Jogerősen II-fokon is bukott a UniCredit Bank Hungary Zrt. A szerződése érvénytelen.” (semmis)…"
Tehát a jogi része lezárult! Közzététel, 2022.11.14

A követelt összeg 21.003.549 Ft volt.
Az összeg 8.682.286 Ft csökkent.
Eddig lecsökkentett megnyert összeg -12 321 263 Ft.

Az új Európai Unió Bírósága által hozott ítélet alapján a továbbiakban lényegesen csökkenthető lesz még a 8.682.286 Ft is!

Részletek a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletének indokolásából:
„Az elsőfokú bíróság a kiegészített ítéletében megállapította, hogy a felperesek és az UniCredit Bank Hungary Zrt. I. rendű alperes között 2007. december hó xy. napján létrejött XY számú kölcsönszerződés érvénytelen. „ (semmis)
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a felperesek és az I. rendű alperes által 2007. december xy. napján xy számon megkötött kölcsönszerződés érvénytelenségét megállapító rendelkezését helybenhagyja.

Előtörténet:
„A felperes (hitelkárosult) fizetési képességének hiánya miatt az alperes (pénzintézet) 
2017. március xy. napján a szerződést felmondta, majd ugyanezen a napon a szerződésből eredő követelését a II. rendű alperesre engedményezte. 
2019. február xy napján a felperesekkel, mint egyetemleges adóstársakkal szemben végrehajtási záradék került kiállításra 
16.811.348,73 Ft lejárt tőke, 
1.711.634,04 Ft lejárt ügyleti kamat, 
1.046.273,35 Ft lejárt késedelmi kamat, valamint a járulékaik megfizetésére. 
A 2019. március xy napi végrehajtói felhívás értelmében az adósok tartozása aznap 21.003.549 Ft volt.

A végrehajtó 2019. május xy napján a III. rendű felperes lakóhelyéül szolgáló ingatlant lefoglalta.
(Ezt követően a végrehajtási eljárást Dr. Budaházi János ügyvédi iroda közreműködésével felfüggesztésre került)

Az elsőfokú bíróság a kiegészített ítéletében megállapította, hogy a felperesek és az UniCredit Bank Hungary Zrt. I. rendű alperes között 2007. december hó xy. napján létrejött XY számú kölcsönszerződés érvénytelen. (semmis)
                                        INDOKOLÁSOK
„Megállapította, hogy az érvényessé nyilvánított kölcsönszerződés alapján a felperesek tartozása az UniCredit Bank Hungary Zrt. I. rendű alperes felé 
2021. június xy. napján 8 682 286 forint. 
Az alperesek az ítéletben foglaltak tűrésére kötelezte, továbbá kötelezte az alpereseket egyetemlegesen arra, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek, mint (hitelkárosult) egyetemleges jogosultaknak 635 000 forint perköltséget, és külön felhívásra az államnak 600 000 forint illetéket.”

„Az alperesek a keresetlevelükben a rHpt. 203.§ (6) és (7) bekezdésére, a kockázatfeltáró nyilatkozat hiányára, valamint annak tartalmi hiányosságaira, a rPtk. 200.§ (2) bekezdésére, 205.§ (1), (2), (3) bekezdéseire, 209.§-ára, 209/A.§ (2) bekezdésére hivatkoztak, továbbá a 2/2014. PJE határozatra és a 93/13 EGK irányelv rendelkezéseire, a rPtk. 4.§ (1) és (4) bekezdéseire.

Állították, hogy a szerződés semmis az árfolyamkockázat körében történt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt, mert az ügyintéző nem tájékoztatta a felpereseket az árfolyamkockázatról, illetőleg olyan tájékoztatást adott, mely szerint a kockázat minimális és nem adott át ÁSZF-et, üzletszabályzatot. 
Hivatkoztak a C-26/13 EUB ítéletében foglaltakra is.

Indítványozták a személyes meghallgatásukat, valamint Sz. K. és I. T.
ügyintézők tanúkénti meghallgatását.”
„A felperesek (hitelkárosult) a tárgyaláson személyes meghallgatásuk és az igazmondási kötelezettségre, valamint annak megsértése jogkövetkezményeire történt figyelmeztetés után egyöntetűen nyilatkoztak akként, hogy ezen dokumentumokat sem a szerződéskötést megelőzően, sem a szerződéskötéskor nem volt alkalmuk megismerni, az abban szabályozott, egyedi feltételek megtárgyalására sem volt lehetőség.

Az elsőfokú bíróság a tárgyalás közvetlensége alapján meggyőződött a felperesek előadásának tényszerűségéről, és a Pp. 279.§ (1) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében eljárva megállapította, hogy a 48 oldalas általános üzleti feltételek és a 19 oldalas lakossági üzletszabályzat nem vált a kölcsönszerződés részévé.

Ezt követően vizsgálta a felpereseknek (hitelkárosult) az árfolyamkockázati tájékoztató tisztességtelenségére vonatkozó állítását abból kiindulva, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez minden tagállamban. 
Megállapította, hogy az I. rendű alperes által nyújtott árfolyamkockázati tájékoztatóból hiányzik a jelentős árfolyamromlásra utaló figyelemfelhívás, az arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy a fogyasztóra nézve ennek súlyos gazdasági következményei lehetnek, továbbá nem volt a tájékoztatás alapján egyértelműen felismerhető a kockázatvállalás jelentősége, az árfolyamváltozás esetleges súlyos gazdasági következménye. 
Ezért nem alkalmas annak felmérésére, hogy valójában az árfolyamváltozás milyen hatással járhat, azon veszély felismerésére, hogy az árfolyamkockázat valós, az árfolyamváltozás a kölcsön futamideje alatt bekövetkezhet, az akár jelentős is lehet és a gazdasági helyzetét súlyosan érintheti.

Bizonyítatlannak találta az I. rendű alperes azon hivatkozását, mely szerint a felperesek mind a szerződés megkötésekor, mind pedig azt megelőzően már szóban megkapták az árfolyamkockázati tájékoztatót és rögzítette, hogy az alperesek a banki ügyintéző meghallgatását kifejezetten ellenezték, ezért a Pp. 265.§ (1) bekezdése alapján a bizonyítás elmaradásának következményeit nekik kell viselniük.

Megállapította, hogy a szerződés támadott feltételei a szerződésből eredő jogokban és kötelezettségekben egyensúlytalan helyzetet teremtenek, mert miközben a felperesek számára a deviza árfolyamkockázat korlátlan felvállalására vonatkozó kötelezettségéről rendelkeznek, addig a hitelező helyzetére az árfolyam változása nem hat ki, mert a felperesek által történő visszafizetéskor forintban ugyanolyan értékű devizához jut, mint amennyit folyósított.

A kölcsönszerződés módosításakor a fogyasztók arra kaptak lehetőséget, hogy az árfolyamváltozás rájuk hárított, kizárólag őket terhelő és korlátlan mértékű hatását a jövőre nézve elhárítsák, de akkor sem azonnal tudták a számukra hátrányos következményeket megszüntetni, hanem csak a szerződés szerinti fordulónappal, a kérelem benyújtásakor még ismeretlen árfolyamon.

Ez a lehetőség nem orvosolta azt, hogy a szerződés megkötésekor a felperesek nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatnak a szerződéses kötelezettségeikre gyakorolt hatásáról és annak lehetséges következményeiről.
A havi törlesztőrészlet összegének csökkentése érdekében a futamidő egyidejű kitolása nem a korlátlan árfolyamkockázat fogyasztó felperesek által viseléséből eredő egyensúlytalan helyzetet szüntette meg, hanem a futamidő fogyasztó adósokra nézve hátrányos kitolásával az árfolyamkockázat viselése szabályainak változatlanul hagyásával módosította a kölcsönszerződést.

Mivel a deviza alapú kölcsönszerződés részét képező általános szerződési feltételek az árfolyamkockázat viselését szabályozó kikötései a szerződés főszolgáltatására vonatkoznak, a szerződés lényegadó sajátosságát jelentik, a rPtk. 209/A.§ (2) bekezdése alapján fennálló semmisségük a teljes szerződés érvénytelenségére vezet, figyelemmel a rPtk. 239.§ (2) bekezdésére is, ezért az elsőfokú bíróság a kölcsönszerződés érvénytelenségét a Pp. 279.§ (1) bekezdésében foglalt mérlegelési jogkörében eljárva megállapította.

„A felperesek a szerződés tisztességtelenségén alapuló érvénytelenségének alkalmazható jogkövetkezményéről a Kúria 2019. június 19. napi konzultációs testület állásfoglalásának 
2. számú metódusa folytán készített táblázatos formában, valamint szöveges indokolással ellátott elszámolásáról megállapította, hogy az átlátható, ellenőrizhető és nem igényel olyan különleges szakértelmet, amely indokolta volna a perbe igazságügyi szakértő bevezetését.

Az alperesek felhívása ellenére saját elszámolásuk előterjesztését mellőzték, csak két hiteltörténeti kimutatást terjesztettek elő, amelyet az érvénytelenség körében a jogkövetkezmények levonására és az árfolyam, valamint a kamat meghatározására az elsőfokú bíróság alkalmatlannak találta.

A pénzintézet nem mer vagy nem is tud elszámolni a hitelkárosultal a Bíróságon?
Költői kérdésem.
"Mi alapján, milyen számítás alapján szeretet volna 21.003.549 forinttal gazdagabb lenni?"

Az árfolyamkorlátot 180 frank/forintban maximálta, törvényi analógia útján alkalmazva a 2011. évi LXXV. törvény 1.§ (2) bekezdésében meghatározott árfolyamot. 
A 4,75%-os induló éves kamatot szintén alkalmasnak találta arra, hogy a szerződés egyéb feltételeinek érintetlenül hagyása mellett, de az érvénytelenség okainak kiküszöbölésével, mind az adós, mind pedig a hitelező érdekeinek szem előtt tartásával a megbomlott egyensúlyt helyreállítsa.

Megállapította továbbá ítélete indokolásában, hogy a 2011. szeptember 26. napi forint alapú áthidaló kölcsön, amely a kölcsönszerződés módosítására jött létre szintén érvénytelen.

A Pp. 172. § (3) bekezdésében meghatározott, a megállapítási kereset együttes, konjunktív feltételeit adottnak tekintette, azzal, hogy a felperesek nem valamely jog, vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának, hanem kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérték. „

„Az uniós jog alkalmazásával az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása körében a bíróság annak szankciós jellegére tekintettel határozta meg a jogkövetkezményeket az I. rendű alperessel szemben. 
A bíróság az UniCredit Bank Hungary Zrt. I. rendű alperes információs és gazdasági erőfölényét köztudomású ténynek tekintette. Az I. rendű alperes azon állítását, hogy a közokiratba foglalt kölcsönszerződésre és a kölcsönszerződés módosítására figyelemmel a felperesi joggyakorlás rendeltetésellenes, alaptalannak tekintette és nem vette figyelembe.

Az I. rendű alperes azon állításával kapcsolatban, hogy harminckét nappal a szerződéskötést megelőzően kaptak a felperesek az árfolyamkockázatról való tájékoztatást, akként foglalt állást, hogy a per eldöntése szempontjából a szerződéskötés folyamatának időtartama nem bír jelentőséggel. 
Az I. rendű alperesnek a felperesi számításra előadott vitatására kifejtette, hogy a felpereseknek a kért jogkövetkezmény alkalmazása körében az árfolyam maximalizálását, valamint az alkalmazott kamat összegét bizonyítaniuk nem kellett, az alperesek pedig a jogkövetkezmények alkalmazása körében nem tiltakoztak a szerződés érvényessé nyilvánítása ellen.

Az alperesek felhívás ellenére saját, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására vonatkozó táblázatos elszámolásukat, annak szóbeli magyarázatát felhívás ellenére sem terjesztették elő.

Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a döntése meghozatalához szükséges információval rendelkezett, ezért a jogkövetkezmények levonása körében is döntést hozott. 
A II. rendű alperes azon hivatkozását, hogy a felek a szerződés 1.2. pontjában 12 havi kamatperiódusban állapodtak meg, melyet az elszámolás figyelmen kívül hagy és a szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a tisztességtelenséggel nem érintett részei a szerződésnek továbbra is alkalmazandók nem vette figyelembe, mert a II. rendű alperes felhívás ellenére az I. rendű alpereshez hasonlóan nem terjesztette elő saját elszámolását, valamint amennyiben előterjesztette volna, a bíróság a jogkövetkezmény alkalmazása körében ahhoz kötve nem lett volna és az érvényessé nyilvánított szerződésben a kamat éves százalékos mértékét a kereset szerint állapította meg.”
„A perbeli esetben az árfolyamkockázatnak kizárólag a fogyasztóra történő telepítése ilyen módon tehát tisztességtelen, ami a szerződés semmisségét eredményezi a nem megfelelő tájékoztatásra figyelemmel.

A perbeli esetben maga a szerződés volt az, amely az árfolyamkockázatot teljes mértékben a fogyasztóra telepítette, ezért a másodfokú bíróság az Európai Unió Bírósága által meghozott C-243/20. számú ítéletet nem találta olyannak, mint ami kizárná a tisztességtelenség megállapítását, itt ugyanis nem egy automatikusan alkalmazandó nem diszpozitív törvényi szabályozás rendelkezése volt az, amely a kockázattelepítést elvégezte. 
Ebből az következik, hogy közbenső ítélettel helybenhagyhatónak találta a másodfokú bíróság azt az elsőfokú ítéleti rendelkezést, ami a szerződés érvénytelenségét állapítja meg.”

„A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a felperesek és az I. rendű alperes által 2007. december xy. napján xy számon megkötött kölcsönszerződés érvénytelenségét megállapító rendelkezését helybenhagyja.”

Jogi probléma esetén keressék bizalommal Dr. Budaházi János ügyvédet „polgári és büntető jogász”
Ügyvédi iroda elérhetősége: Érd, Mályva utca 14. tel: 06-70-632-3583 vezetékes telefon: 06-23-360-472.