Izland: Így lehet okosan odacsapni a bankoknak
Izlandnak bejött az a hat évvel ezelőtti döntés, hogy hagyták csődbe menni az ország három nagybankját. A pénzintézetek megmentése helyett a jóléti rendszer megóvására, oktatásra költötték az adófizetők pénzét, és ma négy százalék a munkanélküliségi ráta.
Izland 2008-ban hagyta, hogy a szigetország három nagybankja csődbe menjen, mert az ország vezetése úgy találta, hogy túl nagyok ahhoz, hogy az adófizetők pénzéből megmentsék őket. A pénzintézetek a válság előtt nagy hasznot húztak a másodlagos jelzálogpiacok felfutásából, óriási hiteleket csatornáztak át a lakásfinanszírozásba, amitől igencsak nagyra híztak.
A valamivel több mint 300 ezer lakosú, évente 14 milliárd dollár GDP-t termelő Izland 2008 októberében került a világlapok címoldalára, amikor három vezető bankja hetek alatt fizetésképtelenné vált: 85 milliárd dollár törlesztését tagadták meg. A kormány úgy döntött, nem adja fel a szociális programokat azért, hogy feltőkésítse a pénzintézeteket, amivel megmentette az izlandiakat a pénzügyi válság okozta nyomorúságtól – derül ki a Bloomberg cikkéből.
Unortodox megoldás
Ezzel éppen szembe ment az USA-val, illetve többi európai országgal, amelyek úgy gondolták, hogy nagybankjaik túl nagyok ahhoz, hogy csődbe mehessenek, és költségvetésüket nem kímélve megmentették azokat. Az izlandi bankok hitelezői, akikkel lenyelették a veszteségeket, persze a mai napig protestálnak, ám Sigmundur D. Gunnlaugsson miniszterelnök válasza igen egyszerű: a pénzintézetek tartozása soha nem volt és nem lesz része az államadósságnak.
Az egymást követő kormányok kinyilvánított célja az, hogy újjáépítsék az izlandi jóléti társadalmat. Rákényszerítették a bankokat, hogy leírják jelzáloghiteleket, amivel enyhítették a lakosságra nehezedő terheket. A válság kirobbanása után 80 százalékkal értékelődött le a korona, amire elszállt az infláció. 2009-ben 19 százalék volt a pénzromlás üteme. Válaszul korlátozták a tőkemozgásokat.
Mivel a korábban nyújtott lakáshitelek nagy részének kamatát az inflációhoz kötötték, létkérdés volt a pénzromlás megfékezése. Tavaly decemberben már csak 4,2 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest – derült ki az izlandi statisztikai hivatal jelentéséből. Emellett a 2014-es költségvetésben a GDP hét százalékának megfelelő összeget különítettek el a jelzáloghitelek terheinek enyhítésére.
Jóléti pénzinjekció
Az OECD ugyan bírálta az adósok újabb kisegítését, mert az további adók formájában nagy terheket rak a bankok nyakába. A szakértők egy része szerint a pénzintézetekkel szembeni durva bánásmód miatt kerülni fogja a tőke a szigetországot, ha egyszer feloldják a tőkemozgások korlátozását. Ezt cáfolni látszik azonban az, hogy a kormány két sikeres kötvényaukciót bonyolított le 2008 óta.
Az idei költségvetés 43 százalékát fordítják a jóléti minisztérium kiadásaira. Ez nagyjából megegyezik a válság előtti aránnyal. Helyi szakértők szerint ennek köszönhető, hogy jók az ország növekedési kilátásai: az OECD 2,7 százalékos GDP-bővülést vár 2014, miközben a szervezet tagországainak átlaga csupán 2,3 százalék lehet. Az oktatásra és az egészségügyre fordított források mellett ma már lakosság megtépázott vásárlóerejének helyreállítása a cél.
Követendő példa
Gunnlaugsson szerint a kormány elsőrendű célja a társadalmi-politikai stabilitás megőrzése. Ha ez sikerül, az vonzza a befektetéseket, ami bővíti a munkahelyeket, ami növeli a jövedelmeket, amelyekre támaszkodva továbbra is fenntartható a jóléti társadalom. Izlandon – ahol 2010 elején kilenc százalék felett tetőzött a munkanélküliségi ráta – jelenleg négyszázalékos a munkanélküliség, amit két százalékra akarnak leszorítani. Ezzel szemen az eurózónában a múlt év végén 12,1 százalék volt ez a mutató.
A csődbe engedett bankok hitelezői, főként hedge fundok ugyan még próbálkoznak elvesztett befektetéseik visszaszerzésével, ám az IMF és sok szakértő, köztük Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász professzor díjazta az izlandi megközelítést. Krugman nemrégiben figyelmeztette a többi skandináv államot, például Dániát, hogy ne a jóléti kiadások lefaragása árán próbálják javítani gazdaságaik versenyképességét.
A növekedés és az állami támogatások kéz a kézben haladnak – érvel Krugman. A jövedelemadót többször mérséklő svéd kormány várhatóan megbukik az idei választásokon, mert a szavazók nagyobb jóléti kiadást várnak országuk vezetőitől.
Forrás: napi.hu
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
