KÖZVETLEN NEMZETBIZTONSÁGI VESZÉLY – OTTHONVÉDELMI TANÁCS

„devizahitelezés” Tatár József – Összefoglaló

[cn-social-icon]

2008 novemberétől, a válság oldalvizén a bankok Magyarországon egyre gátlástalanabb eszközökkel, gigantikus csalássorozatba kezdtek, amelynek alapja a deviza elszámolású forintkölcsön volt.

A pénzügyileg felkészületlen, érdekvédelemben gyenge magyar társadalmat a bankok a deviza elszámolású forinthitelekkel pénzügyileg aláaknázták, amihez asszisztált az állami intézményrendszer, kiemelten a mindenkori törvényhozás, az igazságszolgáltatás, az MNB, a közjegyzők, a követeléskezelői és végrehajtó rendszerek.

Nem csoda tehát, hogy a deviza elszámolású forint kölcsön mára nemzeti tragédiává terebélyesedett.

Nemzeti tragédia, mert a magyar állam mind a mai napig nem tudja, vagy nem akarja képviselni állampolgárai érdekeit egy tízezer milliárdos nagyságrendű csalással elkövetőivel szemben. Sőt. A károsultak kirekesztésével sorra olyan kétoldalú paktumokat köt a pénzintézetekkel, amely az államnak, az adófizetőknek veszteséget, a bankoknak amnesztiát és további extra nyereséget, a károsultaknak pedig további – immár törvény keretek között szabályozott – vagyonvesztést jelent.

A legutóbbi paktum – a törvényi forintosítás – eredménye, hogy ismét csak kormányzati segédlettel a szintetikus deviza elszámolású kölcsönt devizaforrású forint hitellé alakították át, mégpedig a bank által meghatározott tartozástöbblettel az adósok terhére. Vagyis a törvényi forintosítás nem más, mint a szintetikus deviza-hitel csalás törvényalkotási segédlettel való legalizálása, amely évekre, évtizedekre fenntartja több százezer károsult számára az örökölhető adósrabszolgaságot.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Hetek óta elszámolás címszóval – a bankok senki által nem szignált – elszámolásnak nevezett adathalmazzal próbálják elterelni a figyelmet a csalás tényéről és mértékéről.

Az adathalmaz a megkárosított emberek többsége számára érthetetlen, követhetetlen és ellenőrizhetetlen, a tájékozottabbak viszont látják, hogy a forintosított törlesztő részletek előbb vagy utóbb ugyanúgy változnak majd mint előtte, a kamatnak pedig most sincs valódi felső határa.

A törvényi forintosítás lényege, hogy a bankok a bűncselekménnyel szerzett pénz töredékét, – mintegy 1000 milliárd forintot- visszafizetnek a becsapott adósoknak, ezért cserébe az állam törvényekkel tartja életben az érvénytelen és tisztességtelen szerződéseket, amiért cserébe a bankok finanszírozzák, ezzel stabilizálják a választók többségének bizalmát elvesztett politikai rendszert.

A forintosítással a lényeg tehát nem változott. Ez a megoldás a bizonytalan származású, lejárt szavatosságú, fogyaszthatatlan élelmiszer újracsomagolásának, kormányzati és pénzügyi megfelelője.

A szintetikus deviza elszámolású forintkölcsön szó szerint megakasztotta a társadalom egészséges fejlődését, vagyonának jelentős részét felemésztette, kis és középvállalkozók tízezreit tette tönkre, aminek következtében több százezer munkahely szűnt meg, és a munkanélküliség, párosulva az eladósodással a családalapítás előtt álló fiatalok százezrei űzte külföldre.

A szintetikus deviza elszámolású forintkölcsönből eredő válsághelyzet mára lerombolta a pénzügyi és állami és politikai intézményekkel szembeni bizalmat, egyre növekvő társadalmi feszültséget generál.

A következő lépés a végrehajtási rendszer átalakítása.

Az évek óta tartó égbe kiáltó botrányok nyomán – érdekes módon csak a tavaly év végén – az igazságügyi miniszter miniszteri biztost nevezett ki a kamara élére, azzal indokolva döntését, hogy sok panasz érkezik a végrehajtásokkal kapcsolatban, és a rendszer nem úgy működik, ahogy kellene. (!) Az átvilágítás eredményeként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt feljelentést is tett a tárca, majd nyomozás is indult az ügyben.

Ezt követően április 27-én bejelentik, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara jogutódlással átalakul, létrejön a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar. A végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat a jövőben a Kar Hivatala látja el.

Közleményében az Igazságügyi Minisztérium úgy fogalmaz, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994-es törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. …Szükségessé vált "az átlátható, tisztességes, hatékony és az adósok emberi méltóságát figyelembe vevő végrehajtás szabályrendszerének megerősítése".

Új végrehajtási rendszer tehát idén szeptemberben indul, szeptember 15-ével véget ér a kilakoltatási moratórium, és közel 160.000 azoknak a családoknak a száma, akik elveszíthetik az ingatlanukat.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nél viszont egyre nőnek a rendelkezésre álló források, hogy minél több lakást fel tudjon vásárolni a szervezet, illetve nagy az igyekezet, hogy a családi csődvédelemről szóló jogszabályt a parlament minél hamarabb keresztül akarja vinni, aminek alkalmazásával állami pénzügyi kontroll alá helyezhetőek a becsapott adósok jelentős része az elszámolás és forintosítás szakasz befejeztével.

Az MNB nemrégiben publikált legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentésében az áll, hogy a fedezetlen hitelek tisztítási rátája (mérlegből való eltüntetése) 30-40 százalék között mozgott az utóbbi években, a jelzáloggal fedezett hiteleknél viszont csak 10 százalék, mert hitelek eladását a zálogjog nehéz érvényesíthetősége és a megfelelő felvevőpiac hiánya is gátolja, így a probléma kezeléséhez ismét törvényi beavatkozás fog következni..

A pénzügyi intézmények 2013-ban és 2014-ben összesen 15 ezer ingatlant adtak el, amelynek több mint 75 százalékát a NET Zrt. vásárolta fel. Ez csaknem 80 milliárd forintnyi bruttó jelzáloghitel átvételét és leírását jelenti.

A cég a fedezeti lakóingatlanokat területi elhelyezkedésük alapján előre meghatározott diszkonttal veszi át, konkrétan a hitelbiztosítéki értékhez képest Budapesten és a megyei jogú városokban 55 százalék, a többi városban 50 százalék, a községekben pedig 35 százalék volt.

Az ingatlan eladásakor az adóst nem lakoltatják ki, hanem bérleti díj ellenében tovább használhatja azt az ingatlant, amiért előzőleg milliókat kifizetett, és végeredményben a banki csalás okán veszített el. 
Egy MNB-s dokumentum szerint az eszközkezelő, a jelenlegi tervek szerint összesen 35 ezer fedezeti lakóingatlan átvételére van felkészítve, de a program kibővítését már most 50.000 ingatlan átvételére tervezik.

Ezzel létre is jön az az állami bérlakás program, amelyben a bérlők döntő hányadát a saját lakásukat elvesztett milliókat bukó, hitelkárosultak teszik ki, az ingatlanok az állam tulajdonba kerültek, azzal ők gazdálkodnak, miközben az ellehetetlenített családok jövedelmi lehetőségei továbbra is erősen korlátozottak, vagyonuk a bankokat és az államot gyarapítja, ráadásul kineveznek melléjük egy állami pénzügyi gyámot, amely beosztja a jövedelmüket.

A magyar társadalom számára továbbra is elviselhetetlen terhet jelentő kérdés megoldását csak elkötelezett szakértők, érdekvédők, aktivisták közös erőfeszítésével lehet megoldani.

Tatár József [cn-social-icon]