Devizahitel – nem tartható, hogy a családok éveken át fizetnek, majd többel tartoznak, mint az indulásnál

Devizahitel - nem tartható, hogy a családok éveken át fizetnek, majd többel tartoznak, mint az indulásnál

Devizahitel – nem tartható, hogy a családok éveken át fizetnek, majd többel tartoznak, mint az indulásnál


„A devizahiteleseknek már szájukig ért a víz. Már ha az víz volt”– mondta a közelmúltban megtartott évértékelőjében Orbán Viktor.

Mindezt a tíz éve hatalomba készülő miniszterelnök jelentette ki, és hozzáfűzte: nem tartható, hogy a családok éveken át fizetnek, majd többel tartoznak, mint az indulásnál. Úgy tűnik azonban, hogy a devizahitelesekről mindig csak a kampányban esik sok szó, valójában kevés segítséget kapnak.



A Hiteles Mozgalom ügyvezetője, Szabó József szerint, a magyar bírói gyakorlat egyelőre nem vizsgálja, hogy az adósságukat törleszteni képtelen devizahitelesek a kölcsön felvételekor kaptak-e közérthető tájékoztatást az árfolyam- és a kamatkockázatokról.

Pedig a tisztességtelen, nem teljesíthető szerződéseket meg kellene semmisíteni. A mai helyzetről kértük Szabó József értékelését.
– A kormányfő évértékelőjében azt sugallta, hogy jelentősen könnyítették a devizahitelesek problémáját. Vajon az adósok is így érzik?

A VIDEÓ UTÁN A CIKK FOLYTATÓDIK!



– Egyáltalán nem, pedig reméltük. Ugyanis Orbán Viktor tudta, hogy a családok tíz éve eladósodva várták az új kormányt, a devizahiteleseknek már valóban szájukig ért a víz. Már ha az volt.

– Nem mondta ki, de itt valami egészen durva dologra utalt a miniszterelnök. Változott a helyzet?

– Azóta annyi történt, hogy több százezer család belefulladt ebbe a vízbe – már ha az víz volt. Sokan elvesztették otthonukat. Vagy elárverezték, vagy kényszerből, áron alul eladták, vagy rendőri segítséggel kilakoltatták őket.

Eddig egyébként 50 ezer ember vesztette el a lakását. Negyedévente 1500 embert lakoltatnak ki, több százezer család, köztük 280 ezer nyugdíjas küzd jövedelem-letiltással. Miközben ismételten óriási tempóban folyik a lakosság eladósítása. Reméljük, nem jutunk el oda, hogy jövedelemvizsgálat nélkül adnak jelzálogkölcsönöket.

– Pedig ma az ország lakói úgy érzik, hogy sok kormányzati mentőakció indult a devizahitelesek érdekében. Ez ma még nem érezteti hatását?

– Nézze, akik fizetnek a mai napig, azoknak is a „szájukig ér a víz”, mivel olyan mértékű törlesztő-részletet kell fizetniük, amelyet egyáltalán nem vállaltak. Orbán Viktor rég elfelejtette az általa is kimondott igazságot: A devizahiteleseknek segíteni kell, mert az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak.

A miniszterelnök azt is mondta, nem tartható, hogy az emberek éveken át fizetnek, majd többel tartoznak, mint az indulásnál. Ehhez képest, a kormány velünk – hitelkárosultakkal – nem tárgyal, minden megszülető döntésről csak a bankok lobby-szervezetével, a Bankszövetséggel egyeztetett.

– Más devizahitelezéssel sújtott országban is alkalmazták a Magyarországon csak forintosításnak nevezett eljárást. Valójában ez miért nem segített?

– Valójában ezzel a 180 forintos kedvezményes végtörlesztéssel mindenkit ki tudtak volna húzni a vízből – már ha az víz volt. 2011 végén azonban úgy egyeztek meg a bankokkal, hogy csupán az érintettek tizedének teszik lehetővé ezt a menekülési utat. Egyébként a forintosításkor 256 forintos árfolyammal számoltak, miközben a svájci frank árfolyama a hitel felvételének időpontjában 150-160 forint volt, és a bankok azt nyilatkozták, hogy nem kell félni a devizahiteltől, tartós és jelentős árfolyam-emelkedés nem várható.

A VIDEÓ UTÁN A CIKK FOLYTATÓDIK!



A családok hittek ennek a hamis ígéretnek. Pedig Rogán Antal nyilvánvalóvá tette, hogy azokat, akik annak idején a devizahitel felvételének lehetőségével éltek, kevés kivétellel, de gyakorlatilag mind megtévesztették és becsapták.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Megtévesztették és becsapták abban az értelemben, hogy messze nem voltak tisztában a devizahitelek felvételének minden kockázatával. Tehát a kormány ismerte a problémát, csak az elmúlt tíz évben sem történt semmi érdemleges.

– Vagyis úgy érzi, hogy az Orbán-kormány, bár ismeri a problémát, megoldani nem tudja, vagy nem akarja?

loading…


– Jelenleg is több ezer per van folyamatban a hazai bíróságokon, jelenleg is van még devizahiteles ügy az Európai Unió bíróságán. Most vizsgálják a bíróságok a perekben, hogyan is történt a gyakorlatban a megtévesztés és a becsapás. A banki károsult családok éveken keresztül elhitték, hogy a 2008-as válság miatt emelkedett meg a frank árfolyama. Azonban ez egy óriási hazugság! Jelenleg a svájci fizetőeszköz árfolyama közelíti a 320 forintot, miközben a válságnak már évek óta nyoma sincs.

–  Inkább arról lehet szó, hogy a forint félig-meddig tudatos romlása miatt drágul a frank, és hozza egyre rosszabb helyzetbe a devizahiteleseket?

– A frank, illetve a többi deviza azért egyre drágább, mert annak az országnak a pénze leértékelődik, ahol magas az infláció. Azt egyébként már a Kúria munkatársai is megállapították: az infláció az árfolyam elcsúszásához vezet.

Az elcsúszás alatt a forint gyengülését kell érteni. A családok millióinak becsapása, megtévesztése emiatt következett be. Azt az alapvető információt nem közölték a szerződéskötés folyamán a bankok az ügyfeleikkel, hogy a futamidő alatt végig tartós forintgyengülésre kell számítani!

– Ugyanakkor születnek uniós bírósági ítéletek. Ezeknek nincs hatásuk a hazai joggyakorlatra?

– A szakértőink szerint, nagy veszély, hogy a Kúria bírái nemcsak az európai jogelveket hagyják figyelmen kívül, hanem saját, korábbi jogegységi döntéseiket is. Ezek ugyanis kimondják, hogy az árfolyam- és kamatkockázatokról megfelelően tájékoztatni kellett volna az ügyfeleket, ami azonban nem történt meg. Ha ugyanis megtörtént volna, akkor biztos nem lenne 1 millió 700 ezer devizakárosult, s nem lenne 900 ezer család ellen indított végrehajtás sem. Az emberek nem hülyék, csak félrevezették őket.

– Vagyis a hazai devizahiteles jog – ahogy az uniós is – előírja a fogyasztók védelmét, csak ez nem érvényesül?

– Pontosan. De ez már nem csak a bankokat érinti. Ennek révén, egy jól meghatározható kör – ne is kérdezze, nem fogom megnevezni – arra játszik, hogy az ingatlanvagyon 20 százalékát jelentő több százezer lakást elrekvirálja. Ugyanaz történik, mint az 50-es években a kulákvagyonokkal. Ingyenesen, jogi aktusok mögé bújva, a követeléskezelő cégek lenyúlnak három-négyszázezer ingatlant, amelyek értéke 4-5 ezer milliárd forint.

loading…


Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM