Apró lépés az uniós minimálbér felé?
A tagállamok átlagbérének legalább felét kellene elérnie a helyi minimálbérnek, amit egy uniós szervezet közösen kidolgozott egységes módszerrel számolna ki.
Az uniós tagországok mindegyikében a helyi átlagbér legalább 50 százalékára kellene módosítani a minimálbért, illetve az Európai Unióban egységes bérszámítási módszerre lenne szükség – mondta a Napi Gazdaságnak Klaus Heeger, a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége (CESI) főtitkára. Hozzátette, hogy ehhez minden tagállamban figyelembe kellene venni a helyi gazdasági viszonyokat: a bruttó nemzeti összterméket, az inflációs rátát, ezután a különböző eredmények alapján lenne szükség a harmonizált kalkulációs metódus kidolgozására. A szakszervezetek és a mindenkori kormányok között így évente mindössze egyszer elegendő lenne áttekinteni a bérek kérdését. A családi adókedvezményeket nem számítva Magyarországon a bruttó minimálbér 101 500 forint, ami 44 százaléka a bruttó 230 ezer forintos átlagkeresetnek.
Az egységesítés azért is hasznos az érdekegyeztetőknek és a munkavállalóknak egyaránt, mert csökken a bérfeszültség – ezt már Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára mondta a Napi Gazdaságnak. A szervezet már évek óta lobbizik azért, hogy Magyarországon is ilyen számítási módszert alkalmazzanak. Hozátette, hogy a félmilliós Luxemburgban napi szinten 500 ezer külföldi munkavállaló jár dolgozni, mivel a miniállamban megfelelő nyelvi és szakmai kompetenciával, versenyképes szaktudással a legmagasabb bérminimum érhető el. Az EU-ban eközben Romániában és Bulgáriában a legalacsonyabb a minimálbér.
Magyarországon az EU öt fizetési kategóriája közül a második legalacsonyabb az úgynevezett minimális juttatás a közszféra dolgozóinak. Ez – Borosné szerint – annak tudható be, hogy az elmúlt hat évben nem volt bérkorrekció, olyannyira, hogy mostanra már 20 százalékos lineáris emelés sem lenne elegendő a helyzet megoldására (Napi Gazdaság, 2014. május 12.). Boros Péterné szerint a kormánnyal korábban kezdett egyeztetés idén folytatódhat.
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy 2003 óta a különböző országokban mindössze 1,2-1,5-szeres volt a minimálbér-növekedés, egyedül Romániában és Bulgáriában volt háromszoros a szorzó. Magyarországon is az előbbi trend érvényesül, mert míg 2003-ban 203 euró volt a minimálbér, tavaly 335 euró volt (ennek nettó értéke 214 euró, azaz nagyjából 65 ezer forint), ez 1,65-szörös szorzót jelent. – napigazdasag.hu
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
