"A piaci áron történő forintosítás, amit ma a bankrendszer kér, az méltánytalan lenne a devizahitelesekkel szemben”.
[cn-social-icon]
2014. július 05-n a Kúria döntését úgy értékelte, hogy a Kúria az árfolyamkockázatnak az ügyében, a parlamentnek:
„adott egy támasztópontot. Mert a Kúria nem azt mondta, hogy az árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfélnek kell viselni. Azt mondta, hogy az ügyfélre hárítható árfolyamkockázat, de az ügyfelet tájékoztatni kellett az árfolyamkockázat létéről, meg annak a mértékéről. Ez az ami általában nem történt meg, ezért azt gondolom, hogy a parlament itt kapott jogot arra a Kúria döntése alapján is, hogy a körülmények megváltozására hivatkozva áthárítsa az árfolyamkockázat egy részét a bankokra. És ez a FIDESZ frakciónak az álláspontja, mi ezt szeretnénk elérni az ősz folyamán.”
Azt is nyilatkozni vélte, hogy az állam átvállalja a terhek egy részét, sőt, konkrétan akként fogalmazott, hogy „ha az állam akar, akkor a bankok oldalán a terhek egy részét átvállalhatja.”
Bár előre vetítette, hogy a Magyar Kormány majd az adósokat képviselő szervezetekkel is tárgyal, nem ült le velük, pedig van belőlük szép számmal, de a kormány a bankszövetséggel bizony egyeztetett, hiába tartotta őket agresszívnek és pökhendinek.
2014. augusztus 28-án a Hír TV-ben azt ígérte, hogy
„elsőként Európában megtörténik a bankrendszer elszámoltatása, méghozzá szerződésről szerződésre, fillérről fillérre; mégpedig kifejezetten a hitelt felvevő emberek, a hiteleket felvevő magyar családok érdekében.”
A fentieket követően valami történhetett
Az előzményekhez képest alkottak és a kormánypárt főlényével megszavaztak egy gyalázatos, a hitelkárosultak érdekeit teljességgel figyelmen kívül hagyó Forintosítási törvényt, ahol nemcsak hogy Rogán úr, de az általa ez ügyben képviselt Magyar Állam sem váltotta be az ígéreteit. A bankokat tehermentesítették a múltbéli csalássorozatért, a kölcsönök mesterségesen megemelt tőkéjét fixálták. Sem a felvételkori árfolyamot, sem bármely piaci ár alatti árfolyamot, sem a többször hangoztatott együttes tehervállalást nem juttatták benne érvényre.
Pedig tiltakoztunk, nem egyszer. Privát levélben is kértük a képviselőket, hogy ezt a gyalázatos, alkotmányellenes és diszkriminatív törvényt ne szavazzák meg.
Majd miután ez megtörtént, „szégyentáblát” készíttettek azokról, akik nem vettek részt ebben a nemzetárulásban,.
Az elszámolás végeztével Ön tisztességesnek, precíznek gondolja az elszámolás végrehajtását, pedig a pénzintézetek a tájékoztató leveleket és a kikért részletes elszámolásokat hiányosan, a számítások számszaki ellenőrzéshez szándékosan túlbonyolítva, elégtelen, feldolgozhatatlan és a szükséges magyarázatok és képletek nélkül küldték meg, amelyre az MNB a füle botját sem mozdította.. , Bár kettőmillió-egyszázezerszer leírásra került, hogy a pénzintézetek tisztességtelenek voltak, nagyon elégedett volt és elismerését fejezte ki a bankrendszernek, az MNB-nek., Úgy is vélte, hogy a tőketartozások csökkentetek és az járt jól, aki eddig nem esett késedelembe. Hadd helyesbítsük ki e hibás nézőpontot alulnézetből.
Az elszámolás előtti havi törlesztő díj a folyamat végére, az esetek 23 %-ában növekedett. De a forintosítást követően mindenkinek több lett az adóssága, mint amennyi kölcsönt a bank a rendelkezésre bocsátott. Az ellopott malacnak visszaadták a farkát. Miközben százezres nagyságrendben (de per szintjén is több tízezren) vitatjuk a szerződéseket, követeljük a törvénytelenül megemelt tőke és kamatainak visszaszolgáltatását, bizonyítékok birtokában évek óta polgári perekben vitatjuk az áthárított kockázatokat, ebbe nyúlt bele a magyar kormány. A polgárjogi pereket ellehetetlenítve. Erőszakosan, önkényesen. Velünk nem egyeztetve.
A „forintosítást” mi „felvételi árfolyamon” tartjuk elképzelhetőnek.
Miközben a villásreggelizők közé beült az MNB is.
Az elefántcsont toronyból bizonyára nehéz rálátni a történtekre, de egy konkrét példával talán tudunk ízelítőt adni, hogyan éljük meg ezt, hitelkárosultak:
http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/alap-informaciok/pontosan-fizetett-lizing-elszamolasa.html
A fentieket látva reméljük, nem gondolja úgy Tisztelt Rogán úr, hogy minden rendben zajlott, hogy tisztességes elszámolás és forintosítás történt és hogy a fenti számok az igazságot tükrözik!? Nagyon szomorúak lennénk, ha rendben lévőnek találná a történteket.
Bár 2014-ben Ön többször hangoztatta (2014. június 16., 2014. július 05.), hogy a Kúria felhatalmazást adott arra a parlamentnek, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél és a bank (és esetleg az állam) között megossza, 2015. május 18-án már ennek gyökeresen az ellentétét jelentette ki, miszerint:
„a legfőbb bírói fórum azt mondta, hogy az árfolyamkockázattal nem kezdhetünk semmit. Azt nem háríthatjuk át a bankokra, nem oszthatjuk meg az ügyfél és a bankok között, az árfolyamkockázatot az ügyfélnek viselnie kell. Ezt mondta ki a bíróság. Ez utána a parlamentnek nem volt más döntési lehetősége, csak hogy ott számoltassa el a bankokat, ahol azok tisztességtelenül jártak el.”
Mi lehet az oka, ennek a pálfordulásnak? Mi történt ez alatt a pár hónap alatt? Mi okozhatta azt az érthetetlen változást, amely tudathasadt állapotot okozva, egyszerre csak legalizált egy ilyen mértékű tőkeuzsorát?
Azt olvashattuk az egyik cikkben:
„Rogán Antal egyébként azzal számol, hogy a bankok veszteségeik csökkentése érdekében komoly nyomást fejtenek majd ki a törvényhozásra a következő hónapokban, hogy a devizahiteleket ne kedvezményes árfolyamon forintosítsák majd.”
Az előzmények ismeretében Tisztelettel kérdezzük a kabinetfőnök urat és a Magyar Kormányt:
Mi az oka annak, hogy 2013. szeptemberében még hibás terméknek nevezték a deviza alapú konstrukciót, később 2014. július 05-én Ön uzsorahitelhez17 hasonlította, a hitelfelvevők javára követelték a bankok önrevízióját, és ezek ellenére később végül – teljességgel érthetetlen módon – a károsultak nyakába varrtak mindent?
Vajon történt-e a tisztességtelen pénzintézetek részéről komoly nyomásgyakorlás, vagy a kormányunk önszántából vált nemzetárulóvá, mikor 2014 júliusi álláspontját gyökeresen megváltoztatva 2014. november 17-én a máig vitatott árfolyamkockázatot a károsultakra hárította?
Mi az oka annak, hogy az „elszámolás” és a „forintosítás” során a Kúria három megállapításából az árfolyamkockázatról nem, csak a kettő másik tényezővel foglalkozott a jogalkotó, holott mind a 6/2013-as, mind a 2/2014-es jogegységi határozatok kimondják, hogy a mennyiben a fogyasztó nem kapott megfelelő tájékoztatást a szerződéses kockázatokról, a szerződés tisztességtelenségét és érvénytelenségét eredményezi?
“Ez azonban általában nem történt meg” – nyilatkozta ez ügyben Rogán Antal.
Miért nem vélelmezték, hogy az árfolyamréshez és az egyoldalú kamatemeléshez hasonlóan nem tájékoztattak teljes körűen, tisztességtelenek voltak a bankok e tekintetben is (és így a szerződések érvénytelenek/létre nem jöttek)?
Korábbi, az igazsághoz közelítő álláspontjukat totálisan megváltoztatva, miért nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, amely piaci árfolyamon számol, a 2011. évi CXXI. törvényhez (az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról) képest diszkriminatív, hátrányosan különbözteti meg a 2015-ben forintosított szerződések érintett károsultjait?
Miért nem kapták meg a károsultak végül a csalással eltulajdonított összegeket abban a formában, amelyben saját döntésük szerint kívánták (ha úgy akarták, hát kézpénzben)?
Ha elmondása szerint nyolcszázezer devizahiteles ügyfelet „átvertek”, a bankok (sőt egyes nyilatkozata kifejezetten utal a jogtalan haszonszerzésre), megtévesztették és becsapták őket, nem volna-e kötelező azt vizsgálni, hogy a szerződések – jogtalan haszonszerzés céljából kárt okozva – megtévesztőek voltak? Fel kell vetni a büntetőjogi kategóriát! Mi az oka annak, hogy nem történt meg a feljelentés? Mi az oka annak, hogy a nyilvánvalóan nagy társadalmi érintettség ellenére az ügyészség nem indított hivatalból vizsgálatot?
Mi az oka annak, hogy a Magyar Kormány nem kezdeményezte soron kívül az MNB vizsgálatát, parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, ügyészségi vizsgálat megindítását?
Mi az oka annak, hogy a csalással eltulajdonított összegek ellenére nem indultak el az pénzintézetek működéseinek, könyveinek átvilágításai, a bankok működési engedélyeinek bevonása?
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
Mi az oka annak, hogy a pénzintézetek tisztességtelenségeit követően nem történt meg a KHR lista felülvizsgálata, holott a felmondott szerződések többsége kapcsán kiderült, hogy a károsultak nemhogy elmaradásban, hanem ténylegesen túlfizetésben voltak. Mi az oka, hogy a végrehajtási eljárások nem kerültek soron kívül felfüggesztésre?
Mi az oka annak, hogy a károsultak nem részesültek kártérítésben?
Tisztelt Rogán Antal úr!
Ön a devizahiteles ügyben tisztességes tehermegosztásról és igazságról beszélt.
Tisztesség és igazság nem lehet ott, ahol egy demokratikus köztársaság egyötödét kifosztanak makrogazdasági egyensúlyra hivatkozva, ott nem lehet igazság és társadalmi megbékélés, ahol mindenki (a törvényhozás, a felügyelet, az ügyészség) tisztában van egy intézményesített csalássorozattal és az illetékesek nem tesznek meg mindent a jogállamiság helyreállításáért!
Az nem lehet, hogy történelmi nagyjaink szava porba hulljon.
Ha hagyjuk azt, hogy nemzetgazdasági stabilitásra hivatkozva kifosszanak egy teljes társadalmat, akkor mindennek vége. Akkor vágjuk fel a liszteszsákokat, verjük ki a hordók csapjait, nyissuk ki a karámok ajtaját, bontsuk el a határmenti kerítéseket. Ha ezt meg lehet tenni, akkor végünk van, akkor velünk mindent lehet!
Akkor az igazság félbetört zászlóként a földön hever, elveszett valahol a piacgazdaság és gazdasági terrorizmus között, félúton.
Tisztelt Rogán úr, Ön Magyarország 6. legbefolyásosabb embere.
Tehát Kérjük Önt, hogy ha valóban az igazság oldalán áll, akkor emelje fel újra azt a zászlót, vesse be minden befolyását és érje el, hogy a kifosztott devizahitel károsultak visszakapják a tisztességtelenül átterhelt – utólag törvényesített – árfolyamkockázattal, a szintetikus tőkeuzsorával elcsalt tulajdonukat!
Érjék el, hogy az árfolyamkockázatot a csalásban résztvevő bankok fizessék meg, ha kell a Kúria felhatalmazása alapján15 szintén vélelmezzék, hogy a pénzintézetek az árfolyamréshez és az egyoldalú kamatemeléshez hasonlóan nem tájékoztattak teljes körűen, tisztességtelenek voltak a bankok e tekintetben is (és így a szerződések érvénytelenek/létre nem jöttek)!
Az embereknek vissza kell adniuk erőszakkal elvett önbecsülésüket, önszervező képességüket!
„Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,
Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,”
Kérjük Önt, tegyen meg mindent a magyar állampolgárokért a levelünkben leírtak szerint!
Bízunk Rogán Antal Úr közbenjárásában és egyúttal levelünkben foglalt kérdésekre Tisztelettel választ kérünk 15 napon belül!
Aláírók:
- Az Arany Liliom Alapítvány,
- A Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége,
- A devizahitel@googlegroups.com csoport,
- A Hiteles Mozgalom,
- Az Otthonvédelmi Tanács,
- A Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Egyesület,
- A Radikális Bankellenes Csoport
- és maguk képviseletében:
- Apáti Sándor
- bankokban csalódott mérgezett hiteles ügyfél
- Árvainé Ládi Erzsébet
- “deviza hitel” károsult
- Baranyai Csaba
- “deviza alapú” hitel károsult
- Bartha Edina
- “deviza hitel” károsult
- Biró Péterné
- “deviza hitel” károsult
- Bozsok János
- “deviza hitel” károsult
- Bukliné Vámos Csilla
- “deviza hitel” károsult
- Bukovinszki Róbert
- tisztességtelen bank csalásával megkárosított ügyfél
- Csécsei Ilona – elnök
- Arany Liliom Alapítvány
- Daru Miklós
- “deviza hitel” károsult
- Dirdáné Grausz Judit
- “deviza hitel” károsult
- Fazakas András
- “deviza hitel” károsult
- Fábián Katalin
- “deviza hitel” károsult
- Fáy Árpád
- “deviza hitel” károsult
- Fehér Nándor
- “deviza hitel” károsult
- Feketéné Kalmár Mária – kurátor
- Arany Liliom Alapítvány
- Fülöp János
- “deviza hitel” károsult
- Galovicz Lászlóné
- “deviza hitel” károsult
- Gál Ferenc
- “deviza hitel” károsult
- Geoseva Szilvia
- “deviza hitel” károsult
- Hadár Attila Istvánné
- "deviza alapú hitel" károsult
- Hadár Attila
- “deviza alapú hitel “ károsult
- Hajdu Tamás
- “deviza hitel” károsult
- Hámori Gábor – elnök
- Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége
- Heiling Gábor
- “deviza hitel” károsult
- Juhász Istvánné
- “deviza hitel” károsult
- Kakucska Margit
- “deviza hitel károsult
- Kende Sándor
- “deviza hitel” károsult
- Kerékgyártó Katalin
- “deviza hitel” károsult
- Kerékgyártó László
- Radikális Bankellenes Csoport
- dr. Kilin Judit
- “deviza hitel” károsult
- Kiss Józsefné
- “deviza hitel” károsult
- Kovács József és Kovácsné Deák Emma
- bankokban csalódott mérgezett hiteles ügyfél
- Kuhár János – alelnök
- Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetség
- Lugosi Anna
- “deviza hitel” károsult
- Dr. Madari Tibor – elnök
- Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője Egyesület
- Molnár Mihály
- “deviza hitel” károsult
- Nagypál Sándorné
- “deviza hitel” károsult
- Ondruss Istvánné
- “deviza hitel” károsult
- Ózdi Józsefné
- “deviza hitel” károsult
- Ötvös Mihály
- deviza-károsult
- Papp Péter
- “deviza hitel” károsult
- Pint Anikó
- “deviza hitel” károsult
- Dr. Polgár Zoltán
- jogtanácsos
- Sági Mária
- “deviza hitel” károsult
- Sebők Ferenc
- “deviza hitel” károsult
- Siposné Bondor Gizella
- “deviza hitel” károsult
- Szabó József – ügyvezető
- Hiteles Mozgalom
- Sebők Mária
- “deviza hitel” károsult
- Sütő István és felesége
- “deviza hitel” károsult
- Szendi Zsuzsanna
- bankokban csalódott mérgezett hiteles ügyfél
- Szécsi István
- “deviza hitel” károsult
- Székely Gyula
- bankokban csalódott mérgezett hiteles ügyfél
- Székely Gyuláné
- “deviza hitel károsult”
- Szurvillo Olga
- “deviza hitel” károsult
- Takács Andrea
- “deviza hitel” károsult
- Tassy Robert
- “deviza hitel” károsult
- Tiszai Tímea
- “deviza hitel” károsult
- Tatár József – szóvívő
- Otthonvédelmi Tanács
- Tóth Edit Ilona
- “deviza hitel” károsult
- Tóth Tibor
- “deviza hitel” károsult
VISSZA AZ ELSŐ RÉSZHEZ >> [cn-social-icon]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
