Áthárított banki kockázatok
Valószínűleg a rendben törlesztő adósok pénzén igyekeznek kivédeni a késve vagy egyáltalán nem törlesztő devizahiteles ügyfelek jelentette kockázatot a hazai bankok. Legalábbis nehéz mással magyarázni, miért kell egy svájcifrank-alapú hitel után hatszázalékos kamatot fizetni, amikor a svájci alapkamat mindössze 0,2 százalék.
Míg a bankok korábban a rémisztően magas országkockázati felárral (CDS), illetve a svájci frank és az euró irányadó kamatlábának magas szintjével magyarázták, miért nem tudnak engedni a devizahitelek kamataiból, manapság inkább arra hivatkoznak, hogy „piaci tényezők összességének” szem előtt tartásával alakítják azok nagyságát – mi legalábbis efféle semmitmondó válaszokat kaptunk a megkérdezett pénzintézetektől. Érthető is, hogy új magyarázattal álltak elő, hiszen az Azénpénzem.hu pénzügyi szakportál gyűjtése szerint hazánk CDS-árazása a 2011. novemberi 640-ről 200 pontra esett. A svájci frank irányadó kamata 2007 márciusa óta 2,5-ről 0,2 százalékra, az euróé pedig 4-ről 0,6 százalékra mérséklődött.
hhez képest a hazai bankoknál a devizahitelek kamata alig változott. A svájcifrank-alapú hitelek átlagos kamata a 2012. szeptemberi 6,38 százalékos csúcsszintről idén márciusra 6,29 százalékra mérséklődött, az euróalapú hitelek kamata pedig a 7,41 százalékos csúcsról 7,08 százalékra esett vissza.
Semmi nem korlátozza a bankokat a két évvel ezelőtt kötelezővé tett referenciakamat bevezetése előtt felvett hitelek esetében a kamatok alakításában – mondta a Magyar Nemzet kérdésére a BankRáció.hu elemzője. Gergely Péter arra is fölhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság pénzügyi stabilitását jelző olyan mutatók, mint az országkockázati felár (CDS) 2011–2012-es esése után sem csökkentek érezhetően a hitelkamatok. Minden bizonnyal ez is hozzájárult, hogy a magyar kormány 2012. április elsejétől a referenciakamat bevezetésével korlátozta a pénzintézetek kamatemelésének mértékét. (Ennek lényege, hogy a csökkenő alapkamathoz igazodó budapesti bankközi forint hitelkamatlábhoz – BUBOR – kell kötni a felszámított hitelkamatot, s erre csak korlátozott mértékben tehetik rá saját felárukat, azaz hasznukat a bankok.)
Akad olyan bank is, amelyik a bedőlő hitelek magas arányával magyarázza, hogy nem tud engedni kamataiból. Gergely Péter szerint az átlag ügyfél joggal mondhatja, hogy miután a bank a hitelbírálat során minden hitelfelvevőt megvizsgált, vállalnia kellene a felelősséget a nem fizetők fizetésképtelenségéért. Ennek terheit ne akassza a becsületesen fizetők nyakába. A szakértő szerint a megoldást az jelenthetné, ha a kormány tervei szerint a lehető leggyorsabban át lehetne váltani a devizahiteleket forinthitelekké, akkor ugyanis a bankoknak már kötelező lenne a referenciakamatot alkalmazniuk az új szerződésekben, s így vége lenne a magas kamatszintnek. Ráadásul az egyszerű ügyfél is követni tudná, miként alakulnak a törlesztőrészletei. Mindehhez persze szükség lenne a Kúria mihamarabbi döntésére, hogy az Európai Bíróság iránymutatása alapján határozzon, miként változtathatja meg a kormány az egyoldalú szerződésmódosításra és az árfolyamrés alkalmazására vonatkozó jogszabályokat. – MNO
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
