A csőbe húzott devizakárosult

Kártérítési ügyvéd – A bank már a szerződéskötéskor is sunyi és alattomos volt.

…Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető….

Belső kockázatkezelő osztályok révén tudta, hogy az USA-ból indult pénzügyi válság begyűrűzik Magyarországra és gyorsan kitalált egy olyan hitelkonstrukciót amivel a tudatlan állampolgárt csőbe húzhatta.

Szándékosan magasan tartotta a forinthitel kamatát, hogy a dezizahitel felvételére ösztönözze az embereket.

Tudta, hogy pár hónap alatt az árfolyam drasztikusan emelkedni fog ezért igyekezett lépre csalni a fogyasztót azzal, hogy laza volt a jövedelemvizsgálat, türelmi idő alatt kamatot és kezelési költséget nem kért, állandóan reklámozta a hitelterméket a tv-ben, újságokban, a banki ügyintézőket kitanította arra, hogy csak jelentéktelen emelkedésről beszéljenek, a szerződésekben úgy fogalmazott, hogy a kockázat "akár" jelentős is lehet, bonyolult kifejezések egész sorát tette a szerződésbe hogy a fogyasztó még csak ne is merje megkérdezni mi az, a közjegyző előtt gyorsan elhadarták az okiratot, sőt a szerződéskötés napján kapott kézhez minden más dokumentumot az adós (Üzletszabályzat).

Az íly módon csőbe húzott fogyasztót még csak arról se tájékoztatta, hogy a forintkamattal szembeni előny mikor szűnhet meg és nem biztosított részére erre az esetre felmondási lehetőséget. Viszont ha az árfolyam elszabadul arra az esetre saját magának jogot biztosított pótfedezet bevonására.

A 2/2014 Polgári Jogegységi Határozat kimondja:

A banki tájékoztatásból ki kell tűnnie, hogy

1.) az árfolyamváltozás hatására a törlesztőrészlet összege korlátozás nélkül (akár többszörösére is) megemelkedhet;

2.) az árfolyamváltozás iránya és mértéke előre nem állapítható meg, annak nincs felső határa;

3.) a fenti árfolyamváltozás lehetősége valós, vagyis a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet

Ez azért fontos mert a banki szerződésekben csak az szerepel, hogy akár jelentősen is megemelkedhet az árfolyam.
Azonban a korlátozás nélkül és a jelentősen nem azonos fogalmak.

A korlátozás nélkül azt jelenti, hogy nincs felső plafon, a (akár) jelentősen pedig egy viszonyítást fejez ki. Létezik alacsony, átlagos és jelentős mérték. A jelentős azonban sohasem korlátlan csak az előző szinthez képest nagyobb.
Mértéke arányaiban nézve akkora lehet mint az átlagosnak az alacsonyhoz viszonyított mértéke. Ha tehát az alacsony mérték 10% , az átlagos 30%, akkor a jelentős maximum 50% lehet. De nem korlátlan.

Egy apró finomság:

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A jogegységi határozat azt a kifejezést használja, hogy "korlátozás nélkül megemelkedhet".

Azonban a helyes kifejezés az lett volna, hogy korlátlanul megemelkedhet.
Ugyanis a "korlátozás " szó azt feltételezi, hogy valaki szabályozza az árfolyam mértékét.
Vagyis ha korlátozozás nélkül emelkedhet az árfolyam akkor az azt jelenti, hogy valakik nem korlátozzák az árfolyam mozgását.

Kik korlátozzák? Mikor, milyen feltételekkel? Adnak-e róla nyilvános tájékoztatást? Előre bejelentik vagy csak utólag?

Önmagában ez az egy szó is semmisséget jelenthet mivel a nem világos és nem érthető szerződési feltétel tisztességtelen a Ptk 209.§. (4) bekezdés szerint :

"Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető." Kártérítési ügyvéd.