A TISZA Párt ritkán tematizálja a devizakárosultak problémáját – bár éppen Magyar hozta szóba egy májusi ATV-s szereplése során az Európai Unió Bíróságának (EUB) április 30-i, precedensértékű ítéletét. A friss verdikt nyomán a múlt hónapban ismét megélénkült a devizaalapú hitelszerződések körüli vita.
Mint ismert, a devizahitelesek számára kedvező döntést hozott az európai bíróság: Egy 2007-ben kötött, svájci frank alapú autólízing-szerződés ügyében mondták ki, hogy az az árfolyamkockázatról való hiányos tájékoztatás miatt érvénytelen. A döntés szerint a megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek teljes összege visszajár az adósoknak.
A magyar parlamentben Jámbor András és Hadházy Ákos közös törvényjavaslatot adott be, amely az összes folyamatban lévő devizahiteles ügy felfüggesztését szorgalmazza mindaddig, amíg kiderül, hogyan értelmezik a döntést a hazai bíróságok.
Azt is javasolták, hogy szülessen olyan törvény, amely átülteti az Európai Bíróság döntésének szellemiségét a magyar jogrendbe, és megpróbálja kompenzálni az érintett polgárokat. A múlt héten az Igazságügygi Bizottság fideszes többsége leszavazta a törvényjavaslatot, sőt a precedensítéletet szolgáltató ügyben eljáró ügyvédet, az ülésre vendégként meghívott Marczingós Lászlót meg sem hagyták szólalni (erre végül június 10-én kedden lehetőséget kapott).
A fentieken túli, az EUB-ítéletéből következő konkrét ígéreteket egyelőre nem tett a TISZA Párt elnöke, pusztán annyit mondott: értékelni fogják az Európai Bíróság szerinte is „nagyon fontos” ítéletét. Annyit azonban még hozzátett mindehhez, hogy kormányra kerülésük esetén „a lehető legrövidebb időn belül” megszüntetik a profitorientált végrehajtást, és teljesen államosítják azt.
Magyar szerint azzal, hogy a TISZA a végrehajtást állami tevékenységként a bíróságok alá szervezi, csökkentik a visszaélések lehetőségét és a végrehajtás folyamatosan elszálló költségeit. „Ennek keretében szükséges lesz haladéktalanul felülvizsgálni a folyamatban lévő végrehajtásokat is, az esetlegesen felderített jogellenességeket orvosolni, és meg kell majd akadályoznunk, hogy további családok váljanak földönfutóvá” – mondta a TISZA elnöke.
Utóbbi ígéretéről ugyan Magyar eddig nem sokszor beszélt, de kicsivel több mint egy évvel ezelőtt, 2024 áprilisában, a nagy tömeget megmozgató Kossuth téri tüntetése után éppen lapunk kérdésére válaszolt úgy, hogy államosítani kell a végrehajtást. Igaz, ekkor arról is beszélt, hogy annak is meg kell találni a módját, hogy az állam hogy lehet jó „gazdája” ennek a területnek: „Nagyon-nagyon kell figyelni, főleg ilyen igazságügyi minisztériumi történetek után” – mondta, utalva a Schadl György volt bírósági végrehajtói kari elnök és Völner Pál volt államtitkár nevéhez fűződő botrányra.
A végrehajtás államosítását a hazai politikai szereplők közül a független baloldali országgyűlési képviselő Jámbor András követeli régóta. Ettől némileg különböző modellt, „nonprofit „ végrehajtást vezetne be ugyancsak évek óta a szélsőjobboldali Mi Hazánk.
EUB-ítélet: Létezhet egyáltalán harmadik álláspont?
Egyszeri támogatásoddal munkánkat segíted! Az igazságot nem lehet betiltani. Amíg velünk vagy, mi is létezni fogunk!
Az április végi uniós bírósági döntést a devizahitel-károsultak és jogi képviselőik, illetve az ügyben évek óta aktív mozgalmak (Adóskamara, a Jogállamért Egyesület) tagjai, az EUB-ítéletben a károsultat képviselő Marczingós László ügyvéd, de Róna Péter közgazdász is úgy értelmezik, hogy az alapján az összes devizaalapú hitelszerződést meg kéne semmisíteni, és a több százezer károsultnak mind visszajárna az alaptőke felett kifizetett pénze.
Fontos, hogy az ő álláspontjuk szerint nem azért semmisek és érvénytelenek a szerződések, mert a hitelintézetek nem tájékoztatták az ügyfeleket az árfolyamkockázatról, hanem azért, mert az a gyakorlat, hogy a bankok az alacsonyabb eladási áron folyósították az euró vagy svájci frank alapú hiteleket, majd a magasabb vételi áron számolták a törlesztőrészleteket (ez az ún. árfolyamrés), tisztességtelen.
A kormány mostani nyilatkozataiból, valamint több májusi – tehát az EUB döntése kihirdetése utáni – kúriai ítéletből az következik, hogy szerintük a döntés viszont csak azokra az ügyfelekre vonatkozik – ők pedig az összes érintettnél jóval kevesebben vannak –, akik bizonyítani tudják, hogy a bank nem tájékoztatta őket az árfolyamkockázatról.
Ebben a kérdésben Magyar nem foglalt egyértelműen állást: arról beszélt csupán, hogy a TISZA értékelni fogja az Európai Bíróság ítéletét.
Hogy a fent vázolt két, egymással ellentétes – a Telex cikkében részletesen is levezetett – állásponton kívül még milyen lehetséges pozíciót foglalhat el a TISZA – ha egyáltalán létezik ilyen –, arról Szepesházi Péter ügyvédet, számos devizahitel-károsult jogi képviselőjét kérdeztük, aki saját praxisa mellett Jámbor Andrással közösen működtet jogsegélyszolgálatot adósok számára.
Szepesházi szerint nincs mit mérlegelni az ítéleten, az szándékosan félreérthető legfeljebb, és a fent vázolt álláspontokon túli köztes értelmezést sem nagyon tud elképzelni. „Úgy gondolom, csak nyers gazdasági és hatalmi érdekek miatt magyarázza félre az EUB ítéletét a kormány, a jegybank, a bankok és a Kúria” – mondja az ügyvéd.
„Bírók esetében elképzelhető lenne, hogy amennyiben túl sok magyarországi törvény tiltja meg nekik, hogy legjobb belátásuk szerint döntsenek, akkor szélsőséges esetben – de szerintem ez itt nem áll fenn –, ezt bevallhatják az ítéletükben azzal, hogy bár nem állapítják meg a devizahitel-szerződések érvénytelenségét, nem ítélnek meg a károsultaknak semmit, de egy világos bekezdésben azt mondhatják, hogy ez csak azért van, mert az állam uniós joggal ellentétes törvényt hozott. Ezzel gyakorlatilag megnyitnák az utat annak, hogy az ügyfelek az állam ellen menjenek kártérítésre. Ezt esetleg jóhiszemű álláspontként el tudnám fogadni” – magyarázta lapunknak az ügyvéd.
A „túl sok magyarországi törvény tiltja meg” fordulattal Szepesházi Péter arra utalt, hogy a kormány 2014-ben törvénnyel írta elő, hogy a devizahiteles szerződéseket a vételi- és eladási ár helyett az MNB-középárfolyamon kell újraszámolni. Az ebből fakadó viszonylag alacsony különbséget a devizahiteleseknek vissza is fizették.
Ez viszont azt is jelentette, hogy az árfolyamrés miatt már nem lehetett perelni, és annak a lehetősége is megszűnt, hogy a bíróságok emiatt a teljes devizahiteles szerződéseket megsemmisítsék, ami korábban megtörténhetett. A Fidesz devizahiteles törvénye ugyanis érvényessé nyilvánította a korábban bíróságon érvénytelenített szerződéseket is. A károsultak jogi képviselőinek álláspontja szerint a friss EUB-ítélet azt is kimondja, hogy az Orbán-kormány devizahiteles törvényei nem felelnek meg az uniós fogyasztóvédelmi jognak.
Azt ugyanakkor önmagában pozitívnak tartja Szepesházi, hogy Magyar Péter és a TISZA nem ugyanazt az álláspontot képviseli, mint amit a Kúria, a kormány és a jegybank, hiszen ha így lenne, akkor „nem lenne miről beszélni, akkor nincs kit kárpótolni, nincs miért új törvényeket hozni”. A nagy kérdés szerinte az, hogy egy leendő TISZA-kormány elég messze mer-e menni, és levonja-e a lakossági devizaalapú hitelek okozta károk pénzügyi konzekvenciáit. Szepesházi szerint „nagyon nehéz itt olyat tenni, amit mindenki elfogad”, kiváltképp a károsultak mozgalmának ma is aktív részére igaz ez. De ez érthető is – mondja – , mert „olyan mértékben nyomták víz alá” az elmúlt években az egész devizakárosulti közösséget, hogy nem csoda, ha már nagyon elégedetlenek, és gyors megoldást várnak.
Az Oeconomus összesítése szerint a devizaalapú hitelek által 1,2 millió magyar ember került adósságcsapdába a 2000-es évektől kezdve, „akiknek összességében 5 ezer milliárd forint deviza alapú hitelállomány terhe nehezedett a vállára, amely hosszú évtizedre meghatározta a jövőjüket.”
Az ügyvéd szerint bizonyos mértékig érthető, ha politikai megfontolások mentén a TISZA (még) nem mutat teljes elköteleződést a devizahitelesek kárpótlása mellett. „Magyar Péternek nincs könnyű dolga, figyelnie kell arra, hogy sokakban sikeresen ültettek el előítéleteket a devizahitelesekről: hogy felelőtlenek, hogy senki sem kényszerítette őket arra, hogy írják alá a hitelszerződést; és nyilván ennek van azért egyfajta hatása” – véli a volt bíró.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
