ÁRFOLYAMKOCKÁZAT ADÓSRA TELEPÍTÉSÉNEK UNIÓS JOGELLENESSÉGE
[good_old_share]
– kérem megosztani – Dr. Kriston István ügyvéd:
UNIÓS ÜGYVÉDI NYÍLT LEVÉL A KÚRIA JOGEGYSÉGI TANÁCSÁHOZ ÉS TAGJAIHOZ
KÚRIA 6/2013 PJE 1-3. (ÁRFOLYAMKOCKÁZAT VISELÉS)
UNIÓS JOGELLENESSÉGE
KÚRIA 1/2016 PJE 1-2. (KISZÁMÍTHATÓSÁG)
UNIÓS JOGELLENESSÉGE
Elnok@kuria.birosag.hu, SomogyiM@kuria.birosag.hu, WellmannGy@kuria.birosag.hu, OroszA@kuria.birosag.hu, Kuria@kuria.birosag.hu, kuriasajtotitkarsag@kuria.birosag.hu
kuria_polg_sajto@kuria.birosag.hu, ErossMonika@kuria.birosag.hu, SubaIldiko@kuria.birosag.hu
Tisztelt Jogegységi Tanács!
Tisztelt Elnök Úr!
Kúria Jogegységi Tanácsainak a nemzeti ítélkezési gyakorlat számára kiadott 6/2013 és 1/2016 PJE határozatai uniós jog elsőbbségébe és az Európai Unió Bírósága (EUB) értelmezési kötelezettség doktrínájába ütközéséről kívánom Önökkel megosztani jogszakmai álláspontomat. Talán utalnom sem kellene rá, de alapvetésként rögzítem, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben függetlenül attól, hogy elsődleges vagy másodlagos jogból származik, továbbá az EUB értelmezési kötelezettség doktrínája alapján ha és amennyiben a nemzeti jogszabály vagy bírói iránymutatás az uniós jogtól eltérő értelmezésre vezetne, úgy a tagállami bírónak a nemzeti jogot és bírói iránymutatást félre kell tennie. A jelen szinopszisban csupán a jogegységi határozatok tagállami bírót kötő rendelkező részének uniós jogellenességéről értekezem, mivel eltérő tényállás felvétele esetén a jogegységi határozat önmagában lehetővé teszi a rendelkező résztől eltérést is. De mi van, ha maga a rendelkező rész ütközik az uniós jog elsőbbségébe és az EUB értelmezési kötelezettség doktrínájába, nos akkor a nagyérdemű jogegységi tanácsok határozatait félre kell tenni és a tagállami bírónak az uniós jogot kell alkalmazni.
KÚRIA 6/2013 PJE 1-3. PONTOK FÉLRE TÉTELE: ÁRFOLYAMKOCKÁZAT ADÓSRA TELEPÍTÉSÉNEK
UNIÓS JOGELLENESSÉGE
A magyarországi fogyasztói hitelszerződésekre a 2010.05.12. napjáig hatályos hitelmegállapodásról szóló 87/102/EGK irányelv 4. cikkét az EUB 2016. november 9. kelt C-42/15 számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletével úgy kötelező értelmezni (66. pont), hogy a tisztességtelen hitelfeltételekkel szemben és annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az adós számára a megállapodás megkötésekor az aláírt megállapodás jövőbeli teljesítési feltételeinek teljes megismerését, az említett irányelv Preambuluma és 4. cikke megkövetelte, hogy az adós mindazon tényezőknek az ismeretével rendelkezzen, amelyek kötelezettségvállalásának mértékére hatással lehetnek (lásd: 2015. július 9‑i Bucura‑ítélet, C‑348/14, nem tették közzé, EU:C:2015:447, 57. pont).
Kúria 6/2013 PJE 1-3. pontjai szerint az adós kedvezőbb kamatmérték mellett adósodott el devizában, ezért ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: fizetési teher növekedése vagy csökkenése. Az íróasztal mellől ki kellett volna lépni és a pénzügytudományt kellett volna segítségül hívni, ami nem egyenlő a felügyeleti hatóság "segítségül" hívásával (…) Kúria alapvetése ugyanis tudománytalan tézisen nyugszik.
Kúria az árfolyamkockázat viselését úgy írta elő, hogy azzal szemben banki ellenszolgáltatás vagy adós javára kockázatkezelési ellenszolgáltatás nem állt.
Kúria pénzpiaci törvényszerűségeket sértő állítása az, hogy a fogyasztó a forintkölcsön kamatánál kedvezőbb deviza kamatmérték mellett adósodott el. Kúria tudománytalan tézise a pénzpiaci törvényszerűséget sérti két okból. És itt egyetértőleg idézem Sz.M. álláspontját:
"1. Az idő múlásával egyenesen arányos annak az esélye, hogy az adós pórul jár az árfolyammozgás miatt. Miért? A kamatparitás miatt: két deviza kamatkülönbözete törvényszerűen megjelenik az árfolyamban, azaz a chf kölcsön nem lehet olcsóbb, mint a forintkölcsön, mert a kamatparitás miatt nem tud olcsóbb lenni. Nem tud, és kész, W. se fogja átírni a közgazdasági/pénzpiaci törvényeket. Az árfolyamtrend az egyértelmű növekvő, egyébként a határidős árak is a kamatparitás elvén számítódnak. Aki ránézett a monitorra, az látta, hogy a határidős árak 2014-re 256 ft-on állnak. Jó, tudom, ez a fedezett kamatparitás, de a fedezetlen meg e körül szór … szóval ennyi. Ezt nem tudja Mari néni. Az más kérdés, hogy amennyiben egy napi mozgást kinagyítunk, akkor nagyjából azonos esélye van az emelkedésnek és a csökkenésnek, csak hát ezt a hitelt 20 évre vette fel a plebs, ugyebár …"
"Ami meg a 2.-t illeti: már a kezdetek kezdetén 20 %-kal volt felülértékelt a forint – az MNB árfolyamkarbantartási tevékenysége miatt. Amikor áttértek a lebegőre, a piac ezt a 20 %-ot egyből beépítette az árfolyamba … mondhatni, utolérte magát a forint".
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
A fentiek alapján belátható, hogy nincs kedvezőbb kamatmérték és így nincs az árfolyamkockázat áthárításának ellenszolgáltatása, ezért az árfolyamkockázattal szemben álló kedvezőbb kamatmérték ellenszolgáltatás, mint lényeges feltételben történő megállapodás hiányában a szerződés nem jött létre és a szerződés megkötését megelőző eredeti állapot helyreállításának – felek forintszolgáltatása és forint törlesztési ellenszolgáltatása jegybanki alapkamattal növelt kölcsönös elszámolásának – van helye. A 87/102/EGK irányelv preambulumával és 4. cikkével, valamint ezek kötelező értelmezését adó EUB C-42/15 ítélettel ellentétes Kúria 6/2013 PJE 1-3. pontjainak az adós árfolyamkockázat viselési terhére vonatkozó rendelkezéseit a tagállami bírónak félre kell tenni, mivel az említett irányelv és az EUB felhívott ítélete értelmezési kötelezettsége folytán az uniós jogtól eltérő értelmezésre vezetne, illetőleg a 93/13/EGK irányelv 5. cikke alapján az árfolyamkockázat viselési kétséges rendelkezést a fogyasztóra legkedvezőbben a fentiek szerint kell értelmezni.
KÚRIA 1/2016 PJE 1-2. PONTOK FÉLRE TÉTELE: KISZÁMÍTHATÓSÁGI TÉTELEK UNIÓS JOGELLENESSÉGE
Kúria 1. pontban rögzített devizakölcsön összeg kiszámíthatósági tétele és a 2. pontban rögzített törlesztések (száma, összege, időpontjai) kiszámíthatósági tétele hasonlóan az EUB 2016. november 9. kelt C-42/15 számú ítéletével kötelező értelmezés (66. pont) alapján a hitelmegállapodásról szóló 87/102/EGK irányelv 4. cikkébe ütközik, mert a kiszámíthatósági tétel elvonja az adóst a hitelmegállapodás megkötésekor az aláírt megállapodás jövőbeli teljesítési feltételeinek teljes megismerésétől, tekintettel arra, hogy az említett irányelv Preambuluma és 4. cikke megkövetelte, hogy az adós mindazon tényezőknek az ismeretével rendelkezzen, amelyek kötelezettségvállalásának mértékére hatással lehetnek (lásd: 2015. július 9‑i Bucura‑ítélet, C‑348/14, nem tették közzé, EU:C:2015:447, 57. pont).
Kúria 1-2. pontja ezen felül sérti a 87/102/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdését is, amely szerint "1) A tagállamok biztosítják, hogy a hitelszerződések ne térjenek el a fogyasztó hátrányára az irányelvet végrehajtó, vagy annak megfelelő nemzeti jogszabályokban foglalt előírásoktól". Az átültetett 1996. évi CXII. tv. 213.§ (1) a) pont a deviza tárgyát és az e) pont a törlesztőrészletek számát, összegét, időpontjait és nem ezek kiszámíthatóságát írta elő, ezért a Kúria eltért a 14. cikk (1) bekezdésétől, mert a fogyasztó hátrányára a nemzeti implementált jogszabálytól eltérő kiszámíthatóságot vezetett be.
A fentiek alapján itt is belátható, hogy a 87/102/EGK Preambulumával, 4. cikkével és a 93/13/EGK 5. cikkével ellentétes 1/2016 PJE 1-2. pontjait a tagállami bírónak félre kell tenni, mivel az említett irányelv és az EUB felhívott ítélete értelmezési kötelezettsége folytán az uniós jogtól eltérő értelmezésre vezetne, illetőleg a 93/13/EGK irányelv 5. cikke alapján a hitelszerződés devizakölcsön összeg és törlesztési rendelkezéseit a nemzeti jogszabály [Hpt. 213.§ (1) a) és e) pontjai] alapján és nem az attól meg nem engedett eltérést tartalmazó kiszámíthatósági tétel alapján, mint a fogyasztóra legkedvezőbben kell a fentiek szerint értelmezni.
Tisztelettel:
dr. Kriston István ügyvéd, európajogi (pénzügyi) szakjogász. email: drkristonugyved@gmail.com [apss_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM