Napokban kézbesítették részemre a mellékletben olvasható azt az ítéletet, melyben első tárgyaláson hozott a Törvényszék kereseti kérelmemnek megfelelő ítéletet. Az általam vitatott, banki egyoldalú szerződésmódosítási lehetőséget biztosító, szerződésbe bank által diktált szerződési feltételt érvénytelenségét tisztességtelenség okából megsemmisítette a szerződés aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal.
Annak oka, hogy miért volt lehetséges már első tárgyaláson döntenie a Törvényszéknek, az ítélet 6. oldalán az alábbi indokolás olvasható:
„Az alperes képviseletében az írásbeli védekezést Dr. Bógyi Attila és Faragó Valéria terjesztették elő. Közülük az előbbi személy ügyintézői minősége kitűnik, az iratból, míg az utóbbi személy státuszára vonatkozóan utalást az irat nem tartalmaz, vélhetően alkalmazottja lehet az alperesi társaságnak. Sem az írásbeli védekezés, sem annak mellékletei nem utalnak arra, hogy e személyek a Pp. 73/C § 1. bekezdés, vagy 2. bekezdés szerinti személyek volnának, illetve rendelkezések jogi szakvizsgával. A beadványhoz a Pp. 73/C. § 4. bekezdés szerinti mellékletet nem csatoltak.
A Pp. 73/B § 1. bekezdése kimondja: Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a 2. bekezdésben szabályozott eseteket, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. (A 73/B § 2. bekezdésében szabályozottak alkalmazása nem merült fel.)
A Pp. 73/B § 4. bekezdése kimondja: Ha a jogi képviselővel az alperesnek kell rendelkeznie, és a 2-4 bekezdés alkalmazásának nincs helye, a jogi képviselővel nem rendelkező alperes nyilatkozata hatálytalan, és az alperest úgy kell tekinteni, mint aki nyilatkozatot egyáltalán nem tesz.
Fentiekre tekintettel a bíróság az alperesek írásbeli védekezését, annak tartalmát figyelembe venni nem tudta.”
Ilyen előzmények után az ítélet rendelkező része a következő:
„Megállapítja, hogy a peres felek között a 2008. május 20. napján létrejött kölcsönszerződés III/4. pontjának 1. és 2. mondata szerinti szerződéses kikötések (A bank a kölcsönügyleti kamatlábát a kamatperiódus fordulónapján, késedelmi kamatát az egyes ügyleti évek fordulónapján jogosult egyoldalúan is megváltoztatni. A Bank a kamatnak az adósok számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a tőke és pénzpiaci kamatlábak emelkedése, a bank forrásköltségeinek változása ezt szükségessé teszik.) szerinti szerződéses kikötések érvénytelenek.”
Az ítélet legértékesebb része – indokolás – pedig a következők szerint indokolja ezt a döntést:
„ Az objektivitás elvének nem teljes mértékben tesz eleget, mivel a bank forrásköltségeinek változása olyan tényező, melyet az alperes maga is képes befolyásolni. Ez nem tekinthető objektív jellegű körülménynek. Elvileg nem zárható ki, hogy az alperes pénzintézetként nagyobb mértékű költségeket eszközöl a források beszerzése érdekében az indokoltnál, a kikötés ugyanakkor lehetővé teszi ennek az adósok részre történő áthárítását. Nem tisztességes a szerződés hátrányos módosítását olyan feltételtől függővé tenni, mely feltételt az egyik fél a másik féltől függetlenül képes előidézni.
A szerződéses kikötés nem tesz eleget az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének sem. E körben kiindulópont, hogy az átlagos fogyasztó nem rendelkezik különleges szakismerettel és szakértelemmel. A felperesek alkalmi jelleggel vesznek igénybe banki szolgáltatást, ezzel szemben az alperes utóbbiakra specializálódott. Elvárás, hogy a kikötés az ügylet sajátosságai által indokolt szakmaiságon kívül az átlag fogyasztó számára közérthető stílusban legyen megszövegezve. Az átlagfogyasztó számára nem világos mit kell a bank forrásköltségei alatt érteni.
A felperesek számára áttekinthetetlen és követhetetlen volt, hogy a fent említett körülmények teljesülése esetén milyen mértékben változhatnak a kamat és egyéb költségek és ennek függvényében hogyan kerülhet sor a szerződés egyoldalú módosítására. Mindez sérti az átláthatóság elvét, ezért annak ellenére, hogy nem ütközik jogszabályba a támadott kikötés, még tisztességtelennek minősíthető. A szerződési feltétel arról sem rendelkezik még megközelítő információval sem, hogy módosításra okot adó körülmények változása – legalább arányait tekintve – milyen mértékű kamat és egyéb költség emelést von maga után, annak ellenére, hogy ezen változók növekedése visszatérően megjelenik a gazdasági életben. Mindez a hiteldíj növelésére a jóhiszeműség követelményébe ütköző módon egyoldalú hatalmasságot biztosít alperesek számára.
Tisztességtelen a támadott kikötés azért is, mert a felsorolt okok adósokra nézve kedvező változásainak esetére a hitelező alperesekre nézve semmilyen kötelezettséget nem fogalmaz meg. Ilyen esetre az adósok jogot nem alapíthatnak, a kamatcsökkentést kikényszeríteni nem tudják, az kizárólag a hitelezők belátásától függ. Így a szerződéses kikötés a jogosultságok és kötelezettségek egyensúlyának megbomlásához vezet (szimmetria elvének sérelme). Valóban nem zárja ki a kamatoknak az adósok részére kedvező módosítását a kikötés, azonban ezt nem teszi kötelezővé sem.
Fentieken túlmenően kizárólag az alperesnek van lehetősége annak megállapítására, hogy a tőke és pénzpiaci kamatlábak emelkedése, a forrásköltségek változása mikor teszi szükségessé és milyen mértékben a kamatemelést. Ebben a formában a szerződéses kikötés az alperest egyoldalúan jogosítja fel arra, hogy a kamatemelésre vonatkozó szerződéses kikötést értelmezze. Ez ütközik. a 18/1999. (II.5.) Kormányrendelet 1. § 1. bekezdés a. pontjával is.”
Tökéletes, mindenben helyt álló megállapítások a magyar emberek kifosztását lehetővé banki tisztességtelenséggel kapcsolatosan. Sokadik bírósági ítélettel megállapíthatóan és minden Magyarországon tevékenykedő minden devizában nyilvántartott kölcsönszerződésével kapcsolatosan.
Az ítéletnek jogerőre emelkedése után természetesen csak legfeljebb olyan összegű törlesztő részlet jár a bankok részére, mint amit az adós a szerződés megkötése után első alkalommal fizetett, és ha a bankoknak nem tetszik az, hogy az árfolyamváltozással nem növelik a törlesztő részletet az adósok, javaslom azt, hogy forduljanak a bírósághoz azért, hogy ott a változó kamatozású szerződéseknek kamatváltozását is megbeszélhessük. Mondjuk úgy, hogy 2009. márciustól a korábbi kamat és esetleg kezelési költség 1/10-1/20-ad része jár részükre. És természetesen a kártérítésekre is tegyenek félre pénzt a bankok már most, tartalékalapot képezve. Jó lesz, ha előre gondolkodnak.
El lehet gondolkozni azon, hogy az ítélet rendelkező részében olvasható egyetlen banki mondatot sikerülne-e tisztességesen gondolkozó embernek a most leírt ítéleti indokolásban részletezetteknél hitványabb módon megfogalmazni akkor, ha fogadás esetén ez lenne a fogadás tétje. És azon is el lehet gondolkozni, hogy az ilyen módszerekkel kifosztott magyar emberek sorsáért jó pénzért felelős kiválasztott magyar embereket milyen szavakkal lehet minősíteni akkor, amikor fentiek ismeretében az adósok megmentését ígérik. Mondjuk őszre.
Egyáltalán milyen erkölcsiségű országgyűlési képviselők felelnek a magyar nemzetért akkor, amikor ahelyett, hogy millió forinton felüli jövedelmüknek mondjuk felét egy évre felajánlva ügyvédeket toborozzanak a banki kifosztás felszámolására egyedül alkalmas bírósági eljárásoknak fentiek szerinti lefolytatása végett, most valamiféle valós, vagy légből kapott hazaárulásnak nevezett, senki által nem ismert cselekményről harsogjanak azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a velük egyívásúak közül még többen hozzájussanak további milliókhoz.
És úgy egymás között szólva, és megfeledkezve arról, hogy a Btk. a hazaárulás bűncselekményének törvényi tényállását miként fogalmazza meg, vajon nem hazaárulás az, ha az ország vezetői összejátszva idegen banki érdekeket képviselő emberekkel mindent elkövetnek azért, hogy a törvény rendes útján, bíróság előtt ne történhessen meg a banki kifosztás törvénytelenségeinek kiküszöbölése több millió magyar ember számára?
Szerintem az igazi hazaárulás ez. Hiszen itt már nem szorosan körbehatárolható bűnt követnek el a hatalom emberei az évek óta ismert „megmentjük az adósokat” magatartásukkal, hanem éppen ennek a banki kifosztásnak eredményeként már eddig figyelembe vehető sokszázezer olyan magyar embernek külföldre vándorlása folytán, akik a ország legjavát jelentik, illetve hozzátartozóikkal együtt szerintem több millió magyar embert érintve eltörték a nemzet gerincét.
És ehhez tegyük hozzá a banki kifosztás magyar hulláit. Akik közül a hétfői napon abban az órában, amikor a magyar Országgyűlés moratóriumot tologatott, Miskolcon egy kétgyermekes családanya vetette ki magát a tízedik emeletről. A betonra. Kedden jöttek Miskolcról, éjjel kettőkor indultak hozzám, és valamiféle Szent Péter telepen történt az eset.
És a banki kifosztás miatt meg nem született magyar gyermekeket is vegyük számításba a pusztítás mértékénél.
Ha már fentiekben Széchenyi Istvánra utaltam, indokolt összehasonlítani a maiakat vele.
Felhasználva Dr. Szili Katalin szakértőjének, Dr. Gaudi Nagy Tamás társának, valamint a CÖF segítőjének, Dr. Damm Andreának szóhasználatát, kissé átformálva azt,
Ezek közül a mai magyar közéleti szereplők közül egyetlen egy sem ér fel Széchenyi István kislábujjának körméig sem.
Azt hiszem most egy kissé túlbecsültem a mostaniak képességét. Léhmann György Siófokon 2014. május 18. napján.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
