ELJÁRÁS AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA ELŐTT.

[good_old_share]

Mit várhatunk az Emberi Jogok Európai Bíróságától? Miért jött létre, és hogy működik?

Íme, az összefoglaló, melyet a dr. Léhner Ügyvédi iroda készített:

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európai Unió strasbourgi székhelyű, 47 bíróból álló szerve.

A Bíróság állandó jelleggel működik és ugyanannyi bíróból áll, mint az egyezmény részes tagországainak száma, jelenleg tehát 47 tagja van. A Bíróság feladata, hogy őrködjön az Emberi Jogok Európai Egyezményének betartása felett, amely egy 1953 óta hatályban lévő nemzetközi szerződés.

Az egyezmény értelmében a részes államoknak kötelező a benne foglalt jogokat állampolgáraik számára biztosítani. A legfontosabb jogok és szabadságok, amelyeket az egyezmény tartalmaz: az élethez való jog, a kínzás és az embertelen bánásmód elleni védelem joga, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog, a tisztességes tárgyaláshoz való jog, továbbá a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, a békés gyülekezés és egyesülés joga.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához közvetlenül fordulhatnak a magánszemélyek, a bíróság ítéletei a tagországok számára kötelező érvényűek.

Kérelemmel fordulhat a Bírósághoz az a személy, aki úgy gondolja, hogy személyesen és közvetlenül áldozata lett az Egyezményben vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben foglalt jogok és biztosítékok megsértésének. Kérelem csak olyan állam ellen nyújtható be, amely részese az Egyezménynek.

A kérelmező lehet akár magánszemély, akár jogi személy, például gazdasági társaság vagy egyesület. A kérelmezőnek személyesen és közvetlenül kellett az állított jogsértés áldozatául esnie, amely jogsértés az Egyezmény foglalt valamelyik jogra vonatkozik. Kizárt az általános jellegű panasz valamely jogszabállyal vagy intézkedéssel szemben például azért, mert az méltánytalannak tűnik; továbbá nem nyújtható be panasz más személyek nevében.

A kérelmezőnek minden olyan jogorvoslatot igénybe kell vennie az érintett államban, amely valóban alkalmas lehet arra, hogy orvosolja a sérelmezett helyzetet (vagyis jellemzően ez a bírói utat jelenti). Továbbá csak a határozathozatalt követő hat hónapon belül van lehetőség a kérelem benyújtására. Olyan állam(ok) ellen nyújtható be, amely(ek)re nézve az Egyezmény kötelező, és amely a kérelmező véleménye szerint megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Szükséges, hogy a sérelmezett intézkedést vagy mulasztást az érintett állam(ok) valamely hatósága (pl. bíróság vagy közigazgatási szerv) tette, ill. követte el. Nincs lehetősége a Bíróságnak egyénekkel vagy magánintézményekkel szemben eljárnia.

A kérelem letölthető a Bíróság hivatalos oldaláról (http://www.echr.coe.int/Pages/home.aspx?p=applicants/forms&c). Megfogalmazható a Bíróság valamelyik hivatalos nyelvén (angolul vagy franciául), vagy valamely olyan állam hivatalos nyelvén, amelyik az Egyezményt elfogadta, így magyarul is. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia: a tények és a panaszok rövid összefoglalását; azoknak az Egyezményben foglalt jogoknak a megjelölését, amelyeket a kérelmező szerint megsértettek; a már igénybe vett jogorvoslatokat; az ügyben érintett valamennyi hatóság határozatainak másolatát, és a kérelmező, illetve képviselőjének az aláírását. Indokolt esetben lehetősége van a bírósághoz fordulónak azt kérvényezni az eljárás elején, hogy kilétét ne fedjék fel, erről a Bíróság Elnöke dönt. Ebben a szakaszban még nem, de a kérelemnek a Kormányhoz való megküldését követően kötelező a jogi képviselet.

A Bíróság először a kötelezően megkívánt elemek meglétét vizsgálja, ha ezeket nem találja megfelelőnek, akkor elfogadhatatlannak minősítik, az erről szóló határozat végleges, és ellene nincs helye jogorvoslatnak. Amennyiben a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítják, akkor a Bíróság arra ösztönzi a feleket, a kérelmezőt és az érintett államot, hogy jussanak békés megegyezésre. Ha megegyezés nem jön létre, a Bíróság érdemben vizsgálja az ügyet, azaz megállapítja, hogy megsértették-e az Egyezményt.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Az eljárás írásban zajlik és illetékmentes, de a kérelmezőnek saját költségeit viselnie kell (pl. ügyvédi díj, levelezéssel kapcsolatos költségek). A kérelem benyújtását követően jogsegély iránti kérelem terjeszthető elő, de erről csak az eljárás későbbi szakaszában döntenek.

Tekintettel a Bíróság előtt zajló ügyek nagy számára, akár egy év is eltelhet, amíg a Bíróság hozzákezd a kérelem vizsgálatához. Azon kérelmeket dolgozzák fel sürgősen, soron kívül, amelyek esetén a kérelmezőt azonnali fizikai veszély fenyegeti, és csak ebben az esetben van lehetőség kivételesen ideiglenes intézkedések megtételére.

Ha a Bíróság megállapítja, hogy jogsértés történt, „igazságos elégtételt” nyújthat a kérelmezőnek, azaz bizonyos károk megtérítéseként pénzösszeget ítélhet meg, és az alperesi államot a kérelmező költségeinek megtérítésére is kötelezheti. Ha a Bíróság azt állapítja meg, hogy nem történt jogsértés, a kérelmezőnek nem kell a sajátján felüli perköltséget, azaz az alperesi állam költségeit megfizetnie. Forrás.

FIGYELEM! Sokan jelezték, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki, valamint a "követed" gombnál állítsd be a "megjelenítés elsőként" opciót, hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!

[good_old_share]