Devizahitelek: Léhmann rosszat sejt, bankokat ment az állam?
A Kúria múlt hétfői jogegységi döntése után nincs reménye a bankoknak az akár több tízezer milliárd forintnyi kártalanítás és kártérítés elől menekülni, a törvényhozás ezért így igyekszik akadályozni a majdani, az adósok által kezdeményezhető végrehajtási eljárásokat? – kérdi Léhmann György annak kapcsán, hogy a napokban az Országgyűlés elé került a bankszanálási törvénytervezet.
Ráadásul az áll benne: nem nyilvános információ, hogy melyik bank milyen támogatásban részesül (tőke-, eszközvásárlás, stb.) és miért. A jogszabálytervezet szerint bankmentésre szükség esetén állami források is felhasználhatók.
„A szanálás az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul” – idéz a törvénytervezetből az ezerkétszáz devizahitelpert vivő siófoki ügyvéd. – Rosszat sejtek – teszi hozzá, azt valószínűsítve, hogy a bankszanálás összefüggésben állhat a devizahitelek várható, a pénzintézeteket negatívan érintő következményeivel.
A jogszabálytervezet egyebek között lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank hatósági minőségében magához vonja a részvényeket és harmadik személynek átadja. A Szanálási Alapba pedig – ha máshonnan nem jön össze elegendő forrás – az állam és/vagy az MNB tesz pénzt. Ki fizeti majd a bankok megmentését? – ezt a kérdést teszi fel cikke címében a Magyar Nemzet is. A kormányközeli lap is arról ír: szakértők szerint aggályos, hogy a bankmentés részleteiről nem értesülhet a közvélemény. Elméletileg egyébként – írják – a költségeket egy olyan alapból fedeznék, amit a bankok töltenének fel; tíz év alatt nagyjából 120 milliárd forintot kellene összeadniuk. A lapnak nyilatkozó szakértők ezzel együtt egyetértenek abban: nehéz olyan módszert találni a bankok megmentésére, mely egyáltalán nem terheli az adófizetőket. – Sonline
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
