Szomorú valóság: milliók képtelenek fizetni a számláikat
Az elmúlt időszakban csökkent a rezsidíj-hátralékos fogyasztók száma, de még így is rengeteg család csúszik meg a számlák befizetésével. Ráadásul az ősszel együtt hamarosan a fűtésszezon is beköszönt, amikor sokaknak egyre nagyobb nehézséget okoz fizetni a csekkeket. A lakosság negyede így is késve fizeti be a számláit, átlagosan pedig több tízezer forinttal tartozunk a cégeknek. De mi történik, ha tényleg nem tudjuk fizetni tovább a számlákat? Mikor kapcsolják ki a szolgáltatást, és mit tehetünk, ha jön a követeléskezelő?
Hiába csökkent egy év alatt félmillióval a díjhátralékkal küzdő fogyasztók száma, idén nyáron még így is 1,8 millióan csúsztak meg valamely számlájuk befizetésével (tehát a lakosság közel 20 százaléka). A rezsidíj-tartozások összege pedig közel 100 milliárd forint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint. A legnagyobb problémát továbbra is villanyszámla fizetése okozza: majdnem egymillió fogyasztó késett a befizetéssel. A gázszámlákkal pedig 840 ezer ember esett késedelembe.
Több hazai gáz-és áramszolgáltató is úgy tájékoztatta lapunkat, hogy
átlagosan a fogyasztók 20-25 százaléka van elmaradásban a számlákkal.
A legnagyobb hazai gázszolgáltató, a Tigáz ügyfeleinek például 19 százaléka (239 ezer fő) fizet késedelmesen. Ezen belül pedig a 60 napon túli késedelemben lévők aránya 2 százalék, ők átlagosan 42 ezer forinttal tartoznak a gázszolgáltatónak. Vannak azonban olyan ügyfelek is, akik már milliós tartozást halmoztak fel.
A másik nagy lakossági gázszolgáltató cég, a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. a Pénzcentrum kérdésére elmondta, hogy a lakossági ügyfelek közel 25 százaléka fizet jelenleg késedelmesen, 10 százalékuk pedig már több mint 60 napja nem fizette be a számláját. A fogyasztóik öt százaléka pedig egy évnél régebben görgeti maga előtt a tartozásait. Az átlagos elmaradás most 30 ezer forint körül mozog, de ez az összeg a fűtési szezonban még magasabb szokott lenni.
Ennek közel kétszeresével, 58 ezer forinttal tartozik átlagosan egy FŐGÁZ-ügyfél, míg
a 60 napon túli tartozók már 105 ezer forintos adósságot halmoztak fel.
A közműcég közlése szerint az egy lakossági fogyasztóra eső legnagyobb tartozás 10 millió forint, igaz, ebben az esetben egy társasházról beszélhetünk.
Az E.ON lakossági áramos ügyfelei közül közel 460 ezren (20%), míg a gázfogyasztók közül 92 ezren (16%) csúsztak meg a számlákkal. A társaság adatai szerint az átlagos tartozások összege sem mutat jelentős változást: az áramfogyasztóknál ez 32 ezer forintot, míg az gázfogyasztóknál 47 ezer forintot jelent. Aggasztó ugyanakkor, hogy mindkét szegmensben nőtt a 60 napon túli tartozások összege. A rezsirekorderek náluk is milliókkal tartoznak.
Mit tehetünk, ha nem tudjuk fizetni a számlákat?
A közműcégeknél általában több megoldás közül is választhatunk, ha valamiért nem tudjuk fizetni a számlákat. Az Elműnél például késedelem esetén először fizetési emlékeztetőt, majd fizetési felszólítást, végül kikapcsolási értesítőt küldenek.
Az első emlékeztető után öt napon belül részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot lehet kérni (évente egy alkalommal).
Amennyiben így sem sikerül a megadott határidőn belül rendezni a számlát, akkor kikapcsolják a szolgáltatást. Ha a kikapcsolástól számított 30 napon belül nem egyenlíti ki az ügyfél a követelést, akkor az Elmű felmondja a szerződést.
Az E.ON-nál is lehetőség van részletfizetés kérésére évente egyszer, valamint a havi rézszámlában kiszámlázott fogyasztás mennyiségének módosítására is, amennyiben ideiglenes vagy tartós fizetési nehézségbe ütköztünk. Utóbbi esetben érdemes szem előtt tartani azt, hogy ha a részszámla alap csökkentését kértük, akkor az éves leolvasás után már nem lehet részletfizetést kérni. Ha nem sikerül rendezni a tartozást, akkor később már nem csak az elmaradást, hanem a felszólító levél (145 forint), a kikapcsolási felszólítás (540 forint), a ki-és visszakapcsolás díj (18 ezer forint az áram-, és minimum 27 ezer forint a gázszolgáltatás esetén) is tovább növeli a költségeket.
Most akkor jön a "behajtó"?
Gyakran előfordul, hogy a kezdetben csak egyhavi, pár ezer forintos tartozás igen hamar több tízezresre, vagy akár százezresre duzzad. A szolgáltatók tapasztalatai szerint ilyenkor már alig tudják az ügyfelek egy összegben kifizetni a tartozásukat. Tartós késedelem esetén végül nem marad más, mint a kikapcsolás. Júniusi adatok alapján pedig a szolgáltatás kikapcsolása is tízezreket érintő probléma:
a gázt 39 ezer adósnál zárták el, míg a villanyt 26 ezer tartozónál kapcsolták ki.
Ezután a fizetési hátralékok behajtása többféleképpen is történhet: peren kívüli eljárás vagy jogi úton történő peres behajtás. Ezt van, hogy a közműcégek egy külső követeléskezelő segítségével végzik el.
Amennyiben a közműcég a tartozásunk behajtásával egy követeléskezelő céget bíz meg, akkor az először postai levélben tájékoztatja az adóst arról, hogy a továbbiakban ő a jogosult a tartozás beszedésére. Amennyiben erre nem érkezik válasz, vagy nem történik meg a tartozás rendezése, akkor a cég SMS-t is küldhet az ügyfélnek. Ilyenkor sokan nem reagálnak a fizetési felszólításokra, pedig a követeléskezelő cégek is nagyra értékelik, ha az adós hajlandó együttműködni . Így általában lehetőséget adnak az adósság átütemezésére vagy részletfizetésre, és egyedi ajánlatok készítésével próbálják biztosítani a pénzügyi rendezést. – Pénzcentrum
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM