MÉG MINDIG TITKOLJÁK A KORMÁNY-EBRD MEGÁLLAPODÁST.

[good_old_share]

Pontosabban szólva a Magyar kormány nem teszi elérhetővé a Magyar emberek számára Magyarországon, a Magyar nyelven olvasható szégyenletes paktumot, amely a Magyar emberek sorsát nagymértékben befolyásolja.

Mondhatjuk úgy is, hogy a lehető legnagyobb mértékben próbálnak arról gondoskodni, hogy minél kevesebb Magyar ismerhesse, és érthesse meg az Orbán-EBRD paktum tartalmát.

De vajon mit tartalmaz ez a megállapodás, és miért ennyire fontos az, hogy minél kevesebb Magyar olvashassa azt el?

A Hiteles Mozgalom már több alkalommal kérte az illetékeseket, hogy az Orbán-EBRD megállapodást tegyék elérhetővé Magyar nyelven, de minden alkalommal elutasították a kérésüket.

A Civil Kontroll weboldalán a paktum aláírása után szinte azonnal közöltük az index cikkét, amely tartalmazta a megállapodás kivonatát “DEVIZÁSOK” ITT A KORMÁNY ÉS A PÉNZVILÁG KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁS! címmel.

Most viszont a Hiteles Mozgalom is lefordította azt, mert ennyi idő után be kell látni, hogy a hatalom úgysem fogja megtenni. Alább olvashatod a paktum fordítását, de előtte a Hiteles Mozgalom gondolatait a paktum tartalmáról.

Úgy gondoltuk először, hogy valószínűleg valami tévedés történt akkor, amikor ezt a fontos dokumentumot csak angolul helyezték el a magyar kormány hivatalos honlapján. Azt gondoltuk, hogy feltehetőleg csak figyelmetlenség miatt nem található meg magyar nyelven.

Több alkalommal kértük, hogy ezt a megállapodást küldjék meg részünkre magyarul, kértük a Miniszterelnöki Kabinetirodától (2016. november 30-án, 2017.június 25-én) és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (2016. december 05-én, 2017. július 4-én) egyaránt.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda, megkeresésünkkel kapcsolatban minden alkalommal, tisztelettel tájékoztatott bennünket arról, hogy a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. §-a alapján a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokat érintő kérdések a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe tartoznak, ezért minden alkalommal azt javasolták, hogy kérésével forduljunk közvetlenül az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium, megkeresésünkkel kapcsolatban minden alkalommal, sajnálattal közölte, hogy az általunk keresett megállapodás kizárólag angol nyelven készült el. Arra kérdésre, hogy megtennék-e, ha szépen kérjük, hogy lefordítják szép Hazánk nyelvezetére, minduntalan azt válaszolták, hogy „Sajnálattal közöljük, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak nem áll módjában elkészíteni az Ön által kért fordítást.”

Miért gondoltuk azt, hogy ezt a megállapodást jó volna Magyar nyelven látni, miért is kezdünk el ehhez annyira ragaszkodni?

Azért, mert azt gondoljuk, hogy fontos információról van szó, nyilvánvaló kell, legyen mindenkinek, hogy a jelenlegi Magyar Kormány eladott minket (pontosabban a „deviza alapú” hitelezés kárainak teljes körű felszámolásának ügyét adta el) közvetlenül az Erste Bankban megvásárolt részesedéséért, közvetetten pedig a Magyar Bankszektor megkérdőjelezhetetlen támogatásáért.

Miközben a jelenlegi Magyar Kormány kettő (egy országgyűlési és egy önkormányzati) választást nyert meg a devizahiteleseknek tett ígéreteivel, addig a bankmentő törvényekkel lenyomta a károsultak torkán az „árfolyamkockázatot”. Azt az árfolyamkockázatot, amiről minden kormánytisztviselő elmondta már, hogy ezzel a károsultakat „gyakorlatilag megtévesztették és becsapták”[1]  és amelynek „egy részét mindenféleképpen a banknak kell állnia”. És tudjuk egyébként már azt is, hogy az árfolyam emelkedése valójában nem is kockázat, hanem ennek a csalárd terméknek alapvető – a Kúria által is ismert kamatparitáson alapuló – tulajdonsága.

Azért is fontosnak tartjuk ezt a megállapodást Magyar nyelven látni, mert azt gondoljuk, nyilvánvaló kell, legyen mindenkinek, hogy a jelenlegi Magyar Kormány egy nemzetközi szerződésben nyilvánította ki, hogy a devizahiteles ügyet lezártnak tekinti, hogy „a dolog el van intézve”, hogy kötelezi magát arra, hogy nem hoz olyan törvényt, amely az árfolyamkockázat viselését a bankok hátrányára áthelyezi. Tehát minden devizakárosultnak tudatában kell lennie annak, hogy amennyiben a Parlamenti választásokon nem változik meg a Parlament összetétele, ez ügyben, a törvényhozástól csak bankmentő törvényekre és Wellmanni jogértelmezésre, „kegyelemdöfésre” számíthat.

A Megállapodás szövege szerint ugyanis a „devizában denominált hitelek forintosításának szabályozásáról szóló, 2014. december 15-én kiadott, 2014-es LXXVII. törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy a bankszektorban elkerülendőek legyenek az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek”. Ez pedig azt jelenti, hogy

ad1) a bank csalása miatt,

ad2) a magyar felügyeleti szerv rendszerszintű mulasztása miatt,

ad3) a Magyar Kormány meghozott bankmentő törvényei miatt és

ad4) a szóban forgó (és már a Kormányt korlátozó) megállapodás miatt a 1) pontban kialakult kárérték a károsult részére inreverzibilis módon realizálódott. És ezt a Magyar Kormány tette – látszólag – visszafordíthatatlanná.

Azt javasoljuk, hogy kérjétek számon a Magyar Kormányt (egyéni levelekben, nyílt levelekben, képviselőjüknek intézett kérdésekben stb.), milyen társadalmi felhatalmazás alapján írt alá ilyen, a devizahitel károsultak egzisztenciális romba döntését elősegítő Megállapodást. Javasoljuk mindenkinek, támadják meg és követeljék a Megállapodás megszüntetését.

A paktum:

EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KORMÁNY ÉS AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK KÖZÖTT

EGYÜTTMŰKÖDÉS A MAGYARORSZÁGI BANKSZEKTOR ÉS A REÁLGAZDASÁGI SZEKTOR TÁMOGATÁSÁBAN

EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS (a továbbiakban: „Megállapodás”) a Magyar Kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank között (a továbbiakban: a „Bank”), a továbbiakban külön hivatkozva: „Fél” és együttesen hivatkozva, mint: „Felek”.

Mivel a Bank egy, nemzetközi közjog alapján, egy a létrehozásáról szóló 1990 május 29-i megállapodás értelmében létrehozott nemzetközi szervezet, módosításaként (a „Megállapodás”) Magyarország csatlakozott a Megállapodáshoz, a Bank tagjává vált 1992. június 10-én;

MIVEL a Felek egyetértenek abban, hogy egy stabil bankszektor adja kulcsfontosságú alapját a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedésnek,

MIVEL a Magyar Kormány arra törekszik, hogy megerősítse kapcsolatát a bankszektorral, annak érdekében, hogy elősegítsen egy stabil és kiszámítható makrogazdasági egyensúlyt támogató keretszabályozást,

MIVEL a Magyar Kormány nem szándékozik közvetlenül, vagy közvetett módon többségi tulajdonra szert tenni rendszerszinten fontos helyi bankokban – kivéve egy teljes bankrendszer stabilitását fenyegető esetben – és elkötelezett amellett, hogy a következő három évben átadja minden közvetlen-, vagy közvetett részesedését a magánszektornak, amelyet jelenleg birtokol helyi bankokban,

MIVEL a Felek együtt kívánnak működni különböző fejlesztési kezdeményezésekben a pénzügyi szektorban,

MIVEL ezzel összefüggésben a Felek meg kívánják határozni az átfogó elsőbbséget az együttműködésre a reálgazdaság támogatásában Magyarországon az elkövetkező években,

A Felek a következőkben állapodtak meg:

1. Szakasz – Intézkedések a Magyar pénzügyi szektor hatékonyságának növelésére

A felek úgy ítélik meg, hogy a magyar bankszektor hatékonyságának növelése érdekében egy sor intézkedést végrehajtása szükséges rövid és távon. Ezen intézkedéseket magában fogva, de nem kizárólagosan:

A banki adó korrekciója a 2016-2019- es időtartamra, a 2014 évi banki mérlegek alapján számolva, 2016-tól kezdődően 31 bázispontra, 2017-től 2018 végére 21 bázispontra csökken. A 2019-es évtől a bankadó mértéke az EU-ban uralkodó normáknak megfelelőszinten kell lennie.

Ennek érdekében a Magyar Kormány 2015 júniusára megteszi a szükséges lépéseket a jogszabály-előkészítésre és a törvényhozói testület felé történő benyújtására.

(b) A devizában denominált (a szerk. megj.: „devizaalapú” hitelek) forintosításának szabályozásáról szóló, 2014. december 15-én kiadott, 2014-es LXXVII. törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy a bankszektorban elkerülendőek legyenek az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek.

(c) Biztosítani kell, hogy a bankok nemteljesítő hitelportfóliójának leépítésére irányuló kezdeményezésék a nemzetközi legjobb gyakorlatot tükrözzék, különös tekintettel ezen programok átlátható és piaci alapú működésére. Továbbá a jövőbeni zálogjog érvényesítések (a szerk. megj.: ingatlanárverések) és kilakoltatások további korlátozásától tartózkodni kell. A már létező, a bajba jutott hitelesek ingatlanjainak megvásárlására vonatkozó már létező programot ki kell bővíteni és a jogosultsági feltételeket pedig lazítani kell.

(d) Jelzés a piacnak és a közvéleménynek, hogy a banki ügyfelek magáncsődjére és visszamenőleges hatályú felmondási jogaikra vonatkozóan nem kerül új törvény, vagy jogszabály elrendelésre a Magyar Bankszövetséggel való megfelelő konzultáció és annak támogatása nélkül.

(e) A hatályos EU-jogszabályok szerinti, Magyarországi kötelezettségek sérelme nélkül a Magyar Kormány tartózkodik olyan új törvények, vagy intézkedések bevezetésétől, amelyek negatív hatással lehetnek a bankszektor profitabilitására – azokon kívül, amelyekre a Magyar Kormány az Európai Uniós tagságából fakadó kötelezet, valamint

(f) Biztosítani kell a fair versenyt és az egyenlő bánásmódot a magyar piacon minden aktív pénzügyi intézmény részére – méretétől vagy tulajdonosi nemzetiségtől függetlenül, összhangban az Európai Unió egységes piaci szabályaival és a szabad és tisztességes verseny elveivel.

2. Szakasz – Közös működési prioritások

A Felek együttműködnek a közös működési prioritások azonosításában, amelyeket az EBRD

Magyarországon támogatna, az új EBRD Magyarországi Országsratégiája Igazgatótanácsának jóváhagyásával, amely tartalmazná a Felek által azonosított prioritásokat. A pénzügyi szektorban az EBRD támogatni fogja a bizalom megerősítését és újjáépítését, összhangban a Magyar Kormány erőfeszítéseivel, a bankszektor működési környezetének javítása érdekében.

EBRD fellépései között szerepelhet: (i) Az NPL (a szerk: non-performing loan – nem teljesítő hitelek) hitelállomány szanálásának elősegítése (szabályozási konzultáció és befektetés), (ii) eszköz- és adósság-tranzakció a szektor további konszolidációjának támogatása érdekében, (iii)

a kkv- és nagyvállalati hitelezést segítő eszközök biztosítása.

Az EBRD – a magyarországi ország stratégiájával összhangban – növelné a hitelezési aktivitását a szélesebb értelemben vett magyar gazdaságban, és az ehhez szükséges forrásokat rendelkezésre fogja bocsátani.

3. Szakasz – A nyilvánosság tájékoztatása

A Felek a pénzügyi szektor fejlesztéséért és erősítéséért kinyilvánítják jelen Megállapodás szerinti együttműködésüket. Ennek érdekében a Felek a Megállapodás aláírására egy közös eseményt szerveznek.

4. Szakasz – Kapcsolattartás

Bármely jelen Megállapodással kapcsolatban adott tájékoztatás és egyéb közleményt a következő kapcsolattartókhoz – vagy egyéb címre – kell intézni, vagy olyan egyéb címre, amelyet bármely Fél a másik félnek küldött értesítéssel jelöl meg:

5. Szakasz – Záró rendelkezések

Ne maradj le semmiről! Kattints ide és iratkozz fel a hírlevelekre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Ezen Megállapodás tükrözi a Felek nézeteit és szándékait, hogy nem kizárólagos alapon működjenek együtt, jóhiszeműen, de bármiféle törvényi kötelezettség keletkezése nélkül, az alkalmazandó jog alapján, vagy bármelyikük felelősségének keletkezése nélkül.

Harmadik fél sem szerezhet jogi előnyöket ezen Megállapodásból.

A felek megegyeznek abban, hogy ezen Megállapodás egyik rendelkezése sem tekinthető illetve értelmezhető valamelyik Fél – ezen Megállapodásban szereplő vagy abból következő bármely tevékenység vagy projekt egészének vagy valamely részének finanszírozására vonatkozó – ajánlatának, ígéretének vagy kötelezettségvállalásának és bármely projekt

és/vagy tevékenység EBRD-általi finanszírozása – előírás szerint – az EBRD irányító testületeinek jóváhagyásától, valamint belső előírásaitól és eljárásrendjétől függ.

Abban az esetben, ha erre lehetőség nyílik, a Feleknek minden tevékenységre és projektre külön egyedi intézkedésben kell megállapodni. A felek mindegyike a jelen Megállapodás végrehajtásából eredő költségeket maga viseli, hacsak vonatkozó, külön megállapodások másként nem rendelkeznek.

A jelen Megállapodás egyetlen rendelkezése sem korlátozza a Felek azon jogát, hogy a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységekkel, projektekkel vagy együttműködési területekkel kapcsolatos megállapodásokat vagy egyezményeket kössön más felekkel.

A Felek rendszeresen, de hat hónaponként legalább egy alkalommal találkoznak, hogy felülvizsgálják és megvitassák jelen Megállapodás végrehajtását, értékeljék a fentiekben meghatározott célkitűzések elérését, és amennyiben szükséges, fontolóra vegyék az elengedhetetlen kiigazításokat.

A jelen Megállapodásban semmi sem minősül, értelmezhető, úgy, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot létrehozó megállapodás, a nemzetközi egyezmények vagy az alkalmazandó jogszabályok értelmében a Bank számára biztosított kiváltságok, mentességek és felmentések, lemondásának vagy más módosításának.

Ezen Egyetértési Megállapodás bármely rendelkezésének értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő, vagy azzal kapcsolatban felmerülő bármely vitás kérdést a Felek békésen, konzultáció útján rendezik.

Jelen Megállapodás az utolsó fél által aláírt napon lép hatályba és mindaddig hatályban marad, amíg bármelyik Fél írásban értesíti a másik felet arról, hogy szándékában áll ezt a Megállapodást megszüntetni. Ebben az esetben ez a Megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvételét követően megszűnik, kivéve, ha az értesítés másként nem rendelkezik.

A Megállapodás a Felek kölcsönös írásos beleegyezésével módosítható.

A FENTIEK HITELÉÜL a Felek képviseletére jogosultjain keresztül eljárva, jelen Egyetértési Megállapodást négy eredeti példányban angol nyelven írták alá.

A MAGYAR KORMÁNY RÉSZÉRŐL: Név: Orbán Viktor Titulus: Miniszterelnök Dátum: 2015. February 9.

EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK RÉSZÉRŐL: Név: Sir Suma Chakrabarti

Titulus: Elnök Dátum: 2015. February 9.

[good_old_share]