Előzmények:
Kedves Barátaim!
Dr. Szegedi Ilona szervezésében a mai napon 4 órakor fogadott volna Rogan úr titkársága. A megbeszélésen dr. Szegedi Ilona, dr. Dantesz Péter és én vettem volna részt. A megbeszélést elhalasztották, és csak jövő hét csütörtökön kerül sor.
A megbeszélésre a csatolt előkészítő levelet készítettük. Miután ma nem fogadtak, a levelet Rogán úr részére elküldtük.
Üdvözlettel
Makkos Albert
"
Rogán Antal úr
Országgyűlési képviselő részére
Tárgy: Lakáscélú deviza jelzáloghitelek konverziója
Tisztelt Képviselő úr!
Olvastuk Patai Mihály és Gyuris Dániel urak interneten közzétett Ön részére írt levelét, amely a Bankszövetség devizahitelek rendezésére vonatkozó feltételes javaslatát tartalmazza. (A megállapodás véglegesítése előtt még a külföldi anyabankok módosíthatnak.) Ezt úgy értékeljük, hogy más változat is számításba jöhet.
A Kormány javaslatáról nem hallottunk. Mindez akár azt is tükrözheti, hogy a Kormánynak nincs elképzelése, csupán a Bankszövetség javaslatának elfogadása a feladata. Ez az állapot komoly aszimmetriát, egyenlőtlenséget mutat a Kormány és a Bankszövetség között.
Alapvető jogi feltételek a rendezéshez:
a. Számunkra minden devizahiteles réteg (lakás-, szabad-felhasználású, ill. gépkocsikölcsön) egyenlő. Nem fogadható el az a kettős mérce, hogy a rendezés csak egyes körökre terjedjen ki.
b. Bármely megoldásnál a jogállamiság elvéből kell kiindulni.
c. Elfogadhatatlan olyan gondolat, hogy bármely devizahiteles törvényi vagy szerződéskötési kényszer révén lemondjon perlési jogáról.
d. Elképzelhetetlen olyan jogi változtatás, amely a bankok múltbeli törvénysértéseinek fenntartását – visszamenőleges hatállyal – lehetetővé teszi. (Például a Bankszövetség javaslatában szereplő polgári perrendtartás változtatása.)
A rendezéshez a szerződéseket forintosítani kell. A forintosítás a szerződéskötés napján meglévő eladási árfolyam alapján történhet, mintha nem is szerepelt volna deviza gondolata sem az ügyben. A kölcsönfelvevők forintkölcsönének kamatszintje (a Bankszövetség javaslatával összhangban) a mindenkori BUBOR + 2% lehetne, negyedéves kamatperiódussal. Ezzel a rendezéssel az egyes – különböző helyzetben lévő – kölcsönfelvevők elszámolása az alábbiak szerint történne:
1. Folyamatosan fizető kölcsönfelvevők (90 napnál kisebb elmaradással). A szerződést az új feltételek szerint átszámolják, az esetleges túlfizetéssel a tőketartozást csökkentik.
2. Késedelemben lévő, de nem felmondott szerződéssel, illetve nem végrehajtási szakban lévő kölcsönfelvevők. A szerződést az új feltételek szerint átszámolják, és az esetleges túlfizetéssel a tőketartozást csökkentik.
3. Amennyiben kölcsönfelvevő az új számítási mód szerint is késedelemben van, nyilatkozzon, hogy az újonnan kiszámolt törlesztő részletet tudja/akarja-e fizetni. A döntést a szerződés helyreállítására a kölcsönfelvevő nyilatkozata szerint kell meghozni. Tehát a szerződés vagy visszaállításra kerül, vagy ingatlant értékesítik.
4. Ingatlan értékesítés során a Nemzeti Eszközkezelő Zrt vásárolja meg az ingatlant. Elengedik a kölcsönfelvevő tartozását és a tulajdonról való lemondás után lakbért fizet. A kölcsönfelvevő vállalja, hogy a lakbérfizetési elmaradása esetén bármikor fizetőképességének megfelelő méretű lakásba költöztethetik. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt
2
keres olyan finanszírozót, aki vállalja, hogy a bérleti konstrukciót ismételten kölcsönszerződés révén tulajdonosi viszonnyá alakítja. Ezzel a megoldással az állami finanszírozás átmeneti jellegűvé válik és piaci alapon rendezhető lesz a lakásállomány.
A fenti szempontok alapján rendezésre kerülő kölcsönök vonatkozásában a perlés okafogyottá válik, tehát nem szükséges törvénymódosítással a már hatályos jogrendbe beleavatkozni.
Jelenleg a jegybanki alapkamat 3,8%. A Bankszövetség anyaga szerint is már 2% kamatfelárral a kölcsönszerződések a finanszírozhatók. Az 5,8% kamattal szemben a bankok jelenleg a devizaalapú kölcsönöknél 9-10% nagyságrendű kamatot alkalmaznak. A Bankszövetség előterjesztésében szereplő, törlesztő részletek csökkenése csak a finanszírozás extraprofitjáról való részbeni lemondást jelent, amit a Bankszövetség azonban ezt megtévesztően veszteségként kommunikálja. A Bankszövetség – egyébként átláthatatlan, banki konszenzusra épülő javaslata ma is nélkülözi a realitást, és változatlanul a magas banki profit fenntartását célozza.
Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a jogászok és civil szervezetek már tisztában vannak a devizaalapú szerződések számtalan semmisségével, amelyek mind több perben jelennek meg. A bankszektor a semmisségek kimondásával – amit a bírói karra nyomást gyakorolva megakadályozhatna meg – hátrányosabb helyzetbe kerülhet, mint egy reális pénzügyi rendezéssel. Egyébként is tisztességtelen az a jelenlegi helyzet, hogy a Kormány egy tisztázatlan politikai ügy rendezését bírókra testálja, akik pedig a Kormányra várva, ezáltal döntésképtelen helyzetbe kerülnek.
A kormány valójában kiket is akar megmenteni?
Végezetül nem szempont, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban a forinthiteleseknél. Ez a banki gondolat csupán a banki profit emelését szolgálja. Ha a forintkölcsönök kamata nem követi a jegybanki kamatot, akkor azon is változtatni kell, nem pedig a devizahitelesek kamatát magas a szintre emelni.
Ez a megoldás a bankszektor részére is elfogadható lehetne:
· A fizetésképtelenné vált adósok ingatlanától folyamatosan megszabadulna.
· A bankszektor mindig hangoztatta, hogy a devizahitelezés kezdeti időszakában a devizahitelesek jól jártak. A szerződések forintosításával a devizahitelesek is forinthitelessé válnának, és a korábbi időszakban fennálló a magas jegybanki alapkamat miatt a bankok profitja megmaradna.
· A tömegessé váló semmisségi perek révén nem szenvednének el erkölcsi és anyagi veszteséget.
A bankrendszer folyamatosan arra hivatkozik, hogy egy átfogó rendezés a bankok tönkremenetelét eredményezi. Nehezen hihető ez az álláspont. Számos magyar bank vezetője az Európai Unión belül a banki profit alapján a legmagasabb, évi 1 millió euro nagyságrendű jövedelmet ért el a tavalyi évben. Még mindig hatalmas profit van a bankokban! Vélelmezhető, hogy egy a fentiek szerinti rendezés legfeljebb a kiemelkedő profitot csökkenti, de nem ingatja meg a bankrendszert.
Budapest, 2013. szeptember 6.
Makkos Albert közgazdász dr. Dantesz Péter ügyvéd dr. Szegedi Ilona ügyvéd
Kapcsolódó cikkek:
A Nem adom a házamat Mozgalom levele
Surányi György volt jegybankelnök beismerő vallomása a devizahitelekről+cikk
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
