DR. LÉHMANN-ANNAK IS ELJÖHET AZ IDEJE, HOGY KÁRTÉRÍTÉS MIATT FORDULUNK A BÍRÓSÁGHOZ.

[good_old_share]

Meggyőződésem egy nem létező vitában

Tisztelt Dr Fórizs Eszter!

Megköszönöm azt, hogy megküldte részemre Varga István volt MNB felügyelőbizottsági tagnak az Ön kérdéseire adott válaszát. Sajnálom azt, hogy az Ön kérdéseit nem ismerhetem, csupán a hozzám intézett néhány szavából tudok erre következtetni. Természetesen nem értek egyet Önnel akkor, amikor azt állítja, hogy

„itt egy banki tevékenység történik először, amit ismerni kell részleteiben, és amit aztán jogilag értelmezni és kezelni kell”

hiszen a devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződéssel kapcsolatosan először is, másodszor is és sokadszor is nem banki tevékenység történik, hanem a Polgári Törvénykönyvből Dr. Róna Péter által is sokszor emlegetett 523. § 1. bek-e szerinti tevékenység:

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

Ettől még természetesen hasznosak Varga Istvánnak szavai, és szerintem is jelentőséggel bírnak akkor, ha a bankok által akár a szerződéssel, akár szerződésen kívűli szintén elsősorban jogi – kártéritési – problémák rendezéséhez fordulunk bírósághoz. Egyenlőre ellenben nem itt tartunk, hanem ott, hogy a még be nem következett károktól mentsük a magyar embereket.

Varga István válaszának első mondatában használt „Nem követtem a vitát” szóhasználatból arra következtetek, hogy Ön valamiféle vitát emlegetett felé. Remélem nem velem kapcsolatban írta, hiszen engedelmével jogi témában tudatlan emberekkel nem vitázom.  Varga Istvánt egyébként természetesen ismerem, kíváló embert és szakembert ismertem meg benne, több alkalommal együtt tartottunk előadást. Mindenkor tiszteletben tartottam közgazdasági álláspontjait, mint ahogy úgyanígy tisztelt Ő is engem. Egy kérése az volt felém többször is, hogy ne közgazdásznak mondjam őt, hiszen mérnöki diplomával rendelkezik.

Visszatérve a jogi alapot képező Ptk. 523. §-ra, sok évvel ezelőtt, amikor ebben a témában igyekeztem az emberek segítségére lenni, végtelenül egyszerű jogi problémának láttam az ügyet. Hiszen ennek a jogszabályhelynek megfelelően

523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező pénzintézet, – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

nincs más dolga az adósnak mint az, hogy a banktól felvett kölcsönösszegnek megfelelő értékben a szerződésben kikötött kamattal együtt kifizesse szerződés szerint a tartozását.

A viszonylag hosszú teljesítési időszak – 200-300 hónap – okozza egyedül a problémát azért, mert a forint inflációra hajlamos „puha” deviza, ezért az érték azonos teljesítés során a forintromlás figyelembevételével kell az adósnak teljesíteni.

Ebből következően természetesen elleneztem mindenkor azt, hogy a bankok értékállandósági kikötés nélküli forintkölcsön szerződéssel adjanak az adósoknak kölcsönt. Tudva azt, amit Varga István mostani levelében az alábbiak szerint közölt:

  „Azok a pénzintézetek, melyek kötelező szabályként tudták, hogy napokra sem tehetik ki magukat az árfolyamváltozásnak, ők kitették ügyfeleiket 20-30 éves árfolyamváltozásnak, ami szakmai okból kifejezett pusztítás.

Miért? Mert tudták a trendet, ezen nem veszthetnek, a forint évi 8%-kal gyengült az előző húsz évben, semmi sem indokolja, hogy ez ne folytatódjon. A forint csak a kölcsönök kihelyezése alatt erősödött, hogy megtévessze az ügyfeleket.

Ebből következően azt is tudtam, hogy a bankok tisztán forint kölcsönszerződés esetén visszatérnek az 1992-1993-ban megszokott 35 % -os kamatozású kölcsönhöz. Csak azért, hogy normális 5-6 %-os kamatozású kölcsönöket adjanak a bankok fogyasztási szerződés esetén, természetesnek találtam azt, hogy a Ptk. 231. §-nál megfogalmazott értékállandósági kikötéssel legyen kölcsön biztosítva úgy, ahogy ezt ott olvasni lehet:

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

Most is állítom azt, hogy a CHF-ben – devizában – nyilvántartott forintkölcsönszerződés 5-6 %-os kamattal előnyös az adósok számára a forintkölcsönös 35 %-os kamat helyett azzal, hogy néhai Makkos Alberttől, valamint a PSZÁF tájékoztatókból tudom azt, hogy a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések nem tisztán értékállandósági funkciót töltenek be, hanem a bankok számára sajátos csalási magatartást is lehetővé tesznek.

Azzal, hogy a deviza nyilvántartás folytán a szerződést olyan változó kamatozású kölcsönszerződésnek kell tekinteni, ahol a szerződésben kikötött kamatnak megközelítőleg fele – kamatfelár – mértéke az irányadó deviza jegybanki alapkamat mértékének alakulásától függ.

A banki csalás lehetőségének lényege itt abban rejlett, hogy mível 2004-2008-ig a bankok határozottan abban bíztak, hogy a svájci franknak akkori 2.2 %-os jegybanki alapkamatát elhallgatva az adósok előtt a 2008-ig megkötött szerződéseknél akár kétszeresére nőhet a törlesztési részlet azért, mert az alacsony jegybanki alapkamat legalább kétszeresére nő úgy, hogy az annuitásos rendszernek köszönhetően az adósok csak kamatot fizetnek hosszú évekig.

A banki csalással szándékolt károkozás ellenben azért nem következett be, mert 2009. januártól a svájci frank jegybanki alapkamata 0,1-0,2 %-ra zuhant – jelenleg is ott tart – és a törvénytisztelő Lengyelországban ettől a pillanattól kezdve ezeknek a kölcsönöknek törlesztő részlete felére csökkent.

Gyurcsány, Orbán, Csányi és hasonlók országában ellenben a törlesztő részlet a bankok hasraütésszerű ötletei alapján 2009. után is tovább nőtt, de ezeket az otromba erkölcstelenségeket az Európai Uniónak fogyasztóvédelmi rendelkezései megfelelő igazságszolgáltatás mellett gátolni volt képes. A Kúria pedig 2012-ben a 2/2012 (XII.10.) PK Vélemény Európai szintű alkotásával méltó volt a magyar bírói múltra.

Összegezve tehát 2009. januártól svájci frankban nyilvántartott forintkölcsön szerződés esetén a svájci frank jegybanki alapkamat csökkenése folytán bírósági eljárás esetén az addigi törlesztő részletnek fele került megállapításra adósi teljesítésként úgy, hogy a forintkölcsön szerződésnél valószínű 35 %-os kamat helyett a szerződési 5-6 %-os kamatnak felét kellett csak fizetni.

Ettől kezdve mindazoknak a magatartását, akik az adósok érdekében megszólalva még mindig a deviza létét, vagy nem létét firtatták valamiféle banki tevékenységgel kapcsolatos szabálytalanságokkal együtt, vagy egyszerűen idiótizmusnak tartottam, vagy cselekvési kényszertől vezérelt szándékos nemzetrontásnak.

Természetesen láttam azt is, hogy az alkotmányos alapelvet betartva értékarányosan kell egyébként az adósnak fizetni, azaz a forintromlásnak megfelelő árfolyamváltozással kapcsolatosan lehetségesek többletterhei adósoknak akkor, ha a 2/2012. PK Vélemény szerinti tisztességtelenségeket nem követték el a bankok a szerződés készítése során. Ellenben 2014-től kezdődően elkezdett rendkívűli jelentőséget tulajdonítani az Európai Unió Bírósága a banki kötelező tájékoztatás elmaradásának, a nem világos és nem érthető szerződési fogalmazásnak, és ténylegesen büntetésként ilyen esetekre az árfolyamváltozás terheit áthárította a bankokra.

2014. június 16-án pedig a Kúria 2/2014. Polgári Jogegységi határozata 1. pontjában ennek megfelelően rendelte a bíróságokat eljárásra. Azaz esetlegesen az árfolyamváltozás terheinek bankok általi viselésére.

Ez már sok volt a bankoknak és a Kormányzatnak is. Úgy kezdtek viselkedni, mint a fába szorult férgek, napokon belül a legsötétebb diktatúrákat idézték fel magatartásukkal

A Kormány megállapodást kötött a létüket köszönhető magyar választópolgárok ellenfeleinek tekintendő Bankszövetséggel. Ennek a megállapodásnak megfelelő, de a törvényekkel, Európai joggal még csak köszönö viszonyban sem lévő július 4-i törvénnyel az Állam nevében magánjogi szerződéseket változtattak meg és megvalósították a fentiekben idiótizmusként értékelhető, minden adósnak kárt okozó törvénytelen forintosítást.

Természetesen tudtam a 2014-es törvényekről azt, hogy az Unió-s, magyar bíróságok által elsődlegesen figyelembe veendő jogszabályokkal ellentétes, ezért fordultam 2014. novemberében az Unió Bizottsága Elnökéhez, de arra nem számítottam, hogy a ténylegesen Dr. Handó Tünde által megvalósított bírósági terror mellett lesz olyan bíró, akinek drágább a haza becsülete, mint az élete.

Volt, van ilyen bíró, nem is egy, és ennek köszönhető azt, hogy az Európai Unió Bírósága előtt számos olyan előzetes döntéshozatali eljárás indult, melyben minden bizonnyal olyan ítéletek fognak születni, melyek gátolják a magyar adósok kifosztását. Legutóbbi írásomban bizonyítottam azt, hogy az Uniós Bírósági eljárások ellenére a bankok érdekében még a Kúria Elnöke – Dr. Darák Péter – is hajlandó letagadni a csillagot is az égről, de még ennek ellenére léteznek olyan bírók is, akik ebben a nehéz helyzetben is rendelkeznek gerinccel.

Tegnapi napon kaptam kézhez alábbi peres eljárást felfüggesztő végzést, és ennek 3. pontjánál írtakből is megállapítható az hogy a fogyasztóra telepítő szerződési feltétel tisztességtelenségének vizsgálata esetén az árfolyamváltozásból származó terhek viselése vitás. És itt lehet majd jelentősége többek között Varga István alábbi mondatának:

„1. Azok a pénzintézetek, melyek kötelező szabályként tudták, hogy napokra sem tehetik ki magukat az árfolyamváltozásnak, ők kitették ügyfeleiket 20-30 éves árfolyamváltozásnak, ami szakmai okból kifejezett pusztítás”.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Tisztelt Dr. Fórizs Eszter!

Fentiekből megállapítható az, hogy az adósoknak komoly esélyei lettek mára kölcsönszerződési problémáinak igazságos rendezéséhez akkor, ha nem a banki tevékenység problémáival, devizának létével és egyéb ilyenekhez hasonlókkal foglalkoznak.

És Ön ilyen körülmények között kereste meg Varga Istvánt azért, hogy a banki tevékenységgel kapcsolatosan adjon ismertetést, majd ezt a banki tevékenységet valaki jogilag értelmezze és kezelje. Most amikor nincs olyan napom, amikor végrehajtás megindítása miatti végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásokat kell indítanom, Önök javában filozófálnak a semmin.

Szerintem ez a torz gondolkodás egyébként nem azért van, mert ezt Önök Komolyan gondolják. Hanem azért van, mert levelezőlistájukból következően a Jobbik Párttal szimpatizálnak.

Ebből következően pedig látják azt, hogy a Jobbik mostanában a plakátozástól kezdve minden marhasággal foglalkozik közszereplése folytán, csak ezzel a deviza adósi problémával ne kelljen úgy foglalkozni, ahogy most illene egy kormányzati szerepre vágyó pártnak foglalkozni.

Önök tudják legjobban azt, hogy 2014. július 4-én  a bankokkal kötött Paktum érdekében megszavazott XXXVIII. törvény megszavazásánál minden jelenlévő Jobbikos képviselő megszavazta a törvényt úgy, hogy ők is tudták ekkor azt, hogy akár többmillió magyar ember megszenvedi ezt a szavazatukat.

Nézze meg azt, hogy melyik Jobbikos képviselő szól akár egyetlen szót is mostanában arról, hogy létfontosságú eljárások folynak az Európai Bíróság előtt.

Önök pedig ennek a magatartásnak megfelelően akarnak eljárni…..Engedje meg, hogy egy tegnap esti, hozzám érkezett levéllel búcsúzzak Öntől és társaitól.

Tisztelt Ügyvéd Úr! 

Eddig is nagyra tartottam főleg szakmai tudása által, de éreztem azt a "fájdalmát" jövőnk, gyermekeink, unokáink és…. generációink irányába amit én is képviselek!

Nekem mindig nagy öröm, ha nagyjaink által mondottakat olvashatom az Ön írásaiban! Sok-sok szakmájához tartozó véleményét  olvasom többször! Rengeteget tanultam, hiszen kénytelen voltam (autó és burkolt devizaalapú személyi kölcsön ügyben) önállóan képviseltem és képviselem  magam. 2-szer megakadályoztam a KIFIZETETT( uzsorát elutasítóan)  autóm forgalomból való kivonását az ügyem Önnél van.

A devizaalapú (svájci konstrukciós) lakás hitelem is az Ön segítségével került bírósági szakaszba! Mérhetetlenül hálás vagyok "ötleteiért"! Nem forintosítunk!!!! Elállunk a szerződéstől még akkor is, ha tudjuk még mi tartozunk! Köszönöm!!!! Tanácsait megfogadtam, megtettem mindent…..talán ezért nem találkozott Ügyvéd Úr az én ügyeimmel eddig! Sajnos már jó ideje látom e diktatórikus "hatalom" lépéseit! Nem vagyok boldog, de bejöttek gondolataim!!! …kövér házelnök úr víziói!!!!

Csak bízni merek Póka Lacikhoz hasonló embertársaim, HONFITÁRSAIM BÁTORSÁGÁBAN, a forró ŐSZ, TÉL, TAVASZ legyen velünk kik tettekben is ..én…BIZTOS egy leszek…..!!!! A jogállamiság szinte teljesen megszűnt!… rabok legyünk, vagy szabadok! Ez a kérdés válasszatok!!!…..Nagy a tét! Amennyiben egy elmeháborodott totális diktatúráját csak pislogó szemekkel elfogadjuk…VÉGÜNK!!! DRÁGA ÜGYVÉD ÚR! ….VÉGE AZ ÖN és oly kicsiny még IGAZÁN SZAKMÁJHOZ HŰ kollégája tetteinek! ….VÉGE A SEMMILYEN MÓDON NEM ELADÓSODOTTAKNAK IS!!! ……!!!!           

Igen itt az IDŐ!!! KIÁLLNI MINDENKIÉRT!!!! AMENNYIBEN EZ SIKERÜL SIKERÜLNEK a MI   "KONKRÉT"ÜGYEINK IS!!!! 

                                                                                     A SZERETET ÉLTESSEN BENNÜNKET!!! TISZTELETTEL ÖNNEK ÉS MINDEN HONFITÁRSAMNAK  "Sorosozás" …..és    mások  által is ….mentes harcos, majd békés együttélést kívánok!!!!!

Siófokon 2017. július 13. napján. Léhmann György.

[good_old_share]