elvét.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
Az Alkotmánybíróságnak köszönhető az, hogy az Európai Bíróságnak kell döntenie a devizahiteles ügyekben. Az AB több eljárásban is vizsgálta a devizahiteles törvények jogszerűségét, de egyetlen alkalommal sem emelte fel a szavát a demokratikus értékek védelme érdekében. A demokratikus értékek tiltják az Országgyűlésnek azt, hogy magához ragadja az igazságszolgáltatás hatáskörét és törvényi beavatkozással próbáljon igazságot tenni a bankok és devizahitelesek között.
A Fidesz-kormány az elmúlt évek során saját hűbéreseivel töltötte fel az alkotmánybíróságot. Ennek eredményeként az AB már nem független bíróságként felügyeli az Országgyűlés által meghozott törvényeket. Az AB ítélkezési gyakorlata kiszolgáltatja a magyar társadalmat a diktatórikus hatalmi elit önkényének.
Aki védelmet akar kapni a jelenlegi hatalmi elit önkénye ellen, annak nem az Alkotmánybírósághoz, hanem az Európai Unió Bíróságához kell fordulnia jogvédelemért. PITEE.
Kíváncsian várjuk az eredményt! Ha megszületik a döntés, akkor itt beszámolunk róla! Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
