Dr Róna Péter levele dr Wellmann György számára:
Feljegyzés Dr. Wellmann György számára
Tisztelt Dr. Wellmann!
A Kúria jogegységi határozata két, nézetem szerint hibás feltételezésre épít:
(i) a szerződő feleknek egyaránt szabad szerződéskötési joguk van; és
(ii) a Ptk. felülírhatja a Hitelintézeti törvényt.
E két feltételezés alapján a Kúria a deviza alapú hitelszerződések jogszerűségét a Hitelintézeti törvény teljes mellőzésével állapítja meg. A
Hitelintézeti törvény figyelmen kívül hagyása, illetve annak felülírása a Ptk. alapján azzal a súlyos következménnyel jár, hogy a hitelintézetek ésszerű prudenciális szabályozása elveszíti az ahhoz szükséges alapot.
A felek nem rendelkeznek egyenrangú szerződéskötési szabadsággal, mert a az egyik fél a hitelintézet, mint speciális jogi személy, csak azokkal a jogokkal rendelkezhet, amelyekkel a Hitelintézeti törvény a hitelintézetet felruházza. Ha más szabályok, és törvények bevonásával a hitelintézet jogosítványait bővíteni vagy módosítani lehet az eredmény az, hogy a hitelintézetek szabályozásának lehetősége megbomlik. Márpedig a Kúria jogegységi határozata – azzal, hogy a szerződések jogszerűségét a Hitelintézeti törvény figyelembe vétele nélkül állapította meg – ezt a helyzetet idézte elő.
A hitelintézeti törvény a bankokat csak arra jogosítja fel, hogy szerződés alapján kölcsönt nyújtsanak ügyfeleiknek. A szerződés alapján nyújtott kölcsönt a Ptk. 523§ cikke határozza meg, amitől, nézetem szerint nem lehet eltérni nem azért, mert az kogens lenne, hanem azért, mert a Hitelintézeti törvény csak a Ptk. 523§ cikkében meghatározott kölcsön nyújtást engedélyezi a bankok számára. A tartozásokról szóló Ptk. 231§ és az ahhoz kapcsolódó kiróvó/leróvó elmélet nem releváns, mert a Hitelintézeti törvény nem tartozások, hanem kölcsönszerződések létrehozatalára jogosítja a bankokat. Másképp fogalmazva, a Ptk. 231§ cikke és a kiróvó/leróvó elmélet nem alkalmazható, ha a hitelező egy hiteintézet. Ez az eredmény egyébként teljes mértékben megfelel a pénzügyi stabilitás követelményének. Mint ahogy azt láttuk, a kiróvó/leróvó elmélet alkalmazása a kezelhetetlen instabilitáshoz, továbbá a Hitelintézeti törvény 78§ cikkének automatikus megszegéséhez vezetett.
Az Önök értelmezése alapján a bank jogszerűen létre hozhat egy olyan szerződést, amely nem csak egyedi esetekben, hanem minden esetben megszegi a Hitelintézeti törvény 78§ cikkét. Mivel az adós csak forint forrással rendelkezik, és mivel nem lehet megállapítani, hogy a szerződés teljesítésére hány forintra lesz szükség, a 78§ cikkben előírt prudenciális követelménynek a hitelintézet értelemszerűen nem tud eleget tenni. (ezért neveztem korábban a deviza alapú kölcsönöket „hibás terméknek”.)
Nézetem szerint a polgári jog általános szabályai csak akkor vonatkoztathatóak a hitelintézetekre, ha azok valamelyikére a Hitelintézeti törvény lehetőséget ad, Jelen esetben a Hitelintézeti törvény nem csak nem ad erre lehetőséget, hanem egyenesen tiltja az Önök által felépített értelmezést. A Hitelintézeti törvény, azzal, hogy engedélyezi a kölcsön nyújtást szerződés alapján a Ptk. 523§ cikkére, és kizárólag erre a cikkre utal, hiszen csak ebben a cikkben található a szerződés alapján történt kölcsön nyújtás fogalma. Ha ezt a cikket a Ptk. 231§ segítségével átértelmezzük, mint ahogy azt Önök tették, az 523§ kiürül, elveszti tartalmát, a hitelintézet pedig jogosulttá válik bármiféle szerződés megkötésére, annak ellenére, hogy a Hitelintézeti törvény kifejezett szándéka ennek az ellenkezője.
Összességében tehát a Kúria kivette a talajt a Hitelintézeti törvény alól, csorbítva ezzel a hitelintézetek felelős szabályozásának lehetőségét.
Tisztelettel,
Róna Péter
A Magyar Nemzeti Bank
Felügyelő Bizottságának tagja
Ezt mondom immár közel hat éve. A deviza alapú hitelezés védelmezői erre azt válaszolják, hogy a kölcsön összege meghatározott, mert az svájci frankban meg van határozva. De ebben az esetben a bank nem teljesítette a hitelintézeti törvény 78§ cikkét, ami a bankot a visszafizetéshez szükséges fedezet megállapítására kötelezi, hiszen az adósnak csak forint forrása van, és ezért nem lehet tudni, hogy a svájci frank visszafizetéséhez forint forrásának mekkora hányadára lesz szükség. Márpedig, ha ezt nem lehet tudni, hogyan lehet megállapíani, hogy az elégséges lesz-e vagy sem.
A kérdéssel kapcsolatban feljegyzést küldtem Dr. Wellmann Györgynek, amit itt mellékelek. Dr. Wellmann erre azt válaszolta, hogy, mivel a Kúria a döntését egy 39 tagú bizottság véleményére alapozta, ő nincs abban a helyzetben, hogy álláspontomra érdemi választ adjon.
Üdvözlettel,
Róna Péter
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
