Nagy Éva – Facebook: A bankok 50-100 évente eljátsszák a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos átverést, és okoznak országhatárokon átnyúló pénzügyi válságot, a fedezetlen hitelezéssel.
A szisztéma ugyanaz, rászedni az embereket alacsony kamatozású hitelekkel, megszerezni az összes pénzüket, és ingatlanfedezetüket!
Egy generációváltással a dolog elfelejtődik, és kezdődhet minden előlről.
Hányszor lehet még szegény országunkat csontig kifosztani?
A pénzügyi összeomlás éve: 1873
Az 1873-as válság a bécsi tőzsdekrach miatt, az Osztrák-Magyar Monarchiából indult, ahol – mint a téma amerikai kutatója írja – a kiegyezés után, Poroszországhoz és Franciaországhoz hasonlóan, az uralkodóház a jelzáloghitel-piac ösztönzésébe fogott.
A cél mindenhol az iparosodás elősegítése volt, de a hitel-boom eszköz lett Bécs, Párizs és Berlin fényes fejlesztésére is.
Mindenki építkezett, a bankokból ömlött a pénz, a könnyű hitelek miatt a telek- és ingatlanárak az egekbe szöktek, a további áremelkedésre spekulálva pedig az újabb és újabb jelzáloggal fedezett kölcsönökből felfújódott az ingatlanbuborék. (Ismerős.) A "gründolási lázban" – ahogyan Berend T. Iván könyvében leírja – a hazai jelzálogkölcsön-állomány a nyolcszorosára emelkedett néhány év alatt, s rengeteg hitelintézet alakult kizárólag spekulációs céllal.
Az alapítási láz az iparra is átterjedt: míg 1867 előtt alig néhány részvénytársaság működött Magyarországon 1867 és 1873 között 170 létesült.
A gazdasági fundamentumok azonban ingatagok voltak, hiszen közben beütött a korabeli globalizáció. A rohamosan fejlődő, olcsó, új földön, alacsony költséggel gazdálkodó, gépesített amerikai mezőgazdaság veszélyes konkurenciát hozott, letörte a gabona, a takarmány, következésképpen a hús árait is a világpiacon. Magyarországon 1873-ig sokan úgy gondolták, hogy a kiegyezés után a tartós, háborítatlan gazdasági növekedés korszaka köszönt be. 1873 májusában aztán összeomlott a bécsi és pesti tőzsde."
Minden a kipróbált, és jól bevált forgatókönyv szerint zajlott:
"A pénzügyi válság miatt teljes bizalmatlanság alakult ki a bankok között, ami Nagy-Britanniára és Amerikára is átterjedt. A hitelpiac összeomlott, a hitelezés költségei az egekbe szöktek. "1875-ben 85 bank közül csak 35-nél volt a kamat és a díj 10 százalékon alul. Voltak olyanok, amelyek 13-16 százalékot számítottak fel az adósoknak" – írja Eckhart, és itt reálkamatokról van szó."
"Aligha gondolt a magyar gazdasági életnek bármely tényezője is arra, hogy a beköszöntő válság oly hosszantartó lesz és oly mélyreható következményekkel fog járni" – olvashatjuk, de a sanyarú kor hét szűk esztendőn át tartott.
A mezőgazdaságban kiteljesedett a gabonaválság miatti visszaesés, leálltak a vasúti fejlesztések, hosszú évekig pangás következett az ezeket támogató iparágakban, de megtorpantak a fővárosi építőipari beruházások is, hiszen – mint szintén Eckhart írja – "a válságot […] az állampénzügyek katasztrofális helyzete mélyítette el és nyújtotta meg. Az ifjú magyar állam […] több feladatot vállalt magára, mint azt józan megfontolással tehette volna.
[…] Az állam csak folytonos hitelműveletekkel tudott segíteni magán, de ezek feltételei egyre súlyosabbak lettek.
[…] Most először tűnt ki az új magyar alkotmányos korszakban, hogy az állam pénzügyei és a közgazdasági élet mily szoros összefüggésben vannak egymással."
Csak egy adat: a kiadások 1868 és 1873 között 70 százalékkal növekedtek, a bevételek csak 18 százalékkal. (Katus László: Az államháztartás válsága és konszolidációja – Magyar gazdaságtörténeti szöveggyűjtemény 18-19. század).
A történelem megismétli önmagát: 1873-ban 10 év kellett a kilábaláshoz!! Nyomor volt, szegénység és éhezés.
Akkor indult el az első kivándorlási hullám Amerikába, majd a 30-as években következett a második, még nagyobb kivándorlás.
Most mi történik? 450000 ember hagyta el a hitelválság óta MO-t!!! Ismerős, ugye????
A múlt században is az osztrák bankok tették tönkre az országot, akkor is jól időzítettek, a kiegyezés utáni konjunktúrát lovagolták meg. A mostani helyzet is kísértetiesen hasonló, a rendszerváltás utáni Mo.látványos fejlődésére alapoztak, olcsó kamatozású hitellel teremtettek pü-i forrást, az EU-belépés után beözönlő olcsó nyugati tucatáruknak, és a lakóparkok által generált igényesebb lakásoknak, ami mögött szintén bizonyos üzleti körök és a bankszektor állt. Majd amikor a lakosság lépre ment, jött a feketeleves. A múlt században is, és most is.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
