Megtámadták a devizahitel-törvényt az Európai Bíróságon
Az árfolyamváltozást se háríthatták volna át a bankok teljes mértékben a devizaadósokra – Léhmann György szerint erről is hallgat a parlament által nemrég hozott, „devizahiteles-megsegítő” törvény. A siófoki jogász négy pontba foglalva támadta meg a jogszabályt az Európai Bíróságnál, mert szerinte uniós irányelvekbe ütközik.
– A parlament beavatkozott az igazságszolgáltatás dolgába, nekem meg nincs más lehetőségem ezt észlelve mint az, hogy európai bírósági jogértelmezést kérek még akkor is, ha emiatt esetleg újabb egy-két évig késik a megoldás – így Léhmann.
Tovább folynak a perei a bíróságok előtt, közel harminc került már kúriai szakaszba – mondta Léhmann György, hozzátéve: a devizahitelesek védelmében a minap hozott parlamenti döntés ezt nem befolyásolja, annál is inkább nem, mert e törvény szembemegy az 1993-as uniós irányelvvel, mely a fogyasztói szerződések tisztességtelensége témájában mutat irányt a bíróságoknak.
– Először is, a '93-as jogelv kimondja: a bíróságnak minden szerződési feltétel esetében hivatalból vizsgálni kell, hogy tisztességtelen-e, vagy sem – magyarázta a siófoki devizaperes ügyvéd. – Van olyan perem a Fővárosi Ítélőtáblán, ahol a bíróság a szerződés tizennyolc pontját találta tisztességtelennek az OTP ellenében. Ez a korrekt eljárás, csakhogy újabb hiányosságára mutat rá a rapid és átgondolatlan parlamenti jogszabályalkotásnak: ugyancsak az 1993-as irányelv mondja ki, hogy vizsgálni kell ilyenkor a szerződés teljesíthetőségét is. Vagyis ha kiiktatjuk az eredeti megállapodásból a tisztességtelen pontokat, akkor teljesíthető-e a megmaradt szerződés. Ha a jogalkotó ezt körüljárta volna, akkor arra kellett volna hogy jusson: nem teljesíthető, főleg, ha példánknál maradva, tizennyolc pontot törlünk belőle.
Léhmann szerint adott a megoldás: mivel változó kamatozású szerződésről van szó, referenciakamatot kell meghatározni a bíróságnak, márpedig ez csak a svájci frank alapkamata lehet. – Így tettek Lengyelországban is, nálunk miért nem foglalkozik ezzel az új törvény? A lengyeleknél kettő, nálunk hat százalék a devizahitel kamata, emiatt a magyar adós csaknem dupla akkora törlesztőrészletet fizet, mit a lengyel. Ezen kívül az sem igaz, hogy az árfolyamváltozás teljes egészében az adósra hárítható. Csak akkor, amennyiben közölték vele: a számára kedvezőtlen irányú változásnak nincsen felső határa. Márpedig ezt aligha közölték egyetlen adóssal is a bankok. Ha pedig nem, akkor úgy tisztességes, ha ezen is megosztozik a két fél. Ez is hiányzik a törvényből.
A siófoki jogász úgy véli, meg kell akadályozni a devizahitelek forintosítását, mert „ez esetben megugorhat a kamat, ami csak a bankoknak lesz jó. Az csak hisztéria, hogy volt-e deviza e hitelek mögött, mert nem volt, csak a svájci frank alacsony kamata miatt lett abban nyilvántartva. Viszont semmi baj nem volna a devizahitelekkel, ha a bankok tisztességesen jártak volna el.” – Sonline
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
