A jövő hétfőre összehívott jogegységi tárgyalás nem a kezdete és nem is a végpontja a Kúria devizaügyekben folytatott jogértelmező, jogfejlesztő tevékenységének – ezt mondta Magyar Nemzetnek a legfőbb ítélkező fórum elnöke. Darák Péter úgy nyilatkozott: szakértőket kért fel a hét pontból álló jogegységi indítvány elemzésére, a tárgyaláson várhatóan többüket meghallgatják. Az elmúlt napok közéleti vitái kapcsán a bírósági vezető kifejtette, a nyilvánosság felhívhatja az igazságszolgáltatás figyelmét bizonyos jelenségekre, de a bírót nem befolyásolhatja az ügyről való döntésben.
– A hétfőre kitűzött jogegységi tárgyalás iránt rendkívül nagy az érdeklődés, akár azt is mondhatjuk, a Kúrián a világ szeme. Ön mint a jogegységi tanács elnöke eddig mit szűrt le a különféle megnyilvánulásokból?
– Meggyőződésem szerint a devizaügyek kapcsán nemcsak a Kúria került az érdeklődés középpontjába, hanem a kormány és a legutóbbi időkben az Alkotmánybíróság (AB) is. Erre utal, hogy a híradásokban, a közbeszédben mind többet hallani például az árfolyamgát bővítéséről és egyéb elképzelésekről. Emellett nyilvánvalóvá vált, hogy a kabinet iránymutatást vár az AB-től, egyrészt a már kialakult jogi helyzet alkotmányos értelmezését kérte, másfelől azt tudakolta, hol húzódnak a tervezett kormányzati jogalkotás határai.
– A Kúria polgári kollégiumának vezetője november végén hét pontból álló javaslatával jogegységi eljárást kezdeményezett, ön pedig december 16-ra kitűzte a tárgyalás időpontját. Hogyan készülnek a tanácskozásra?
– Attól, hogy egy döntést jogegységi határozatnak nevezünk, az előkészítése még nem tér el a szokásostól. Az eljárás mégis komolyabb, a jogegységi határozat ugyanis kötelező erejű, azt az alsófokú bíróságoknak követniük kell. Ráadásul ha a Kúria adott esetben – mint most is – a joggyakorlat fejlesztését tűzi ki célul, a jogegységi tanács nem öt vagy hét bíróból áll, hanem abban a polgári kollégium összes bírája részt vesz. Ilyenkor a döntéshozatalhoz sem elegendő az ötven százalék plusz egy szavazat, ehelyett kétharmados többség szükséges. A jogegységi tanács most 36 tagú lesz, munkájában a 31 kúriai bírón kívül az öt ítélőtábla kollégiumvezetője is feladatot kap.
– Titok övezi, hogyan keletkezett a hét pontból álló kérdéssor. A kívülállók legalábbis úgy érzékelhetik, varázsütésre került elő a sok szempontot felvonultató tematika. Mi történt a háttérben?
– A válasz nagyon egyszerű: az indítványt a kollégiumvezető a saját hatáskörében és munkamódszerével alakította ki. A kérdéssor tartalmát megismerve úgy láttam, a kezdeményezés minden alapvető problémakört felvetett. Hozzátartozik természetesen, hogy a devizaperekkel kapcsolatos jogértelmező munka nem a közelmúltban indult el, s nem köthető egyetlen pillanathoz. Hosszabb folyamatról beszélhetünk. A fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosításának lehetőségeit, ezek tisztességes vagy tisztességtelen voltát a múlt évben joggyakorlat-elemző csoport vizsgálta. Éppen egy évvel ezelőtt ebben a témakörben kollégiumi véleményt fogalmazott meg a Kúria – tanulságait reményeim szerint hasznosítani fogja a jogegységi tanács. Az előzmények közül kiemelhetem még azt az elvi jelentőségű határozatot, amellyel idén januárban a tisztességtelen feltételek kérdésében az Európai Bírósághoz fordultunk. Azóta nyilvánosságra került: a luxembourgi testület december 5-én megtartotta a tárgyalást, s a bíróság előtt – az Európai Bizottság mellett – több tagállam, köztük Magyarország álláspontja is elhangzott. Ítélet később várható.
Forrás: MNO.hu
| Fejenként 674 ezer forint jár vissza |
|
A Portfolio.hu becslései szerint közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok. Emiatt a jövőben évi 81 milliárddal, vagyis átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal lehetne kisebb a törlesztőrészlet a jelenleginél. Ehhez elsősorban a Kúria jogegységi döntésére várunk, amely akár a teljes devizahiteles szerződésállományt alkotmányellenessé nyilváníthatja, és így lehetővé válna, hogy utólag rendezzék az egyoldalú szerződéseket. |
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
