Tisztelt Csizmadia úr!
A sajtó szerint a CÖF a civil szervezetek nevében a Bankszövetséggel folytat tárgyalást.Ismeretes, hogy a CÖF korábban nem foglalkozott a devizahitelek problémakörével. Nem tudom ki készítette fel a tárgyaló delegációt a jelenlegi tárgyalásokra. Segítségképen azonban szeretnék néhány jelentős elemet kiemelni, ami a Bankszövetség és a CÖF, illetve a Kormány közötti aszimmetriát csökkentheti.
A pénzintézetek jelentős szerződésállománya semmis, vagy legalább a deviza alkalmazása miatt részlegesen semmis.
Néhány példa:
· Az OTP Bank Nyrt az aktuális árfolyamot a honlapon közli. A honlapon azonban több, eltérő verziószámú árfolyam van. Arra viszont nincs utalás, melyik verzió a mérvadó. A Ptk. „meghatározott” összeget ír elő a kölcsön összegének meghatározására, ami az eltérő árfolyam miatt nem állapítható meg.
· A jelzálogbanki törvény szerint jelzálogbankok devizaügyleteket nem folytathatnak. Erre már az UniCredit Bank Hungary Zrt rájött és megszüntette a Jelzálogbankot, amivel természetesen nem oldotta meg a problémát. Az OTP Jelzálogbank Zrt hasonló helyzetben van. Az összes szerződés részlegesen semmis.
· Az OTP lízingtársasága, a Merkantil Bank Zrt olyan lízingfeltételt alakított ki, hogy az árfolyam emelkedést a tőketartozáshoz írja hozzá. Ezzel a megoldással a szerződés kifizethetetlenné válik. (25 éves korában vásárolt egy gépkocsit egy fiatalember. 65 éves korában még mindig lesz tartozása, igaz, ekkor már oldtimer a gépkocsija.) A LOMBARD Lízing Zrt szerződése hasonló. Sorozatban ítélik meg a semmiséget.
Véletlen, hogy Csányi úr eladta OTP részvényeit, amikor szerződéseinek többsége semmis, vagy részlegesen semmis?
· Az AXA Bank aláírásának törvénytelensége miatt sorozatban erénytelenítik szerződéseket. Ez a jobbik. Hiszen a szerződések elemzése azt mutatja, hogy alig van benne olyan pont, ami törvényes. Hasonlóan tele van jogsértéssel az MKB Bank Nyrt szerződése is.
· A Porsche Bank Zrt szerződése eltér az általános szerződési feltételektől, és mindkettő eltér a honlap megfogalmazásától. Átvéve a Svájci Nemzeti Bank szerepét maga határozza meg a svájci frank kamatát. Kétséges a törvényessége.
· A CIB Lízing Zrt szerződéseiből kimaradt a THM értéke, amely miatt semmisek.
· A CIB Bank Zrt tevékenysége erősen kétséges. A szerződések sorozatát kötötte meg kölcsönszerződés nélkül, így alapvető feltételeket nem határozott meg.
A pénzintézetek felsorolása nem teljes. De nem csak pénzintézeti oldalról lehet a helyzetet elemezni.
· A svájci frank alapú szerződéseket az alacsony kamat miatt kötötték meg a kölcsönfelvevők. A svájci franknak két sajátossága van: az árfolyam és a kamat. Az árfolyam emelkedését minden pénzintézet egységesen alkalmazta. A kamat vonatozásában azonban nem a svájci frank kamatát vették alapul. Ahol utaltak erre, ott sem tartották be.
· Egyetlen magyar bank sem tette közzé a svájci frank kamatát (Pl. a Svájci Nemzeti Bank referenciakamat, vagy a LIBOR értékét.), holott a kölcsönfelvételek idején a bankokban osztogatott PSZÁF tájékoztató éppen a svájci kamat változására hívta fel a figyelmet. Ez arra vezethető vissza, hogy egyes pénzintézetek valótlan báziskamatot alkalmaznak, és így jogtalan haszonra tesznek szert.
· Súlyosabb hiba, hogy a bankok jelentős része a kamatemelés indokaként általános piaci feltételeket határozott meg. (Pl. a pénzpiac változása) Nincs jelezve az egyes hatások bázisértéke és a változás ügyleti kamatra gyakorolt hatása sem. Tehát eleve semmis a kamatemelés. De ez a kamatemelési mód tagadja a szerződés svájci frank indexálását. Így vagy az árfolyamot is el kell hagyni, vagy a Svájci Nemzeti Bank kamatát alkalmazni.
Összefoglalva még nem találkoztam olyan banki gyakorlattal, ahol a kamatemelés törvényes lett volna.
· A kamat értékének látszatbeli csökkentése érdekében egyes bankok kitalálták a kezelési költség fogalmát. Kezelési költséget a hitelpiaci törvény nem ismeri. A kölcsönnel kapcsolatos összes költségeket a kamat tartalmazza. A kezelési költség a megtévesztő jellege miatt semmis.
· Számos bank alkalmaz olyan költségeket, amelyek a kamat részét képezik. Így ezzel duplán érvényesítenek költséget. Ilyenek például: folyósítási jutalék, szerződéskötési díj, stb. Ezek természetesen a dupla költségérvényesítés miatt érvénytelenek.
· Az árfolyamrés csaknem minden szerződés megfogalmazásából kimaradt, ami miatt a szerződés érvénytelenségét a KÚRIA már kimondta.
· Az árfolyamrés összegét a pénzintézetek többsége nem vette figyelembe a THM számításánál, amely miatt a szerződések többsége semmis.
· Emberek ezreinek házát viszik el elszámolás és a tartozás elismertetése nélkül, holott ezt törvény írja elő. A bankokra, közjegyzőkre nem vonatkoznak a törvények?
· A bankok könyvelésébe csak elismert követelést lehetne bejegyezni. Nem vonatkozik a számviteli törvény a bankokra?
A felsorolás nem teljes körű. Azt azonban jól bizonyítja, hogy a pénzintézetek komoly bajban vannak, hiszen mind többen perelnek, és a jól megfogalmazott kereset esetében a pénzintézeti elmarasztalás elkerülhetetlen.
A sorozatos törvénytelenség miatt a bíróságokra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Már ma is érezni, hogy a bírók indokolatlanul elhalasztják a tárgyalásokat, nem mernek ítéletet hozni. Sőt egyre gyakoribb a keresetek törvénytelen elutasítása, illetve az egyes törvények írott
értelmétől eltérő ítéletek születnek.
Sajnos már most is lehet hallani olyan nyilatkozatokat, hogy a Kormány és a bankok közötti tárgyalások eredményeként a devizaalapú kölcsönök perlését meg akarnák tiltani.
Megítélésem szerint egy jogállamban a törvénysértések megszüntetésének nem az a módja, hogy az alapvető emberi jogot korlátozzák.
Az emberek számára érthetetlen, hogy ha Csehországban meg tudták a devizakölcsönzést tiltani, nálunk ez miért nem lehetséges? Az emberek azt sem értik, hogy ha Horvátországban bírósági úton ki tudták mondani a devizakölcsönök érvénytelenségét, a fenti tömeges érv mellett Magyarországon miért nem valósítható meg? Hogyan lehetséges, hogy Magyarországon a szakmai érvek teljesen háttérbe szoruljanak? Az is érthetetlen, hogy miért
a banki érdekekre hivatkoznak a Kormány emberei, mikor Európában megállapított bankári jövedelmek között 8 magyar bank vezetője tartozik az élvonalba, az évi egymillió eurós jövedelemmel. A bankszakmában pedig a pénzt a teljesítmény alapján fizetik.
Megítélésem szerint a bankok rendelkeznek azzal az információval, amivel a Kormány nem rendelkezik. Az aszimmetria pedig csak felkészüléssel kerülhető el. Emiatt készítettem el ez a gondolatébresztő anyagot.
Budapest, 2013. augusztus 24.
Makkos Albert
közgazdász
Kapcsolódó cikk: Makkos Albert AZ ELEMZÉS – ISMÉT BANKMENTÉS ??
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
