(LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK AZ OLDAL ALJÁN!)

Julius 7-i, mellékletben olvasható iratomat azzal zártam, hogy már másnap hajnalra befejezem mindazt a tájékoztatást, amit illik tudni minden adósnak ahhoz, hogy a július 4-i Kúriai döntést figyelembe véve törvényes és alapos indokkal a bankokkal szemben igényét devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatosan javaslatom alapján bíróság előtt érvényesítsen, ellenben közbeszólt postás.  

A hét minden napján hozta a bíróságoktól azt a megszokott 30-40 bírósági felhívást, melyek teljesítésének elmulasztása esetén nincs pardon.

Így lett az egy napból egy hét, és most folytassuk ott, ahol legutóbb abbahagytuk.

—————————

Megismételve a már leírtakat, tehát a mellékletben szintén látható sablon keresetlevéllel javasoltam eddigiekben a kölcsönszerződésekbe foglalt, bankok számára egyoldalú szerződésmódosítási lehetőséget biztosító szerződési feltétel érvénytelenségét kértem megállapítani a Ptk. 209. és 209/A §-ok alapján, figyelembe véve a Kúriai 2/2012.(XII.10.) PK Vélemény rendelkezéseit.

Sok minden előnye van ennek a fajta peres eljárásnak – gyors, olcsó, egyszerű és a bankok további fosztogatását akadályozza – de vannak hátrányai is. Elsősorban az, hogy az általam már sok száz esetben megindított peres eljárások végén nem lehet tudni egyetlen adósnak sem azt, hogy az érvénytelenített szerződési feltételek után miként alakultak-alakulnak adósoknak a törvény alapján megállapítható kötelezettségei.

Ennek a hátránynak megoldásához nyújtott segítséget a július 4-én kihirdetett Kúriai ítélet rendelkező része:

 A Kúria a jogerős közbenső ítéletet azzal tartja fenn hatályában, hogy a felek között 2006. november 14-én létrejött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy a szerződés részét képező devizavételi és –eladási árfolyam közötti eltérés, mint költség 1% (deviza-középárfolyamtól +/-0,5%).

Hiszen a jogerős közbenső ítélet – Fővárosi Törvényszék által hozott – megállapította a kölcsönszerződés érvénytelenségét azért, mert költségként nem tartalmazza az 1996. évi CXII. tv. 213. § 1. bek. c. pontja szerint meghatározandó árfolyamrést mint adóst terhelő költséget, és mivel a Kúriának fenti ítéleti rendelkezése ezt a törvényszéki ítéletet fenntartotta, a bíróságok által vizsgált egyedi szerződés immár nem vitathatóan semmis.

Sajnos ebből a Kúriai ítéleti rendelkezésből a többi szerződésre vonatkozóan az is megállapítható, hogy az ügyészség, minisztériumok, PSZÁF, mint közérdekű peres eljárások megindítására törvényerejű rendeletnél fogja jogosult szervezetek kutyába sem veszik az Európa Bíróság által hozott ítéletekben meghatározott kötelezettségüket, ők köszönik szépen, de feladatuk elhanyagolásával is kifejezik azt a szándékukat, hogy márpedig a törvénytelenül, erkölcstelenül tevékenykedő bankok érdekének megfelelően akár a több millió magyar állampolgár tönkretételéhez hallgatásukkal hozzájárulnak. Márpedig ők közérdekű pereket nem indítanak.

Ellenben nehezen képzelhető el ezek után mégis az, hogy bármelyik adós ugyanolyan ténybeli és jogi alap alapból kiindulva, mint amilyennek alapján a Kúria döntött, a saját szerződésének semmisségét ne kérelmezhesse…

Ennek a ténynek a felismerése tette lehetővé számomra azt, hogy a fentiek szerinti hátrányait az eddigiekben már folyamatba tett, illetve jövőben meginduló peres eljárásokban kiküszöböljem ahhoz hasonló módon, ahogy a Kúria a július 4-i ítéletében az egyébként semmisnek nyilvánított kölcsönszerződésnek Ptk. 237. § 2. bek-e szerinti érvényessé nyilvánítása során kiküszöbölte az érvénytelenség okát.

         Számomra tökéletes a Kúriai döntés által lehetővé vált, semmis szerződést érvényessé tevő megoldás.

Ugyanis mindig tartottam attól, hogy a szerződés semmiségének megállapítása esetén azt ezt megállapító ítélet meghozataláig hatályossá nyilvánítás folytán az 1/2010. PK Vélemény rendelkezéseit figyelembe véve az adósok olyan hátrányt szenvedhetnek el az érvénytelenség jogkövetkezménye eredményeként alkalmazandó tartozás forintossá tétele során, hogy attól koldulnak.

A július 4-i Kúriai ítéletet figyelembe véve szerintem eljött az ideje annak, hogy az általam javasolt eddigi peres eljárások hátrányait kiküszöböljem és végleges, teljeskörü vizsgálat alapján hozandó bírósági ítélettel végre egy érvényessé tett törvényes és tisztességes feltételekkel rendelkező kölcsönszerződés alapján teljesíthessenek úgy az adósok a jövőben, hogy közben a tőlük a bankok által eddig kikényszerített többletfizetések is elszámolásra kerüljenek.

Természetesen ez az eljárás már jóval bonyolultabb mint az általam javasolt korábbi, de miután a nagy összegű perköltség réme már kevésbé fenyegeti az adóst – a Kúriai döntés után alappal biz hatunk a semmisség megállapításában más bíróság előtt is – ezt a lehetőséget szerintem most nem hagyhatjuk ki. Még mielőtt a bankok és hozzájuk dörgölődő közhatalommal rendelkező és egyéb szervezetek és hitvány emberek újabb nyakatekert, árfolyamgáthoz hasonló módszerekkel ezt a lehetőséget akadályozni próbálják.

————————

         A fentiek szerinti bírósági eljárással kapcsolatosan a következő tájékoztatást teszem:

         1./ A mellékletben látható, eddigiekben alkalmazott egyszerű keresetlevéllel indul meg jövőben is az új peres eljárás. Azért, mert a pertárgy érték határozatlansága miatt 600.000.-Ft. pertárgy értéket figyelembe véve mindösszesen 36.000.-Ft. eljárási illeték lerovása mellett gyorsan indulhat az eljárás, nem látom indokoltnak minden esetben azt, hogy az ügynek nagy jelentőségére, valamint a kölcsön összeg 6 %-a illeték elkerülése mellett ragaszkodjunk olyan költségmentességi, vagy illeték feljegyzési kedvezményhez, melynek elbírálása során az adósokkal szemben nem mindenkor elfogulatlan bíróság hosszú hónapokon keresztül szereztessen be iratokat a kérelem teljes elutasításáig.

         2./ Ellenben az 1. pont szerinti egyszerű keresetlevél alapján kitűzendő első tárgyalásra már természetesen előterjesztem azt a keresetváltoztatási periratot, melyben pontosan megjelölöm azokat a kereseti kérelmeket, melyekkel az alábbi perbeli célokat el kívánom érni:

megállapítani a korábbi keresetlevelem szerinti egyoldalú szerződésmódosítási szerződési feltétel érvénytelenségét,

megállapítani a szerződés semmiségét az árfolyamrésnek szerződésben történő pontos meghatározása okából,

érvényessé tenni a Ptk. 237. § 2. bek-e alkalmazásával a semmis szerződés és a szerződésben lévő semmis szerződési feltételek miatti érvénytelen szerződési feltételeket,

kötelezni az érvényessé nyilvánításnak szerződés megkötésére visszamenőleges hatályú megállapítása folytán alperest az adós által eddig kifizetett, ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítésére.

Annak oka, hogy várok az első tárgyalásig a Kúriai döntés alapján remélt lehetőségek érvényesítésével az, hogy az adósokkal nem mindig elfogulatlan bírónak nem akarok lehetőséget adni ahhoz, hogy valamennyi kereseti kérelemmel kapcsolatosan gondolkozhasson azon, hogy milyen hiánypótlási lehetőségeket találjon ahhoz, hogy minél később, vagy soha ne kelljen az ügyet tárgyalnia.

Természetesen módja van az első tárgyaláson előterjesztett keresetváltozás után is hiánypótlásra a bírónak, de a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál ítélkező Dr. Tóth Gyula bíró módszeréhez hasonló idézés kibocsátása nélküli elutasítási lehetőség már nem jöhet szóba az esetben az eljárásban.

         3./ A keresetváltozással kérelmezett, Kúriai döntésnek megfelelő szerződés semmiségét kérelmező kereseti kérelemre tekintettel a pertárgy értéke követi a felvett kölcsön összegét, és költségmentességi vagy illeték feljegyzési kedvezmény nélkül ki kellene egészíteni a már lerótt 36.000.-Ft- illetéket az ennek megfelelő összegre. Mondjuk 10 millió forint kölcsön esetén 564.000.-Ft- illetékkel kell kiegészíteni a 36.000.-Ft- illetéket.

Erre tekintettel a keresetváltoztatással egyidejűleg indokolt a kölcsönszerződést aláíró minden felperesként megjelölt félnek a költségmentességi nyilatkozatot nagyon pontosan kitölteni, záradékolni, szükséges igazolásokkal ellátni ahhoz, hogy a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül dönthessen a költségmentesség, vagy illetékfeljegyzés jog kedvezményének megadásában.

Eddigi tapasztalataim alapján a bíróság ezekben a fajta perekben a kedvezményt megadja.

         4./ A keresetváltoztatásban megjelölt kereseti kérelmeknél ott, ahol összegszerűen határozzuk meg akár a kölcsönszerződésből fakadó adósi kötelezettség mértékét, akár azt az értékkülönbözetet, aminek megfizetésére kérjük alperest kötelezni, a szakértői vélemény beérkeztéig 1 millió 100.000.-Ft- összegben határozzuk meg.

Azért ebben az összegben, hogy a fizetési meghagyásos értékhatárt haladjuk meg, de a tényleges összeget csak a perirat tényállása tartalmazza. Tehát alulperléssel perlünk azért, mert a jog uralma bizonytalan manapság az ilyen fajta perekben. Aki ezekben a perekben bíróságra megy, annak Cromwelt még a Kúriai döntés után is indokolt felidézni: Bízzál Istenben, de azért tartsad szárazon a puskaport…

Tehát szükséges minden adósnak saját magának kiszámolni azt, hogy az általam meghatározandó feltételek mellett milyen összegre teszi azt, hogy mennyit kellett volna fizetnie érvényes szerződés esetén, és mennyit kellett idáig megfizetni az alperes által szerkesztett törvényt sértő szerződés miatt ténylegesen. Ezeket az összegeket úgy jelöljük meg a periratban, hogy „jogfenntartással élünk” ezeknek az adósok által megjelölt összegeknek érvényesítésére vonatkozóan.

         5./ Az adósok számolásánál a következőkből kell kiindulni.

A Kúriai július 4-i döntésnél az érvényessé tételhez meghatározták azt, hogy az árfolyamrés 1 %, tehát az általam fentiek szerint javasolt peres eljárásban is próbálja minden hozzám forduló adós meghatározni azt, hogy ténylegesen ezen a címen mennyit hajtottak be a bankok tőlük, illetve azt, hogy 1 % árfolyamrés esetén mennyi lett volna ez az összeg. Sokat ne gondolkodjanak ezzel a problémával azért, mert ha a bankoknak szabad volt minden indok nélkül hasra ütés szerűen össze-vissza emelgetni törlesztő részletet, akkor az adósok számára is legyen biztosítva a keresetváltoztatás tényállásában egy közelítő összeg meghatározásának joga.

A bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát meghatározó szerződési feltétel tisztességtelensége miatti semmisége jogkövetkezménye miatt előbb minden adós számolja azt ki, hogy az esetben, amennyiben a szerződés megkötésekori törlesztő részletekkel fizettek volna, akkor a mai napig mennyit kellett volna a bank felé fizetni, illetve a bankok törvényt sértő emelgetései folytán ténylegesen mennyit fizettek.

Majd a számolást e körben folytassák azt figyelembe véve, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosítását lehetővé tevő szerződési feltételek megsemmisítése miatt is érvényessé kell tenni ahhoz, hogy a szerződésből lehessen megállapítani azt, hogy az adósnak miként kell a felvett kölcsönösszeget visszafizetni.

Tekintettel arra, hogy az adósok álláspontja szerint a PSZÁF által nyilvánosság felé közölt szerződési feltételek minden devizában nyilvántartott kölcsönszerződéssel kapcsolatosan irányadók, a perbeli felperesi álláspont az, érvényessé tett szerződés esetén az esedékes törlesztő részletek az HUF/CHF árfolyamváltozásnak megfelelően az elmúlt években növekedtek a szerződés megkötésének időpontjában megállapítható árfolyamhoz képest, míg a kamatláb nagysága pedig 2008. októberig állandó, majd azt követően 2009-ben a korábbiak 1/10-ed része, majd 2010-től kezdődően 1/20-ad része.

Ebből következően tehát minden adósnak ezzel kapcsolatosan a következő számolást kell elvégezni:

2008. októberig függetlenül attól, hogy tőke, vagy kamattörlesztésből állt a teljes törlesztő részlet, az árfolyamváltozásnak megfelelő ki kell számolni azt, hogy a szerződéskötéskor meghatározott törlesztő részlet összegéből kiindulva milyen mértékű növekedés lett volna indokolt.

2008. novemberétől 2010. januárig a kamattörlesztésnek összegét a 2008. októberi mértékhez képest tízzel osszák el, ezt a hányadost az árfolyamváltozásnak megfelelően szorozzák fel.

2010. januártól napjainkig pedig a 2008. októberi mértéket hússzal osszák el, de a hányadost a 2008. októberhez képest bekövetkezett árfolyamváltozásnak megfelelően szorozzák fel.

—————————

Látszólag bonyolult a számolás, hiszen csak közelítő számolásra van szükség azért, hogy ha ezeket a számszaki adatokat összevetjük a ténylegesen kifizetett, bankok által törvénybe ütköző módon kikövetelt összeggel, akkor megtudhatjuk azt, hogy a bankoknak értékkülönbözet címén a szerződésnek érvényessé tétele során mennyit kell fizetni az adósok részére.

         6./ Természetesen gondot okoz a bizonyítási eljárás, hiszen két okból mindenképpen bizonyítékra van szükségünk. Részben a PSZÁF közleménnyel kapcsolatosan a PSZÁF megkeresését azért kell indítványozni, hogy a 2006-ban, és ezt követő években adósok számára nyújtott tájékoztatásukról tudtak-e bankok és velük egyetértve tájékoztatott ekként a PSZÁF,

A másik bizonyítékra az összegszerűséggel kapcsolatosan lesz szükség. Tehát annak bizonyítására, hogy ténylegesen milyen összegben és mikor fizettek adósok a bankok felé, valamint a törvényt sértő szerződési feltételek nélkül mennyit kellett volna fizetniük, illetve értékkülönbözet címén mekkora összegre jogosultak az adósok, szakértői véleményt kell beszerezni.

Általánosságban a bizonyító félnek kell a szakértői költséget előlegezni, és abból következően,  hogy a kereseti kérelem bizonyítására az adósnak – felperesnek – kell kérelmezni a szakértői vélemény beszerzését, mindenképpen számolni kell ilyen peres eljárás esetén azzal az adósoknak, hogy amennyiben „csak” illeték feljegyzési jog kedvezményében részesültek korábban, akkor az ilyen költséget állni kell.

Csakhogy szerintem legalább annyira a banknak is érdekében áll az, hogy a teljes egészében jogilag „bedöglött” szerződése életre kelljen, ezért szerintem a szakértői költségek azonos arányú előlegezésére kötelezése felpereseknek és alperesnek valószínű. Nem beszélve arról, hogy kétségtelenül jogellenes szerződés elkészítése kizárólag a bankoknak – esetleg közjegyzőknek – róható fel.

Az adósokat pedig nyugtassa meg az a tudat ilyen esetben, hogy amennyiben a szakértői költséget kéri letétben helyezni a bíróság, akkor a jogalap kérdése valószínűen már nem vitás…

7./ Szakértői vélemény elkészítésével megbízott könyvszakértőre történő ráhatása a korrupt közhatalom, vagy közvetlenül a bankok és tisztességtelen emberek által, az egyes bírók eddigi tevékenységéből kiindulva nagyon is elképzelhető, ezért képzett és minden körülmények között tisztességes közgazdászokra magánszakértői vélemény beszerzése végett az igazságügyi szakértői vélemény beszerzése után minden bizonnyal szükség lesz. Ne felejtsük el azt, hogy erre az egész perre csak azért van most szükség, mert olyan siralmasan erkölcstelen országban élünk, ahova sok évtizede óta tartó lefelé ívelő folyamatban soha nem látott erkölcstelenségben élő értelmiség statisztálása mellett sikerült leküzdenie magát hazánknak.

A szakértői vélemény beszerzése után ellenben eljön a perben az ideje annak, hogy az addig alulperelt perbeli igényeket a szakértői véleménynek megfelelő mértékben meghatározzuk, ennek megfelelően az addigi követeléseket a szakértő által immár bizonyított szintre emeljük.

Természetesen ekkor már az adósokat – ügyfeleimet – kész vagyok segíteni, velük számolgatni és egyéb szempontokat is figyelembe véve megvitatni velük azt, hogy a végső kereseti kérelmet miként alkossuk meg.

De lesz még egy következménye a szakértői véleménynek. Az, hogy az addigra már vitathatatlan, összegszerűségben is meghatározható hibás teljesítésére a banknak, a kártérítési igényeknek előterjesztésének is ekkor jön el az ideje. Legyen az akár vagyoni, akár nem vagyoni kártérítés.

Természetesen ezzel kapcsolatos alapos megbeszélésnek is az ügyfelekkel egyenként az irodámban lesz a helye.

         8./ A Kúriai július 4-i döntésig előnyösnek azért is találtam a meghatározatlan ügyértékű eddig pereimet, mert a 600.000.-Ft. pertárgy értékre tekintettel nem lehet jogerős ítélet esetében a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel fordulni, azaz pernyertességem esetén apelláta nincs.

Nem számoltam azzal, hogy létezhet Ítélőtáblai szinten is – Debreceni Ítélőtáblára utalva – olyan tanácselnök bíró, aki az OTP elleni perben képes lesz akár azt is kijelenteni ítélet indokolása során, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vélelmét minden perbeli bizonyíték nélkül megdönti az a tény, hogy az OTP hosszan intézte a kölcsönszerződés ügyintézését.

Erre a szintű ítélkezésre nem számítottam tehát akkor, amikor örültem annak, hogy nem lehet húzni-vonni egy pert akár a Kúriai eljárásig, vagy még tovább.

Időben jött a Debreceni Ítélőtáblai pofon, és ezért immár azt tartom előnyösnek, hogy az Ítélőtáblák hasonló magatartású bíráinak kritikátlanul törvénytelen magatartása által meghozott ítéletei ellen immár a keresetváltoztatásra tekintettel fordulhatok Kúriához.

Ezáltal nem isteníteni kívánom ebben az ügyben sem a Kúriát, de úgy látom, hogy még egy olyan országban is, ahol egész Európában nyilvánvaló fogyasztóvédelmi jogszabálysértések miatt a közérdekű perek indítására  jogosult ügyészség, minisztériumok vagy egyéb szervezetek a bankoktól való félelmük miatt, és a megszerzett koncuk megtartása érdekében úgy hallgatnak mint a sír, a látszatra adni kell.

Ez a látszat pedig a devizában nyilvántartott hitelek esetében a Kúriai tevékenységben kell Európa felé megnyilvánuljon. Abban, hogy ők folyamatosan meghozzák az európai szintű Véleményeiket, meghozzák mindazokat az ítéleteiket, vagy egyéb intézkedéseiket, melyek legalább formálisan megfelelnek az Európai Bíróság által megszabott színvonalhoz. Nem süllyedhetnek le a Debreceni Ítélőtáblai ítélkezési színvonalra a látszat fenntartása miatt.

Ezért örülök annak, hogy a keresetváltoztatással érintett minden olyan peres eljárásban, ahol az Ítélőtáblai ítélethozatal során elfelejtik a bírák a jog feltétel nélküli követését, módomban áll a Kúriához fordulni felülvizsgálati kérelemmel. Aztán döntsük el azt, hogy a jogállamiság látszatát képes-e hazánk igazságszolgáltatása fenntartani, vagy már a látszatra sem fogunk tudni adni.

         9./ Végrehajtási perekkel kapcsolatosan természetesen marad az a kettősség, mint ami eddig is volt. Ugyanis ebben a Kúriai július 4-i ítéletet is figyelembevevő kiterjesztett keresetű pernek sincs halasztó hatálya arra a végrehajtásra, ami egyébként a Kúriai döntés alapján nem kétségesen egy semmis szerződés alapján indult meg az adósok ellen.

A végrehajtás megszüntetése végett egy másik, az adós lakóhelye szerint illetékes helyi bíróság előtt kell bírósági peres eljárást megindítani ahhoz, hogy a végrehajtásra nézve halasztó, majd megszüntető bírósági határozat szülessen.

Ez a peres eljárás mindenképpen költséges, és meglehetőségen bonyolult eljárás annak ellenére, hogy ügyvédi képviselet ezekben nem kötelező. Megindítása esetén javaslom azt, hogy előbb a fentiekben ismertetett és Kúriai július 4-i ítélet alapján kiterjesztett Törvényszék előtti peres eljárást sajnos kötelező ügyvédi képviselet mellett indítsák meg a végrehajtás alatt álló adósok, mert a végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárás a Törvényszék előtti kezdődő peres eljárás jogerős befejezéséig általában felfüggesztésre kerül. Ez annyit jelent, hogy mondjuk fél év múlva árveréssel fenyegető végrehajtási eljárás esetén úgy két-három évig nem folytatható a végrehajtási eljárás csak azért, mert a Törvényszék előtt induló peres eljárás jogerősen és a Kúriai felülvizsgálati eljárással lezárva nem fejeződik be…

Végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárásoknál nem várom el az adósoktól azt, hogy útmutatásaim alapján fogjon hozzá otthonában tőle telhetően segíteni nekem okiratszerkesztéssel és számolással, ilyen esetben irodai megbeszélés mindenképpen szükséges.

         10./ Tisztában vagyok azzal, hogy a keresetváltoztatás folytán bonyolultabbá váló perben a per vitelével engem megbízó adósok egyre inkább igénylik a személyes jelenlétemet a bíróságokon, de az ügyek nagy számára, valamint arra tekintettel, mert még mindig úgy látom, hogy alapos írásbeli tevékenység esetén a személyes jelenlétem nem feltétlenül szükséges, egyetlen ügyfelemnek tárgyalására sem megyek el.

Kérem a tárgyalásnak távollétemben történő megtartását és természetesen minden ügyfelemet tárgyalás előtti napjaiban igyekszem telefonon alaposan felkészíteni arra, hogy minél kevesebbet beszéljen és én a helyében mit mondanék.

Egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy az ezekben a fajta perekben sokszor tapasztalható ellenséges bírói környezetben személyes jelenlétemmel sokat tudnék ügyfelemnek használni. Talán jobb is ez így.

A perbeli képviseletére természetesen jövőben sem kérek semmiféle munkadíjat, sikerdíjat és egyéb rafináltan megfogalmazott díjat ügyfeleimtől. Ellenben a korábbi peres eljárásban meghatározott 3.000.-Ft. levelezési és egyéb költségből a kiterjesztett keresettel bővülő perben már nem tudok kijönni, ezért újabb 3.000.-Ft. levelezési költséget mindazoktól igényelni fogok, akik tehát a Kúriai július 4-i döntés alapján is előterjesztett kereseti kérelem akarják perüket lefolytatni.

         11./ Nem tudom miért, de Churchill fultoni beszédéből az alábbiak jutnak most eszembe:

        „Nem ígérhetek mást csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket.”

A vér azért túlzás, de a többi stimmel. Ha meg akarunk felelni akár őseink, akár utódaink követelményeinek, akkor most fogjunk hozzá ahhoz, amit a sors ránk kényszerít. Olyan adósokról nem akarok hallani, akik most csak azért nem tesznek meg mindent saját életük, vagyonuk érdekében, mert nem értenek hozzá.

Szoktam mondani, hogy nem muszáj minden éjszaka aludni. Majd a harmadik átvirrasztott éjszaka után már fog érteni hozzá. Másként ez nem fog menni.

Volt egy csodálatos edzője Iharosnak, Rózsavölgyinek és Kovácsnak, akik január közepén közölték edzőjükkel, hogy ebben a hidegben nem tudnak futni. Az edző leterítette a hóba kabátját, ráfeküdt, majd közölte a futókkal, hogy amíg ő kibírja, addig nekik is ki kell bírniuk.

A futókból világbajnokok lettek…

——————————-

Szóval azok akik már ügyfeleim, fognak kapni természetesen a fentiekről tájékoztatást azért, mert a harminc napos keresetváltoztatási határidőre tekintettel legkésőbb augusztus 1-ig le kell adjam folyamatban lévő ügyeikben a periratot.

Kérem Őket arra, hogy a mellékletben olvasható „Keresetváltoztatás” iratnak piros színű szavait saját szerződésük adataival írják át, majd küldjék el nekem e-mailben mondjuk július 28-ig, és postán adjanak fel postautalványon részemre 3.000.-Ft. költséget. Megjelenniük az irodámban most nem kell, ellenben nem bánnám, ha egy korábbi keresetlevelet, és egy szerződésmásolatot postán még megküldenének.

——————————-

Azok az adósok pedig akik erőt kaptak fentiek alapján a perléshez a mellékletben olvasható „Egyszerű kereset” periratomnak piros színű szavait saját szerződésük adataival írják át és ezt kinyomtatva négy példányban  keressenek fel előzetes telefonegyeztetés után irodámban valamennyi iratukkal együtt.

Náluk határidő probléma egyenlőre nincs.

Siófokon 2013. július 15. napján.

Léhmann György  Egyszerű keresetlevél  Keresetváltoztatás

KAPCSOLÓDÓ CIKK: “DEVIZA-HITELEK” van kiút! Dr.Léhmann:Kifelé a gödörből a Kúria döntése figyelembevételével